Kötet, Rész

 1   I,  1 |        kiillatozták nemük minden édes és beteg illatát. Érkezése
 2   I,  9 |         volt születésénél fogva. Édes apja állandóan a szőlőhegyen
 3   I,  9 |         után gyönyörű reggeleken édes mámorral pihentette le magát
 4  II,  3 |        szeretne téged? Téged, te édes, te jó, te bolond? ~Én sírva
 5 III,  3 |         még Páris. Ilyen boldog, édes nevetéseket sohse hallott.
 6 III,  3 | legokosabb fiú. Vagy Keiront, az édes kis leányt. Vagy Aishát,
 7 III,  5 |        Aki elé majd elétoppan: ~(Édes szenvedésem. Véremnek vére.
 8 III,  5 |              Gábor, kis Gáborom. Édes, kis fiam. Az anyád jött
 9 III,  9 |      hamar elpatkolt az öreg. Az édes anyám sokat beszélt róla,
10 III,  9 |          nagyon sajnálom szegény édes apámat. Köszönöm az uraknak
11 III,  10|       asszonyt s a mai napon egy édes, kis, szomorú, halott leánykát. ~
12  IV,  1 |      asztalos-famíliába, ahol az édes apja, mikor jó dolga van,
13  IV,  1 |  szemekkel adta át a levelet. ~- Édes apám azt is szeretné, -
14  IV,  1 |     kedves fiura, Aváryra. ~- Az édes apja Budapesten lakik, ugy-e? -
15  IV,  1 |      mert soha megközelíteni. ~- Édes apa már cimzetes államtitkár,
16  IV,  1 |         már három évvel ezelőtt. Édes apa csak azt kivánná most
17  IV,  1 |    érzéseket érzett. ~- Tudja az édes apja, hogy nekem gyermekeim
18  IV,  1 |        Nagyon jó barátom volt az édes apja, elfogadom tehát egy
19  IV,  5 |    rekedten: ~- Tibor, egyetlen, édes fiam, Tibor haljunk meg,
20  IV,  10|         MARCELLÁHOZ) ~Marcellám, édes, idegenné vált asszonyom,
21  IV,  10|         vagy kétszer, Marcellám, édes asszonyom. Maga nem tudott
22  IV,  10|    minden nagyon jól van. ~Maga, édes, kijózanodott, idegen Marcellám,
23  IV,  10|        ha nyilván régen is volt, édes Marcellám, de így történt