Kötet, Rész
1 I, 1 | árván és magányosan hagyta el őt éppen ekkor a harmincadik
2 I, 1 | elváltozott. Mehetett, röpülhetett el innen régi vágyai szerint
3 I, 1 | Fiúk, akkor látogassatok el majd a palotámba. Ott lesz
4 I, 1 | tűzött Flóra s pirulva lépett el hálószobája előtt, hova
5 I, 3 | éhen döglöttem volna, ha el nem kergetem magamtól a
6 I, 3 | ült velem s köhögés fogta el. Odanézek s látom az ajkán
7 I, 4 | nini ez a Török. Török el is fogja venni a nagyon
8 I, 4 | művész-pártolások valahogyan el ne hitessék velünk, hogy
9 I, 5 | szöszke sikong. ~- Jaj, el fog késni. ~Az ablakhoz
10 I, 6 | sereg rongyos száguldott el mellette. Egyik megnézte
11 I, 6 | Dög voltam, szomszéd. Már el akartak földelni. Jobb is
12 I, 6 | a parkból a szolgák. Dél el is múlt. A cigány nótáját
13 I, 6 | szomszéd, két malacot adtam el, menjünk be egy pohárra. ~
14 I, 8 | vagy Margitligetbe. Látja: el se megyek önhöz s levelet
15 I, 8 | szóltak eddig. Ám egy év telt el. Vidám-borús nebuló év.
16 I, 8 | szilajsággal élek. Nem kerülnek el a katasztrófák. Mert magam
17 I, 9 | Itt Budapesten sok minden el szokott változni s elváltozik
18 I, 9 | szépet, vagy csúnyát képzelt el az életről. ~De a nóta,
19 I, 9 | és a furcsa tánc mindig el tudta szedni tőle az álmot.
20 I, 9 | kisasszonyhoz ilyenkor jön el az ő mestere. ~Gyönyörű
21 I, 9 | táncot táncolnak. Azt magának el se tudom mondani, Berta
22 I, 9 | kisasszony beszélt: ~- Játssza el, játssza el mind. Azokat,
23 I, 9 | Játssza el, játssza el mind. Azokat, amit ön hallott.
24 I, 10| Péter hát utazni akart. El nem szívott szivarok s apró
25 I, 10| Akadémiának nem elég a munka. El kell menni a kiküldött kritikusokhoz.
26 I, 11| revue számára s a pénzt el is küldték már. ~- Jó. ~-
27 I, 11| őket. A gyomrától vonta el a filléreket s ő maga adta
28 I, 11| rongyosan a könyvét. Nem adott el belőle tíz darabot. ~- A
29 II, 1 | croupier harmadszor kiáltotta el magát unottan, de már indulatosan,
30 II, 1 | jöttél értem, te hoztál el ide. Igenis te vagy az oka
31 II, 1 | gyűrűket le szokta szedni. Hozd el a gyűrűket, lopd el a gyűrűket
32 II, 1 | Hozd el a gyűrűket, lopd el a gyűrűket s akkor megint
33 II, 1 | csak valamelyik szép nő el nem csábította, menj. ~* ~
34 II, 2 | Zenóbia kis öccsét kerülte el a gyilkos láz. Mert Zenóbia
35 II, 2 | szép leány. Tehát Mária is el fog menni valamelyik nénjéhez,
36 II, 2 | Esküvőjükre alig nézett el valaki. Néma és szomorú
37 II, 3 | csak zárójelekkel mondhat el Budapesten. ~(Julcsa, sőt
38 II, 3 | ilyen ostobaságot én soha el nem követek. ~Közben pedig
39 III, 1 | tetszett. Hiába zárkóznak el a rablólovagok címeres ivadékai.
40 III, 1 | egyik borzongva mondotta el ama gyanúját, hogy Kleopátra
41 III, 1 | Többnyire elrongyolva pusztultak el, hogy hadd növekedjék a
42 III, 1 | Kleopátra anyját azért vette el nyíri Gutberger Zsolt, mert
43 III, 1 | mit a fiúk elvettek. Üzze el büszke Kleopátra azt a hitvány
44 III, 1 | Fojtott zokogással égette el Kleopátra a "Napló" című
45 III, 2 | bánatom szerint játszhattam el önmagamnak a beteg oroszlán
46 III, 2 | a melyet most se dobott el: kerülni kell egy gazdag
47 III, 2 | fölszólított, hogy kisérjem el őt és a leányát, egy tizennyolcéves
48 III, 2 | hivatkozzék valamikor, vegye csak el a korcsmárosnét, legyen
49 III, 2 | Hát miért árusította el önmagát s leendő napjait,
50 III, 2 | ostobaságot se követhet el nyugodtan senki s úgy potyognak
51 III, 3 | vitték. Miért nem vittek el más valakit? A kis Szadát,
52 III, 3 | de most már napok teltek el, mire megkerült. Rendőrök
53 III, 3 | merre járt. Kik vitték el s hogy került az utcára.
54 III, 4 | látogatni s illedelmesen el akarta felejteni, hogy reá
