Kötet, Rész
1 I, 1 | mosolygott kegyetlenül. Óh, más ember volt ez, mint akik régen-régen,
2 I, 2 | tanyai ház. A két kis öreg ember. Az apja és az anyja, kik
3 I, 2 | úgy őrzi és úgy kerüli az ember, mint valami babonás titkot!
4 I, 3 | arca. Töprengtem. (Ez az ember nappal él. Meg kellene kérdezni
5 I, 3 | megörültem. (Nyomorult, nappali ember, látod. Nappal sem jobbak
6 I, 5 | Asztalt keres s végül is három ember asztalához kell leülnie.
7 I, 5 | asztalához kell leülnie. E három ember észre se veszi, mikor leül.
8 I, 5 | és kutya-hűség az egész ember félszeg valója. Hilda megrázkódik:
9 I, 6 | tudnak. Mit csináljon az ember? Hát mondjad, szomszéd. ~
10 I, 6 | Szabad és boldog legyen az ember. Mikor bevégzi, a városi
11 I, 6 | meglásd. Szabad lesz minden ember, az istenét. ~Jóba nyöszörgött
12 I, 6 | azt a fiatalembert. Áldott ember, hajh, be áldott ember. ~
13 I, 6 | Áldott ember, hajh, be áldott ember. ~És énekeltek, mintha az
14 I, 7 | FOGATJA. ~Magyar fiatal ember volt a Halál halvány és
15 I, 7 | ahol önkéntesen jönnek az ember fülébe kacagni a leányok.
16 I, 7 | négyesfogata. Ez a négy kis ember, akiket más férfiúnak adott
17 I, 8 | írok. Nem akarok én már ép ember lenni: akar az ördög. Sőt
18 I, 9 | eszmélkedő és érdeklődő ember volt. Aztán kínokat okozott
19 I, 10| volt olyan ifjú és ügyes ember, ki eljutott az Akadémia
20 I, 11| orokban, legalább is száz ember előtt. ~Várta a titkárja,
21 I, 11| boszorkányosan magát az ember. Most nagyon csöndesen és
22 I, 11| letette a tollat. Ez az ember az ő dicsőséges öregségét
23 I, 11| jön meghiusítani. Ez az ember azt csinálja, amit ő akart
24 II, 1 | gyűrűk kellenek, a moszkvai ember gyűrűi. Itt lakik a szomszédban,
25 II, 3 | Erkölcstelen történetet az ember csak zárójelekkel mondhat
26 II, 3 | orfeumba járt. ~Utálatos ember volt ez a Róth, de végre
27 II, 3 | rögtön behódolok. Ilyen ember asszonya ne szeretne téged?
28 II, 3 | leányarcot csak álmában lát az ember. De csak egy percig. Aztán
29 III, 1 | véredények őrzik minden élő ember fátumát. ~A Gutberger Zsolt
30 III, 2 | vizsgálgattam: kicsoda ez az ember, honnan jön, múlt időmnek
31 III, 2 | is borzasztó, ha távoli ember fedezi föl. Ez a Péter gróf
32 III, 2 | bizony, ahová mindenféle ember jár. De ezen a helyen is
33 III, 2 | magamban elzárt, szomorú, fázó ember voltam, a kire hiába hulltak
34 III, 2 | Nézze gróf úr, minden ember asszony elől vagy asszony
35 III, 2 | gróf úr, körülbelül minden ember asszonyt és hangulatot keres
36 III, 2 | asszony által kergesse az ember a maga vágyait. Az asszony
37 III, 2 | potyognak a riasztó példák az ember elébe, mint Shakespeare
38 III, 3 | Abd-El-Kader s arcán a barnabőrű ember szörnyű sápadtsága. Egy
39 III, 4 | összeereszkedett a két különös sovány ember, kik jöttek még szomorúbb
40 III, 4 | beleszületni egy kicsi népbe. Az ember sokat szenved legalább,
41 III, 4 | venni, mint élte ki magát az ember. Ugy-e, igaz. ~Suoho tanár
42 III, 4 | A két lázas, elgyötört ember fogadkozva, könnyezve búcsúzkodott.
43 III, 4 | Miért?... ~Aztán a kórházi ember jutott az eszébe, aki csaknem
44 III, 4 | hozott, az egyszerű kis finn ember az Obi mellől, az északi
45 III, 5 | valamit. Dühös volt a csöpp ember. Biztosan káromkodott. ~
46 III, 6 | Gyalázatos, hitvány ember, a becsületemet akarja elrabolni,
47 III, 8 | Békességes Münchenben egyszer öt ember fölfedezte a kék álom szigetét.
48 III, 8 | Robinzonjai közül. ~Ez öt ember az ember-sors egy rejtelmes
49 III, 8 | adta minden másiknak az öt ember mindegyike. És soha úgy
50 III, 8 | csókokat fal, mint az öt ember körében. ~Tavasz hozta őket
51 III, 8 | asszony volt a legkékebb az öt ember kék szigetén. Valami új,
52 III, 8 | messze kerülte így az öt ember szigetét. Szerették ők egymást,
53 III, 8 | fogom megtalálni. Az öt ember nyomát is hiába keresem
54 III, 9 | omnibusz-kocsis egyszerű ember, úgy-e nyilván. S ilyen
55 III, 9 | úgy-e nyilván. S ilyen ember nem nő senki nyakára, ha
