Kötet, Rész
1 I, 1 | szibarita-életnek. A dámák még egyszer utoljára kiillatozták
2 I, 1 | jeleit akarta kiolvasni még a téli éjszakák csillagaiból
3 I, 1 | világnak Flóra hercegnő. Páris még most vetette a Jövendő nászágyát.
4 I, 1 | a Jövendő nászágyát. Itt még nem születhetett meg Flóra
5 I, 1 | százszor tükre előtt, mely még mindig gyönyörűeket beszélt,
6 I, 1 | diadalmat akarok aratni, amilyet még nem aratott szűz asszony.
7 I, 1 | falánk, a cinikus, kiben a még ki nem próbált szisztémák
8 I, 2 | tudom. Erre a szokásomra még emlékezhetik. Valamerre
9 I, 2 | mióta? ~Juliette kacagott még egyszer. A szíve azonban
10 I, 2 | Rudolffal találkozik. Ezt a fiút még talán szerette is egy kicsit.
11 I, 3 | volt. Világosan látom, hogy még két hétig élhetek. Ezek
12 I, 3 | tartják. Meghalsz, Ottó s még össze sem hasonlítottad
13 I, 4 | művészet. Sőt Magyarországon még az sem véletlenség, hogy
14 I, 5 | beszélnek. Apolló és a szöszke még csak jegyesek. Apolló főtanító
15 I, 5 | férfiúi szem sütését. ~Soha még úgy nem nézett reá férfiú,
16 I, 6 | majdnem elpusztult. Jóbának még most is gyuladt egy kicsit
17 I, 6 | ahol hetekig kínlódott. Még mindig mintha nagy késeket
18 I, 6 | silányak. És hamar megzavarodik még Jóba. Mellé áll a nagy sokadalomban,
19 I, 6 | is múlt. A cigány nótáját még sokáig hallják: Kossuth
20 I, 6 | látta, hogy a zsellérnek még öt forintja van. ~- Adj
21 I, 7 | lesz reá. Be akarta járni még egyszer a tájakat, hol az
22 I, 7 | neki először a szerelem. Még talán ötesztendős sem volt
23 I, 7 | lehet a leányokat kikerülni. Még akkor sem, ha már nincsenek.
24 I, 7 | kocsisa elől, menekülnének. Még Piroska vala hozzá a legszivesebb.
25 I, 7 | nem is gondol. De ki van még a volt leányok közül? Már
26 I, 7 | gazdája lovakat, fogatot még nem adott. ~Dél volt s ragyogott
27 I, 8 | végig tudnak gondolni minden még elkövetkezendőt? Mit tudhatnak
28 I, 8 | tekinteni arra az időre, mikor még nem jártam iskolába. Én
29 I, 8 | asszonyok mentek s jöttek még az életemben. Látom őket
30 I, 8 | nekem erre az életdarabra? Még ha meg is tudná ön nekem
31 I, 9 | volt, Berta kisasszony. ~Még tíz óra sem volt s Lőrinc
32 I, 10| maguk szárnyaikkal. Megvénül még jobban és szomorúbban az
33 I, 11| furcsábbakat is már, Mester. Még talán pénzt is küldött már
34 II, 1 | osztogatott ki. Ilyenkor még csúnyább volt, mint rendesen,
35 II, 1 | vesztett is, de sohase volt még olyan irigyletes a Berci
36 II, 2 | parasztgyermekek. Magyarok és oláhok, még Szent-György napján is.
37 II, 2 | Aradon, Nagyváradon és még messzebb élnek. ~Ez tehát
38 II, 2 | ide is a leányok. ~Zenóbia még él s ő a falu nagyasszonya.
39 II, 2 | s holland zugokban lehet még csak ennyi becsülete az
40 II, 3 | sőt Juliette: ~- Szeretlek még mindíg, Endre. De különös
41 III, 1 | hogy Kleopátra nagyapja még zsidó volt. Magyar marhakereskedőknek
42 III, 1 | idegenlégióban. A másik fiú még rettenetesebben járt. Versekkel,
43 III, 1 | Kleopátrának hívnak. ~Csak maradj még egy ideig elzárva, Bécsben,
44 III, 1 | illatos nyájban. Hiszen nincs még tizenhatéves. S ő a legérettebb,
45 III, 1 | legokosabb mégis. A Belvedereben még a történetét is tudja minden
46 III, 1 | legjobban számon a históriát s még a fizikában is ő a legkülönb.
47 III, 1 | leánykákat gyakorta sétáltatták még illatosabb bécsi parkokban.
48 III, 1 | bécsi parkokban. Olykor még a Práterben is. Talán itt
49 III, 1 | ablakában állott a festő. Még mindig a virágos fákat s