55 III, 4 | szamojédek földjéről... ~- El fognak csapni otthon, -
56 III, 4 | önnek. Ha könyvet ír, küldje el. Én is elküldöm az enyémet.
57 III, 5 | odavágyott Boriska mindig. ~El, el innen a koldus Budapestről,
58 III, 5 | odavágyott Boriska mindig. ~El, el innen a koldus Budapestről,
59 III, 5 | régen történt. Boriska már el is jött a városból, hol
60 III, 6 | éppen nyolcadszor hívta el a gyermekeit, hogy nyolcadszor
61 III, 6 | összeesküvők pedig úgy határozták el, hogy este hét órakor meghuzatják
62 III, 6 | emberek boldogan fogták el egymást, megindultan, könnyes
63 III, 6 | örömmel s békésen aludt el. ~ ~
64 III, 8 | melytől borzongott. ~Higyjék el a szatirok, hogy élnek ilyen
65 III, 8 | mindegyike. És soha úgy még el nem aludt az a bestia, ki
66 III, 8 | avagy az őszi szomorúságot. ~El nem készülődött a kék Isar
67 III, 8 | békességes Münchenbe? Ha el nem pusztít a lázam, ott
68 III, 8 | pusztít a lázam, ott búvok el majd egyszer én is. Utolsó
69 III, 9 | és megbocsátással nézett el a Tinódi-társaság fölött.
70 III, 9 | szobában. A kocsis nem rémült el, nem mutatott meghatott
71 III, 10| egy évvel előbb temette el nagyszerű feleségét s most
72 III, 10| szeretetből s javunkra küldi el hozzánk a fájdalmakat is.
73 III, 10| S este oly szépen aludt el Enyingi Sándor, mintha nem
74 IV, 1 | elhatározta, hogy a régi emlékeket el fogja hessegetni maga körül.
75 IV, 1 | esztendőket s akkor már alaposan el is adósodott. S minden adósságnál
76 IV, 1 | várhatott valamit, ha nem megy el. Elment vele, boldogtalanitották
77 IV, 1 | míg csak észre nem tért és el nem szégyelte magát. Földvárra
78 IV, 1 | annyi esze legyen, ne vegyen el egy szál szoknyát. És ha
79 IV, 1 | önmagával és övéveivel. El kell feledni - vallotta,
80 IV, 1 | vallotta, mint új hitvallást - el kell feledni, hogy ötven
81 IV, 2 | arcáról, mindig ijedten kapta el a tekintetét Muskétás tanár
82 IV, 2 | Muskétás tanár úr nem hitte el, hogy lyányai számára is
83 IV, 2 | semmiképpen se jött volna el hozzánk. S Iharossy Bianka
84 IV, 3 | irja, hogy karácsonykor el fog jönni, akkor el fog
85 IV, 3 | karácsonykor el fog jönni, akkor el fog jönni s akkor hoz mindent
86 IV, 4 | grófról, aki ott vétette el a dolgot, hogy valami postás-kisasszonyt
87 IV, 5 | fiú már tudta, miért ájult el az anyja s már elhatározta,
88 IV, 5 | embereket. "A papa - gondolta el Tibor - nagy ember volt,
89 IV, 5 | zavarodott meg s pusztította el magát." "Ilyenkor pláne
90 IV, 5 | holttestét, itt temetjük el, te nem fogsz sírni, de
91 IV, 5 | fogsz sírni, de nem feledjük el soha a papát. ~Krammerné
92 IV, 5 | apa után más apa, te is el lehettél volna férj nélkül.
93 IV, 6 | s nagyon sokszor mesélte el a dolgot az öccsének, Kovács
94 IV, 6 | a történetet úgy mondta el, mintha olvasókönyvből tanulta
95 IV, 6 | halál, az elárvulás. ~- Hát el kell menni, - vélte a Lajos
96 IV, 6 | inasságból fölszabadult, - el kell menni, meg fogom keresni
97 IV, 7 | királyi hercegnőt szöktetett el egész Párisig. Ugyanakkor
98 IV, 7 | magától, de nem rúghatta el az asszony ismeretségét. ~
99 IV, 7 | Pantheon-asszony, - Sármás nevezte így el, - Pantheon-asszony ez az
100 IV, 7 | kimentette magát, nem ment el. Egy hét mulva Sármáshoz
101 IV, 7 | És szombaton úgy röpült el Pantheon-asszony vonatával,
102 IV, 8 | valakik. ~És némán tünődött el, emlékezett, borongott percekig
103 IV, 8 | oláhoktól elvette, amit el lehetett venni. ~* ~És most
104 IV, 9 | de bennük, általuk indul el a nagy lehetőség, hogy majd
105 IV, 9 | minden férfiú utódokkal lássa el a világot, óvlak a szerelemnek
106 IV, 10| kuriai biró lányát vette el s aki akaratos akarattal
107 IV, 10| kit nem ismerek. Mesélje el nekik Veturia asszony halálának
|