56 III, 10| Ime, a még úgyszólván ifjú ember, kinek nevét már ez ország
57 III, 10| szerette, de e két öreg ember már régen nem volt fontos
58 III, 10| Enyingi Sándor, hogy ő rossz ember, szívtelen ember, de kritikus
59 III, 10| ő rossz ember, szívtelen ember, de kritikus agya ilyenkor
60 IV, 1 | megcsodálták: milyen új, más ember lett ime belőle, még mosolyogni
61 IV, 1 | olyan tanár és másfajta ember van, aki ötvenéves korában
62 IV, 1 | tanár úr szörnyű, utálatos ember volt, holott ő maga is szomorúan
63 IV, 1 | magyarázni tudta. ~Először is az ember születik egy asztalos-famíliába,
64 IV, 1 | szabadságra. Hogy nem rossz ember, de sorsának ez a gonosz
65 IV, 1 | ezt is minden jobb szemű ember látta. Próbálták megmenteni,
66 IV, 1 | ezennel gondatlan, pihenő ember, mintha csak most kezdené
67 IV, 1 | lázasan, önmagának - de az ember ne szülessen szegény asztalos
68 IV, 1 | Azután pedig ne éljen az ember, az élet és az élet gazdag
69 IV, 1 | adományai nélkül s ne legyen az ember babonás. És ha az embernek
70 IV, 1 | elhibázódott, legalább is tudjon az ember frissen emlékezni s tudja
71 IV, 2 | akiért hiába küzdi fel az ember magát asztalos-műhelyből
72 IV, 3 | kicsit köhög) talán nagyon jó ember, a papa küldi a pénzt, amit
73 IV, 3 | a papa egy egészen rossz ember, rossz ember, igen. ~Viktor:
74 IV, 3 | egészen rossz ember, rossz ember, igen. ~Viktor: A papát, (
75 IV, 3 | bántsátok, mert ő szerencsétlen ember, nekem mondta. ~Tuhutum:
76 IV, 3 | sirni, mert a papa rossz ember s a mamának nincs szüksége
77 IV, 3 | anyja lakik: a papa rossz ember. ~Tuhutum még mindig köhögött,
78 IV, 4 | leányaim. Látom, hogy ön magyar ember, tehát őszinte leszek: én
79 IV, 4 | bajos és azért, hogy az ember a papát meg a mamát eltarthassa,
80 IV, 5 | gondolta el Tibor - nagy ember volt, gazdag ember, népszerű,
81 IV, 5 | nagy ember volt, gazdag ember, népszerű, szép ember, fiatal." "
82 IV, 5 | gazdag ember, népszerű, szép ember, fiatal." "Öt héttel ezelőtt
83 IV, 5 | szokták ezt tudatni. A papa jó ember volt, nagy ember volt, de
84 IV, 5 | papa jó ember volt, nagy ember volt, de a halál ellen nem
85 IV, 5 | Nagy Illés elég utálatos ember s nem igen értelek téged.
86 IV, 6 | borravalót az úr, mert szomorú ember s három vendéglő is kínálkozik
87 IV, 6 | más jöhetne. Vagy olyan ember volt, - óh, szegény kis
88 IV, 6 | a halál, jön a szakállas ember. ~Mikor visszaérkezett szökve,
89 IV, 7 | úgy néz, mint most rád, az ember a talpán, valaki. ~És keserű,
90 IV, 7 | talentummal is drágán fizet meg az ember a végén. Szóval úr is akart
91 IV, 7 | is s legkevesebbszer volt ember és művész, ami mégis csak
92 IV, 7 | hogy nincs nála érdekesebb ember az ujak között. ~- Bestia, -
93 IV, 8 | Kínában is meg-megujul az ember, a lélek, a világ, de például
94 IV, 8 | apámnak, nemzetes úr, birtokos ember, Kürtessy Ábris. Augusztus
95 IV, 8 | hatalmas, ősz szakállú ember, ki innen, az útszéli csárdából
96 IV, 8 | történeteket szereti elrabolni az ember. ~Tizenegy óráig poharaztak
97 IV, 8 | posztóval eltakart arcu ember lökte be az ajtót. ~- Adjátok
98 IV, 8 | posztóval betakart arcu ember veszedelmes kézi ágyút rántott
99 IV, 8 | valamit Ábris úr s ez az ember dohogva kihúzódott a szobából.
100 IV, 8 | Kürtessy Ábris erős kezü ember volt s vállon ragadta. ~-
101 IV, 8 | nincs semmi fizetnivaló, úri ember volt úri ember vendége. ~* ~-
102 IV, 8 | fizetnivaló, úri ember volt úri ember vendége. ~* ~- Két vagy
103 IV, 9 | kergetett, hitetlen és éhes ember, de a mesterségük maga:
104 IV, 9 | hal meg beteg élet után az ember, de mikor egészségesen túltelt
105 IV, 9 | mint félteni egy másik ember életét s közben nem elég
106 IV, 9 | hogy egy mai civilizációju ember egyenesen azért él, sőt
107 IV, 9 | élni csak úgy lehet, ha az ember a legszimplább ember-állathoz
108 IV, 9 | tehetetlenségét látó, bölcs ember marad, szépen halhat meg.
109 IV, 10| boldogította egymást e két ember, sokféle vád és önvád született.
110 IV, 10| mi ketten, hogy sohase az ember a hibás, hanem valami más.
|