50 III, 2 | kopott ruhájú, de büszke és még fiatal óriás borult a nyakamba: ~-
51 III, 2 | a táncos huszár, a kire még jómagam se tudtam sohase
52 III, 2 | barátságot Péter gróffal. Azután még itt-ott, szinházban, vendéglőben
53 III, 2 | rejtőző embert fölfedezik, még akkor is borzasztó, ha távoli
54 III, 2 | Barna, derék, termetes, még mindig kivánatos, élénk
55 III, 2 | és elég veszedelem, de ha még pénzt is akarnak tőle, biztosan
56 III, 3 | ott mutogatták magukat. ~Még a négeres szudániak is szépek
57 III, 3 | Csak a gyermekek voltak még fehérlelküek. És a nagyokból
58 III, 3 | isteni hadat nem látott még Páris. Ilyen boldog, édes
59 III, 3 | Abd-El-Kadert. ~Most már még szomorúbb lett Abd-El-Kader.
60 III, 4 | sovány ember, kik jöttek még szomorúbb tájakról, lappok
61 III, 4 | nyögte tovább a magyar. - Még Londonban is. Otthon csak
62 III, 4 | Csak a gondolkozástól fél még. És zavaros még a lelke.
63 III, 4 | gondolkozástól fél még. És zavaros még a lelke. De ki fog forrni...
64 III, 4 | másképpen lesz valaha. Most még szerencsétlen ott nálunk,
65 III, 4 | mennék már. De az orvosok még vagy három hétig nem engednek.
66 III, 4 | az én népemből. Ilyenkor még kevesebb szükség van az
67 III, 4 | feketeszemü idegent, kit még messzebbről, egy másik kis
68 III, 4 | olyan erősen, ahogy soha még. A kérdések kérdése szakadozott
69 III, 5 | születtél. Kis erdélyi falún. Még tán várost sem látott anyádig,
70 III, 5 | Gondozzák. ~(Óh, óh... Még nem. Félek arra menni. Megölne
71 III, 5 | menni. Megölne az út. Várok még egy tavaszt. És elmegyek
72 III, 5 | történik valami, két hónapig még élhet. Két hónapig talán. ~
73 III, 6 | a sóhaj, a káromkodás, még a szerelem is. Valami titkos,
74 III, 6 | se szerettek járni, akik még voltak. ~Akadt valaki, akinek
75 III, 6 | ellágyult volt, mint soha még: ~- Jőjjön, nem bánom, délután
76 III, 6 | felé. Félóra, egy óra, vagy még több kellett, amíg a megértés
77 III, 7 | birtokon. Mikor érkeztek, még magasan hordták a fejüket.
78 III, 7 | emberek leányai. Ezekben még megőrződött az Alföld ereje
79 III, 7 | nyomorék Tar Pistára. Soha még oly messze nem esett a csókoktól
80 III, 8 | másik asszony leány volt még. Nagyon fehér és reszkető
81 III, 8 | A nagy szerelmi harcban még a menekülés is a másik nemhez
82 III, 8 | mindegyike. És soha úgy még el nem aludt az a bestia,
83 III, 9 | nagyon gyatrán festett, még az öt elnök közül is csak
84 III, 10| a fájdalmakat is. Ime, a még úgyszólván ifjú ember, kinek
85 III, 10| tovább. ~"Egyszerű szülei még élnek Enyingi Sándornak
86 III, 10| fiukéba. Mert az ő boldogságuk még mindig nagy: az ő vérük,
87 III, 10| házukból. És az ő Sándoruk még éppen hogy a férfikor küszöbén
88 III, 10| fővel, de egy kicsit talán még sápadtabban állott a kis
89 III, 10| gyáván lépett ki a kocsiból. Még a nevelőnővel beszélt és
90 III, 10| szégyenkezve, mert azok mindaketten még mindig sirtak. Györgyikét
91 III, 10| mindenfélét megkérdezett még. S mint más embert a sírás,
92 III, 10| előadást tartani, kiket kell még meghódítani, mely versenytársakat
93 III, 10| mely versenytársakat kell még leverni? S este oly szépen
94 IV, 1 | más ember lett ime belőle, még mosolyogni is tud. Mosolygott,
95 IV, 1 | megdöbbentő és altató, a Balaton még háborgásában is megnyugodt,
96 IV, 1 | Muskétás tanár úr, amikor még csak segédtanár volt s gyérülő
97 IV, 1 | jöttek sorban a gyerekek s még szerencse, hogy három leány-gyermek
