Kötet, Rész

 1   I,  1|        Flóra hercegnő. Aztán ment messze, utazott. Vitte s mentette
 2   I,  2|         asszonyra, valamire, a mi messze van tőle mindig. Ne menjen
 3   I,  5|          olyanok a szemei, mintha messze, kék, napos partvidékek
 4 III,  2| találkoztunk furcsán, véletlenül, messze földön. Én mint becsületes
 5 III,  3|           kacagásáról ismerte meg messze a tömegben. Abd-El-Kader
 6 III,  6|        vagy nagykárolyi templomé. Messze a mezőkön megriadtak a dolgozó
 7 III,  7|         Tar Pistára. Soha még oly messze nem esett a csókoktól férfiember,
 8 III,  8|        vágyak és csókok durvasága messze kerülte így az öt ember
 9  IV,  4|         Jacques, azt meséli, hogy messze a világban, a nagy városokban,
10  IV,  6|       Máté egy ismeretlen, valami messze helyről kerülhetett parasztlegényt
11  IV,  6|        igazit. ~Nagyon nyomorult, messze faluban nagynehezen eligazitották