1-500 | 501-582
Kötet, Rész
501 IV, 6 | kellett ülni az első ülésbe és hajrá. Estefelé már összetapadtan,
502 IV, 6 | azóta sem ilyen ítélet-idő és másnap reggel törött szánkóval,
503 IV, 6 | szavakkal bántották a világot és az embereket. Pedig őket
504 IV, 6 | egy kis üzleti számítással és előrelátással. És most már
505 IV, 6 | számítással és előrelátással. És most már tizenhétéves lett
506 IV, 6 | aki talán meg is halt már és ha él, akkor igaza van?
507 IV, 6 | nekünk is sokkal jobban és jobbat tett, mikor elment?
508 IV, 6 | megtébolyította Terkát. És a Lajos fiú az utolsó hónapokban
509 IV, 6 | melegebb egy igazi anyánál. És a kis borbély-fiú sokat
510 IV, 6 | visszafogad. ~Nagyon nyugtalan és figyelmetlen volt Terka,
511 IV, 6 | szórakozott volt, fehér, sápadt és valami titkot rejtegető. ~-
512 IV, 6 | még nagyobb fenyegetéssel és a nénje nyugtalanságától
513 IV, 6 | de nagyon-nagyon szerető. És neki nő kellett, anya, mert
514 IV, 6 | édesanyját keresi szeretőben és feleségben. ~Három vármegyén
515 IV, 6 | a Lajos fiú, hogy anyát és asszonyt keressen, Terka
516 IV, 6 | mert máskülönben jön a tél és a halál, jön a szakállas
517 IV, 6 | Terka nem akart mártir lenni és a Lajos fiú nekiindult a
518 IV, 7 | titulus bibendit akartak és találtak, Sármást lehivták,
519 IV, 7 | ember a talpán, valaki. ~És keserű, irigy sóhajjal nézte,
520 IV, 7 | még sokszor bosszankodjék és nyugtalankodjék miatta. ~
521 IV, 7 | tetszelgett az asszony-igéző és az asszony-igázó nagy szerepben.
522 IV, 7 | zsákmányoló. Rest is volt, hiú és asszonyos természetü, de
523 IV, 7 | botlott egy jókedvü délutánján és Sármás alig tudott később
524 IV, 7 | mert fogyott a szándéka és az ereje és hosszabban telt
525 IV, 7 | fogyott a szándéka és az ereje és hosszabban telt már az idő. ~
526 IV, 7 | legkevesebbszer volt ember és művész, ami mégis csak a
527 IV, 7 | írni az asszony Sármásnak és Sármás dühöngött, de a levelek
528 IV, 7 | volt: az író, neves élők. És mivel ezeket egy valamirevaló
529 IV, 7 | kellett az asszonyra gondolnia és szerette volna, ha megszabadult
530 IV, 7 | csodálatos ösztöne van. És még eddig igazán Pantheon-asszony
531 IV, 7 | hacsak a kezét megcsókolná. És Pantheon-asszony nem is
532 IV, 7 | alapjában sohse voltál senki és nem vagy senki. Már ő írt
533 IV, 7 | ennek az örömnek Sármás. És szombaton úgy röpült el
534 IV, 7 | mintha az a megváltásba és örökkévalóságba vinné. ~ ~
535 IV, 8 | Péter bátyám, földim és atyámfia, azt magyarázta
536 IV, 8 | emberek voltak, valakik. ~És némán tünődött el, emlékezett,
537 IV, 8 | a lopott lovak számára. És az erdőket sem irtották
538 IV, 8 | irtották ki a csárdák körül és az se volt rossz dolog,
539 IV, 8 | sehol olyan korai, hosszú és szép ősz nincs, mint a Királyhágó
540 IV, 8 | velem Enyed felé. ~- Nekem és a fiamnak vacsorát és szobát,
541 IV, 8 | Nekem és a fiamnak vacsorát és szobát, a kocsisomnak vacsorát,
