Kötet, Rész

 1   I,  6|          nótát a cigány után: Kossuth Lajos azt üzente. Dalol az egész
 2   I,  6|               sokáig hallják: Kossuth Lajos azt üzente. ~Dudolt, lelkesedett
 3   I,  6|          Énekeltek és sírtak: Kossuth Lajos azt üzente. A zsellér ordította
 4   I,  6|         boldogságot fogadnák: Kossuth Lajos azt üzente. ~Éjjel indultak
 5   I,  6|              téli mezőn Jóba: Kossuth Lajos azt üzente. Tele volt a
 6  IV,  6|              a történet elmondódott a Lajos fiúnak csikorgó télen, forró
 7  IV,  6|             lett idestova az érzékeny Lajos, már fölszabadulásra várt
 8  IV,  6|          megtébolyította Terkát. És a Lajos fiú az utolsó hónapokban
 9  IV,  6|              el kell menni, - vélte a Lajos fiú, amikor az inasságból
10  IV,  6| nyugtalanságától még nyugtalanabbul a Lajos fiú. ~- Ne menj, fiacskám,
11  IV,  6|               mert ez a legfontosabb, Lajos, a leányok, a nők. ~S azután
12  IV,  6|           leányok, a nők. ~S azután a Lajos fiú egyedül maradt, egyedül
13  IV,  6|              nagyon megzavarodottan a Lajos fiú, hogy anyát és asszonyt
14  IV,  6|        mamához a leányos, szegény kis Lajos fiú. Ugy-ugy érezte, mint
15  IV,  6|           szomorúan, félig halottan a Lajos fiú, szomjasan, szerelmesen
16  IV,  6|               akart mártir lenni és a Lajos fiú nekiindult a Farkas-hátnak,