Kötet, Rész

 1   I,  1|        arisztokrata írók. A lágy, gyönge és tobzódó lelkű piktorok.
 2   I,  3|          nem ez? Kár, hogy a tüdő gyönge gép. ~Alkonyatokkor ébredtem
 3   I,  8|          élet kissé sok egy ilyen gyönge legénynek, mint én. Ám ne
 4 III,  2|          szegény, rossz nevelésű, gyönge, ködös fejű, össze-vissza,
 5 III,  4|        mocsarak minden mérge az ő gyönge kis testébe pólyálta magát.
 6 III,  5|     valamely vén és utálatos gróf gyönge gavallérságáért? Betűrovó
 7 III,  9|        valósággal sikongott a két gyönge lángú lámpa s ilyenkor a
 8  IV,  5| vigasztaljuk szegény anyukát, aki gyönge teremtés." ~Így gondolkozott
 9  IV,  6|            Kicsi, úrias, leányos, gyönge, fehérarcú legényke volt,
10  IV,  6|      szegény, különös fiú volt ő, gyönge értelmü, de nagyon-nagyon
11  IV,  6|           anya, mert még éretlen, gyönge s gyáva volt; az anya kellett,
12  IV,  7|   közeledni hozzá, mint például a gyönge vagy ostoba asszonyokhoz.