542 IV, 8 | legenda szerint az erdélyi és rokonságos nemes embernek
543 IV, 8 | amit el lehetett venni. ~* ~És most hadd beszéljek én tovább
544 IV, 8 | Péter bátyámnak az apja és Péter, aki akkor még csak
545 IV, 8 | Gyönyörű éjszaka volt, Peti és az apja kimentek az udvarra,
546 IV, 8 | elvitték a lovakat! ~Apa és fiú felriadtak s ugyanekkor
547 IV, 9 | Életnek kergetett, hitetlen és éhes ember, de a mesterségük
548 IV, 9 | halhatatlanság kiméráinak lovagjai és rabjai, mint akármely filozófus
549 IV, 9 | az egészség imádata volt. És persze az a lavinásodó neuraszténia,
550 IV, 9 | volt az Élet minden lehető és megkapható, bár kis értékű,
551 IV, 9 | kis értékű, ajándékaihoz. És bár csöndesnek látszott
552 IV, 9 | fenyegetései miatt sok érdekeset és furcsát éreztem, így hangzik: ~* ~"
553 IV, 9 | elmondani, emberi, baráti és orvosi kötelességből most
554 IV, 9 | fűtése pedig a legvakmerőbb és legbolondabb volt. ~Élni
555 IV, 9 | Nagyon egészségtelennek és barbárnak tartom, hogy valaki
556 IV, 9 | hajszolva turbálja, éli szamárul és az eredmény sok kin és sok
557 IV, 9 | szamárul és az eredmény sok kin és sok vagy kevés, mulandó
558 IV, 9 | te vérörökségbeli ügyed és fátumod, de egy doktornak
559 IV, 9 | fátumod, de egy doktornak és jóbarátnak joga van megállapítani,
560 IV, 9 | aszpirin s más rokon-gyógyszer. És mert nem tartom szükségesnek
561 IV, 9 | nem tartom szükségesnek és lehetőnek, hogy minden férfiú
562 IV, 9 | életben..." ~* ~Még irt egyet és mást leveléhez Domy Béla
563 IV, 9 | asszonytársat keresett maga és sorsa mellé és mégis. Egy
564 IV, 9 | keresett maga és sorsa mellé és mégis. Egy derék, közös,
565 IV, 9 | elpusztithatná a legerősebb és legokosabb embert is. Pezsgőzött,
566 IV, 10| vált asszonyom, nem akarok és nem is tudok magamról irni,
567 IV, 10| szokatlanul világi: módos és urias oláh pap, Dániu Romulus
568 IV, 10| fehér arcára, idegességére és nagy szemeire? És, ugy-e,
569 IV, 10| idegességére és nagy szemeire? És, ugy-e, arra is emlékszik,
570 IV, 10| nem irok semmit magamról és magunkról. Azaz a kicsi,
571 IV, 10| a gyermeket Romulus pap és a felesége. Azt sejtem,
572 IV, 10| ambicióból, holott szerette és boldogította egymást e két
573 IV, 10| e két ember, sokféle vád és önvád született. Valamelyikük
574 IV, 10| tudni, melyikük - gondolták és mindegyik a másikat gyanusitotta.
575 IV, 10| ruhás, fehér, gyámoltalan és hazug álmokból élő Veturia
576 IV, 10| szenzációkkal szolgálnak? ~És én Marcellának gyáván, de
577 IV, 10| életéből, ha anya lehet belőle. És ez, ha nyilván régen is
578 IV, 10| Marcellám, de így történt és közös falunktól vártuk a
579 IV, 10| papnét. Össze-vissza, furcsán és furcsákat suttogtak a falunk
580 IV, 10| voltaképpen kedve se nagyon volt? ~És honnan tudják meg most már,
581 IV, 10| Veturiáért, ki gyermeket akart. ~És maga, Marcellám, maga csak
582 IV, 10| Nincs ennél szebb, nagyobb és ostobább akarat, de asszonyhoz
1-500 | 501-582 |