Kötet, Rész

 1   I,  2 |         volt. És most találkozik vele. Éppen most. ~Juliette érezte,
 2   I,  3 |         hívják a másikat. Mi van vele? Hol lehet most Ottó, akit
 3   I,  3 |        szólította. A nő úgy bánt vele, mint egy kutyával. Ottó
 4   I,  9 |  Lőrincet és a tánc. Halasztatta vele a hazatérést. Már öt, már
 5   I,  11|          fiatalok is szakítottak vele. No, lakása az lesz már
 6   I,  11|   álmodott valamikor. Mi történt vele? Gyáva volt, okos vagy tehetségtelen.
 7 III,  1 |           Bosszantgatták egymást vele. És különös a sors. A sétáló
 8 III,  2 |          a korcsmárosnét, legyen vele boldog, gazdag, víg, mint
 9 III,  3 |          lelkű gyermek. Kötődtek vele és Abd-El-Kader most már
10 III,  3 |        immár megállapodott, hogy vele gyalázatosság történt. Ő
11 III,  5 |           És már ment is, holott vele utaztak nyugtalan, furcsa
12 III,  5 |         egyszer. Hazamegyek majd vele Budapestre. Vele haza merek
13 III,  5 | Hazamegyek majd vele Budapestre. Vele haza merek menni.) ~És így
14 III,  10|   főispán is tisztelettel beszél vele. És ez az egész város is
15 III,  10|        biztosan találkozni fog-e vele? ~- Azt is nyögte, - tette
16  IV,  1 |        hogy így illik. Elhitetik vele, hogy ő köteles kiemelkedni
17  IV,  1 |           ha nem megy el. Elment vele, boldogtalanitották egymást,
18  IV,  5 |      Illésné volt, Tibor beszélt vele: ~- Anyuka, te hamar elfelejtetted
19  IV,  8 |  lelkének hangtalan röpködésében vele lenni. Csakugyan, a haldokló
20  IV,  10|       asszonyom. Maga nem tudott vele összebarátkozni, mert utálta