Kötet, Rész
1 I, 1 | amilyet még nem aratott szűz asszony. Egy korszakból, melynek
2 I, 1 | nevemet. Élt egy büszke, szűz asszony, ki nem akarta magát férfiúnak
3 I, 1 | Jön a vőlegény reggel s ő asszony lesz. Ám nagyszerű leánysága
4 I, 4 | akik a szép művésznőtől, ki asszony és feleség leend, nem sajnálják
5 I, 5 | Lázongott, háborgott az asszony vén ölelései közben. Talán
6 I, 5 | kanócnak szánták. Egy vén asszony akarja felgyújtani önmagát.
7 I, 5 | denevér-arcú würtembergi asszony. A leány: a legközönségesebb
8 I, 5 | kacagás. A vén würtembergi asszony imára kulcsolja a kezét
9 I, 5 | sem volt bennük, ami ez asszony érzéseivel rokonos lett
10 I, 7 | forróságot ifjú napjaiba. De az asszony nem a multé soha és ritkán
11 I, 7 | soha és ritkán a jövőé. Az asszony a jelené mindig. Az asszony
12 I, 7 | asszony a jelené mindig. Az asszony az elmult leány. A Halál
13 I, 7 | Hatalmas, csupa - bőség asszony Blanka. Mellette vékony,
14 I, 10| falut adott egyszer egy asszony csókjáért. Holmi Dakcsy-leány
15 I, 10| Dakcsy-leány volt ez az asszony. Van is a Dakcsyaknak birtokuk
16 I, 10| jobban és szomorúbban az asszony. Kell, hogy kis nevünket
17 II, 1 | Bercit őrizte is veszettül az asszony. Fáradtan, szomorúan ődöngött
18 II, 1 | lágy, gyönyörűséges cseh asszony volt a grófné, érett és
19 II, 1 | kellett, a szivarjait is az asszony vásárolta. ~* ~Nagy-Karácsony
20 II, 1 | cigány) játszottak megint. Az asszony megengedte, hogy a pénzt
21 II, 1 | csak azt érezte, hogy ez az asszony megmutatta neki az életet
22 II, 1 | dühöngött a cigány. És az asszony, ez az asszony, ez a tolvaj
23 II, 1 | cigány. És az asszony, ez az asszony, ez a tolvaj grófné, miért
24 II, 1 | nézett az asszonyra. ~Az asszony visszanézett Bercire, de
25 II, 1 | Éjfél körül, amikor az asszony már csókolódzni akart volna,
26 II, 1 | azokat a gyűrűket akarom. ~Az asszony, a nagyon szőke, nagyon
27 II, 1 | nagyon szőke, nagyon lágy asszony mérhetetlen haragba jött: ~-
28 II, 1 | cigány, örülj, hogy egy ilyen asszony rád néz, mint én. ~Berci,
29 II, 1 | Rivierán. A nagyon szőke asszony nagyon sötét, nagyon haragos,
30 II, 2 | nem félt a haláltól. A vén asszony szívében az a büszke nyugalom
31 II, 3 | Nem akar engem az az asszony. Azt mondja, hogy fél az
32 III, 2 | egy királyné, egy nemes asszony, egy nagy asszony. ~Akkor
33 III, 2 | nemes asszony, egy nagy asszony. ~Akkor én már újból a fásult
34 III, 2 | Nézze gróf úr, minden ember asszony elől vagy asszony után szalad,
35 III, 2 | ember asszony elől vagy asszony után szalad, én megértem
36 III, 2 | főképpen, ha a vidámságot asszony adja hozzájuk. ~Azonban
37 III, 2 | hogy ne az asszonnyal és az asszony által kergesse az ember
38 III, 2 | ember a maga vágyait. Az asszony önmagában is kész és elég
39 III, 2 | minket, vagy mi őt. Én az asszony elől menekülök, ön az asszonyt
40 III, 3 | pompás, divatos, párisi asszony jajgatott véres, összetépett
41 III, 3 | fogain, arcán, ruháján az asszony vére. És táncolt Abd-El-Kader.
42 III, 5 | Csodálatos volt a halott, cifra asszony az istállóban. Az ajka volt
43 III, 6 | postamesternő, aki elvált asszony s a legkívánatosabb menyecske
44 III, 8 | elárulni: az ötnek kettője asszony volt. Az egyik olyan asszony,
45 III, 8 | asszony volt. Az egyik olyan asszony, kit polgárian is asszonynak
46 III, 8 | színekért lihegett. ~A másik asszony leány volt még. Nagyon fehér
47 III, 8 | rokona. Ez a leány, ez a szűz asszony pedig az ismeretlen szerelem
48 III, 8 | álomszigeteket sem. ~A tapasztaltabb asszony volt a legkékebb az öt ember
49 III, 8 | tapasztaltabb és testesebb asszony az egyik férfiúval egyedül
