Kötet, Rész

 1   I,  3|    látod. Nappal sem jobbak az asszonyok.) Nagyon víg voltam ezen
 2   I,  6|    lobogtattak kalapos, városi asszonyok. Jóba, a kőtörő, szédült,
 3   I,  6|        Mikor bevégzi, a városi asszonyok megint kendőket lobogtatnak.
 4   I,  7|     Már olyan helyen járt, hol asszonyok leheltek forróságot ifjú
 5   I,  8|        asszonyért, akit minden asszonyok között legjobban szerettem. ~
 6   I,  8|    fényes, barna hajam? ~Azért asszonyok mentek s jöttek még az életemben.
 7  II,  1|        csak az ujjukra fér. Az asszonyok szaladnak utána, van pénzük,
 8  II,  2| elterjedt a faluban. Jöttek az asszonyok s szívére beszéltek Máriának.
 9 III,  3|      Szépek a sovány, fogatlan asszonyok is. Deliek az öreg, ravasz
10 III,  3|        parfümösökre. ~Pedig az asszonyok egyszerre rácsaptak Abd-El-Kaderre.
11 III,  3|   akart elbújni a tömegben. Az asszonyok a nyomába voltak. Sugdostak,
12 III,  3|      hogy vajjon eljönnek-e az asszonyok. Félt tőlük és sírt volna,
13 III,  6|   kacérkodtak nagyon erkölcsös asszonyok. Az emberek, a falusi emberek,
14 III,  8|     szatirok, hogy élnek ilyen asszonyok. Ezek elfinomult embervirágok
15 III,  8|        lázongott. A férfiak az asszonyok ajkait lesték egész estén
16 III,  8|        lesték egész estén s az asszonyok borzongva hunyták le minden