98 IV, 1 | életet. Mert ugyis lesz még több baja, ugyis szüksége
99 IV, 1 | baja, ugyis szüksége lesz még sok-sok erőre: huszonötesztendős
100 IV, 1 | fölágaskodni lelkében. Bizony még az is megtörtént, hogy Balatonfüreden
101 IV, 1 | életemet. ~S a valamikor még félelmes kegyetlenségü Muskétás
102 IV, 2 | mosolygását. S Muskétásnak még mindig, lelke mélyén, komoly,
103 IV, 2 | mondta Magda - mert a papa még a Pista anyjára gondolt,
104 IV, 3 | megjárta, mert ő kiváltképpen s még a válópör alatt azért harcolt
105 IV, 3 | tervei nem sikerültek s még az se sikerült végül, hogy
106 IV, 3 | le is feküdtek, de Viktor még nem akar vetkőzni. A német
107 IV, 3 | kapott választ, nem volt még álmos, tehát csacskán tovább
108 IV, 3 | papa rossz ember. ~Tuhutum még mindig köhögött, de már
109 IV, 4 | ÉS JUCI. ~Én nem voltam még se Buenos-Ayresban, se Szentpéterváron
110 IV, 4 | Buenos-Ayresban, Szentpétervárott és még más, sőt különösebb, exotikusabb
111 IV, 4 | anyjuk, az anyjuk akkor még nem volt őszhajú és haragos,
112 IV, 4 | volna kölyök, de kölyök még. Volt egy képünk, az anyjuknak
113 IV, 4 | szivart is, ha muszáj - szólt még a gróf s a kihült pipát
114 IV, 5 | védekezett. Ő nem akar még egyszer az élettel párbajozni,
115 IV, 5 | élettel párbajozni, ő nem akar még egyszer boldog lenni csak
116 IV, 6 | drágabundás úr, Bécsből vagy talán még messzebbről, karácsony és
117 IV, 6 | sajnál, de nagyon siet. Akkor még nem kígyózott be a hegyek
118 IV, 6 | dagadtan szakadt a hó; soha még nem volt azóta sem ilyen
119 IV, 6 | volt anyja senki. Pedig még csak érezte, hogy Terkát,
120 IV, 6 | anyánkat, - mondogatta most már még nagyobb fenyegetéssel és
121 IV, 6 | a nénje nyugtalanságától még nyugtalanabbul a Lajos fiú. ~-
122 IV, 6 | neki nő kellett, anya, mert még éretlen, gyönge s gyáva
123 IV, 6 | nagyon kellett, mielőtt még más jöhetne. Vagy olyan
124 IV, 6 | akit elhagyni nem akar, még téli bujkára se ad elég
125 IV, 7 | gondoskodott, hogy Sármás még sokszor bosszankodjék és
126 IV, 7 | asszony gazdag, különös, nincs még harminc éves, sokat olvas,
127 IV, 7 | Pantheon-asszonynak aligha volt még magyar írókegyeltje. ~Az
128 IV, 7 | csodálatos ösztöne van. És még eddig igazán Pantheon-asszony
129 IV, 7 | kedveskedő volt s talán még több is lett volna, ha nem
130 IV, 8 | változással fönnmaradnia még jobbágynak is, ha a neve
131 IV, 8 | zsellér. ~- A Bach-korszakban még voltak olyan csárdák, amelyek
132 IV, 8 | velem. Az első éjszakát még otthon, a Szilágyságban
133 IV, 8 | apja és Péter, aki akkor még csak Peti volt. Az öreg
134 IV, 8 | hagyott a fiára, aki talán még ma is él. S én pedig, ha
135 IV, 9 | pár napos vendége voltam még csak akkor Svájc egy apróbb
136 IV, 9 | elkéséstől, holott hozzáértők, még az irigyek is megjósolták,
137 IV, 9 | értette, hogy honnan telik még. Különben pedig az a levele,
138 IV, 9 | államférfiú, sőt, ha szabad, még családapa is: élhet. ~Kérlek,
139 IV, 9 | doktor, pláne ott Svájcban, még pénzért sem tud embertelen
140 IV, 9 | megáldott életben..." ~* ~Még irt egyet és mást leveléhez
141 IV, 9 | halálos betegség s életét még igazolhatta azzal, hogy
142 IV, 9 | szépen halhat meg. De én még mindig élek s keresek egy
143 IV, 10| Marcellám s nem tudta türni még a nagyságos képmutatásokat
144 IV, 10| nem maradt gyermek utána. Még mindig maradt itt asszony
145 IV, 10| Ejh, ejh, én emlékszem még arra, mikor valaki tiz évet
146 IV, 10| asszony temetéséről szeretnék még irni, mert nagyon szép temetés
|