50 III, 8 | a vérre. ~Hallgattak az asszony és a férfiú. Világot nem
51 III, 8 | künn vihar indult volna. Az asszony halk sikoltással szaladt
52 III, 8 | Éppen érkezett a másik asszony a másik két férfiúval. Ezek
53 III, 8 | a másik két férfiú. Egy asszony pedig, a csókra nem született,
54 III, 8 | csókra nem született, finom asszony, megszökött a két férfiú
55 III, 9 | magas, de lábáról leesett asszony, két lámpa égett csupán.
56 III, 9 | magas, de lábáról leesett asszony. Mintha ez lett volna a
57 III, 9 | Tinódi-társaság muzsája, egy asszony, akit az imádóit-verte átok
58 III, 10| megrikatásra könnyen hajlandó asszony gyászolók hangosan, udvariasan,
59 III, 10| És adni fog az ő fiuknak asszony helyett asszonyt, kit szeretni
60 IV, 2 | lyány, a finom, az előkelő asszony, akiért hiába küzdi fel
61 IV, 3 | háznál Trézsi, egy falusi asszony, aki szakácsnő és minden.
62 IV, 3 | valahová egy órára, Trézsi asszony a konyhában dolgozik és
63 IV, 3 | nótákat dalol. Ő is elvált asszony, de neki egyetlen gyereke
64 IV, 3 | konyhából behallik Trézsi asszony szomorú búgása, egyébként
65 IV, 5 | környékezte. Lujza a szelíd, jó asszony, a jó feleségek példaképe,
66 IV, 5 | Lujza, a szelíd, a nagyon jó asszony, remegve nézett a fiára,
67 IV, 6 | farkasos, fagyos halálba az asszony miatt, az ő édesanyjuk miatt.
68 IV, 6 | soha senki, hogy anya kell, asszony kell, gyámolító kell, mert
69 IV, 6 | a Farkas-hátnak, ahol az asszony elhagyta férfiak elpusztulnak,
70 IV, 7 | jól megfizettek érte. Az asszony az első sorban ült, Sármás
71 IV, 7 | így történt, de csak az asszony segítségével. Az asszony,
72 IV, 7 | asszony segítségével. Az asszony, aki könnyesre bámulta a
73 IV, 7 | asszonyra volt gyanuja. Az az asszony pedig gondoskodott, hogy
74 IV, 7 | Előkelő, diszkrét maradt az asszony, semmiképpen se viselkedett
75 IV, 7 | hol ott találkozás s az asszony egész viselkedése. ~Sármást
76 IV, 7 | legillendőbb lett volna. ~Az asszony pedig, akinek közbe neve
77 IV, 7 | meghajolni, ott volt előtte. Az asszony nagyszerüen kikutatta, hol
78 IV, 7 | magától, de nem rúghatta el az asszony ismeretségét. ~Leveleket
79 IV, 7 | Leveleket kezdett írni az asszony Sármásnak és Sármás dühöngött,
80 IV, 7 | megtudnia az asszonyról. Az asszony gazdag, különös, nincs még
81 IV, 7 | magyar írókegyeltje. ~Az asszony pedig - erről is pontos
82 IV, 7 | alapjában kifogástalan asszony volt. Dehogy is lehetett
83 IV, 7 | ezeket egy valamirevaló asszony éppen az asszonyságával
84 IV, 7 | Pantheon-asszony ez az asszony, ismételte sokszor magában.
85 IV, 7 | tőle. Mégis csak utálatos asszony, akinek az az ambiciója,
86 IV, 7 | időben meleg, hívó levelet az asszony urától. Sármás haragudott,
87 IV, 7 | Sármáshoz beállított az asszony, feltünően igény nélkül
88 IV, 7 | ordítani Sármás s megfogni az asszony finom, szép, fehér nyakát.
89 IV, 7 | nevetségességtől. De az asszony nem is úgy állott most előtte
90 IV, 7 | kapott volna e percben az asszony távozó mozdulatával keserű,
91 IV, 7 | hátha már ott van Dancsay az asszony oldalán s már mindennek
92 IV, 7 | Sikoltva, mint egy hisztériás asszony, szeretett volna örülni
93 IV, 10| VETURIA ASSZONY HALÁLA.~(UTOLSÓ LEVÉL MARCELLÁHOZ) ~
94 IV, 10| utána. Még mindig maradt itt asszony elegendő s gyermek is van,
95 IV, 10| úrnak kijelenteni, hogy az asszony a hibás, az asszony próbáljon
96 IV, 10| hogy az asszony a hibás, az asszony próbáljon a sorson, a természeten
97 IV, 10| megváltó csodát. ~* ~A Veturia asszony temetéséről szeretnék még
98 IV, 10| fehér, finom, vágyakozó asszony belehalt abba, amihez voltaképpen
99 IV, 10| Mesélje el nekik Veturia asszony halálának történetét s ezután
|