Kötet, Rész
1 I, 3 | villamosban Ottó. A pocakos úr is festett, de okosan. Ez
2 I, 3 | de okosan. Ez igen jómódú úr volt. Veregette a vállát
3 I, 3 | az éjszakában.) A pocakos úr leszállott a villamosból.
4 I, 11| Madame-nak számlákra. Georges úr is kért tőlem kétszáz frankot:
5 I, 11| is. ~- Persze, de Quest úr gőgös legény. Megüzenték,
6 I, 11| köszöni, nem ér rá. Óh, Quest úr, nagyon büszke legény. Ma
7 II, 1 | Egy-két játékban letört magyar úr ért rá, hogy a cigányt fölismerje:
8 II, 3 | csak egy percig. Aztán Róth úr vállára hajtotta a fejét.
9 III, 2 | káromkodott. ~- De gróf úr - kérdeztem nem egyszer
10 III, 2 | komolyabb és méltóságosabb, gróf úr, - mondtam félig meggyőződésből,
11 III, 2 | beszédhez: ~- Nézze gróf úr, minden ember asszony elől
12 III, 2 | nekem hagyjon békét, gróf úr, mert én nem szeretek vidám
13 III, 2 | őszintén: ~- Nézze, gróf úr, körülbelül minden ember
14 III, 2 | önmagát s leendő napjait, gróf úr - kérdeztem én majdnem véletlenül,
15 III, 4 | KÉT TANÁR ÚR. ~Az északi fény mintha
16 III, 4 | levegőt dr. Suoho tanár úr. ~- Szeptember van, - mormogja
17 III, 4 | súly csak. Dr. Suoho tanár úr bundástul, mindenestül egy
18 III, 4 | hét óta. Siessen a tanár úr. A főigazgató úr nagyon
19 III, 4 | a tanár úr. A főigazgató úr nagyon haragszik a hosszú
20 III, 4 | írta. A másik ismeretlen úr, dr. Kovács Mór, középiskolai
21 III, 4 | Suohóval... ~Dr. Suoho tanár úr Tommerforónak vette útját.
22 III, 4 | össze. Aztán dr. Suoho tanár úr kérdezte: ~- Kicsi az a
23 III, 4 | Ugy-e, igaz. ~Suoho tanár úr északi fényt látott e pillanatban.
24 III, 4 | lépdelő dr. Suoho tanár úr alakját. Lámpák is estek
25 III, 4 | estek az útba. Suoho tanár úr megállott egy lámpánál.
26 III, 4 | hold fényében két tanár úr miatt ujjongania kellett
27 III, 7 | fehérfedeles kastély. A gróf úr és barátai mulattak. A cselédség
28 III, 7 | volt, ez volt, méltóságos úr. Egész este átkozódott.
29 III, 10| évekig is emlegessenek. ~"Az Úr, akit akkor se szabad vádolnunk,
30 III, 10| forró szeretettel. Óh, az Úr szent, titkos vegyítéssel
31 III, 10| ők tudják jól, hogy az Úr ki tudja pótolni, amely
32 IV | IV.~ MUSKÉTÁS TANÁR ÚR~ (NOVELLÁK. 1913)~ ~
33 IV, 1 | MUSKÉTÁS TANÁR ÚR. ~Hazajött augusztus vége
34 IV, 1 | dolgok voltak: Muskétás tanár úr, a vad, a bosszús Muskétás,
35 IV, 1 | város. Ez a Muskétás tanár úr szörnyű, utálatos ember
36 IV, 1 | életet. És Muskétás tanár úr szilaj, majdnem mesebeli
37 IV, 1 | elhatározás. Muskétás tanár úr, amikor még csak segédtanár
38 IV, 1 | életben. És Muskétás tanár úr egyre jobban gyűlölő gyűlölete
39 IV, 1 | fiatalok ellen. Muskétás tanár úr legjobban a saját diákjait
40 IV, 1 | akarta, hogy Muskétás tanár úr végre elmehessen igazi vakációra,
41 IV, 1 | mint ő volt, Muskétás tanár úr, a leányok anyjának? ~De
42 IV, 1 | városába Muskétás tanár úr. Ilyen szerencsés lelki
43 IV, 1 | iskolába Muskétás tanár úr. Egy napon, szép, napos,
44 IV, 1 | legény a Muskétás tanár úr címére s bátor nagy csillogó
45 IV, 1 | szólott, midőn Muskétás tanár úr szünetet tartott a levélolvasásban -
46 IV, 1 | kérdezte Muskétás tanár úr olyan rosszindulattal, mintha
47 IV, 1 | beleszerettem az igazgató úr leányába, Nagy-Nádasban
48 IV, 1 | kölyök, hogy Muskétás tanár úr megilletődött. A fiú apja
49 IV, 1 | Iharossy-leány? - s Muskétás tanár úr tisztelettel gondol egy
50 IV, 1 | kivánná most már, hogy a tanár úr keze alól kerüljek ki az
51 IV, 1 | kimondta s Muskétás tanár úr egészen új érzéseket érzett. ~-
52 IV, 1 | társasága. ~Muskétás tanár úr hallgatott egy kicsit, számadásokat
53 IV, 1 | vissza, bele Muskétás tanár úr arcába. S Muskétás tanár
54 IV, 1 | arcába. S Muskétás tanár úr mintha ifjuságának sohase
55 IV, 1 | vizsga, az apám, a tanár úr, a régi szerelmem. És különben
56 IV, 1 | azért jöttem, hogy a tanár úr javitsa, igazitsa ki az
57 IV, 1 | kegyetlenségü Muskétás tanár úr szeliden vitte haza a fiút.
58 IV, 2 | Aváry-fiú, az államtitkár úr fia, bekvártélyozta magát
59 IV, 2 | Eddig a Muskétás tanár úr három hajadonának két szobája
60 IV, 2 | sokat igért neki, egy nagy úr elegáns, szép, vidám és
61 IV, 2 | fiának. ~Muskétás tanár úr, a megjámborodott Muskétás
62 IV, 2 | tekintetét Muskétás tanár úr: nagyon úri, nagyon furcsa
63 IV, 2 | is, mert Muskétás tanár úr, a papa, a családján bosszúlta
64 IV, 2 | nagyobb ok is: Muskétás tanár úr nem hitte el, hogy lyányai
65 IV, 2 | megzavarodott, mióta Muskétás tanár úr hazajött. Mióta Muskétás
66 IV, 2 | hazajött. Mióta Muskétás tanár úr a Balatont látta s megenyhült
67 IV, 2 | az ebédnél Muskétás tanár úr. Este, elalvás előtt elmélkedett,
68 IV, 3 | mama s kiséri egy kedves úr, akit a mama Miklósnak nevez,
69 IV, 3 | Miklósnak nevez, nagyon kedves úr. ~Hét órakor a német kisasszony
70 IV, 3 | teát isznak ez az új Miklós úr és a mama és furcsákat mondhatnak
71 IV, 3 | ilyent, mint ez a Miklós úr. ~Tuhutum válaszolni akarna
72 IV, 3 | sokszor ez a jövevény Miklós úr. Zsoli nem kapott választ,
73 IV, 4 | pipából pöfékelt. Ez az úr valahogyan megszagolhatta
74 IV, 4 | egyformán. ~- Mondja csak, gróf úr, mióta élnek itt már Párisban
75 IV, 4 | Talán nem is gróf a pipás úr s nem konteszek a kisasszonyok,
76 IV, 4 | is adtam neki: ~- De gróf úr, egy tizenhárom éves leánynak
77 IV, 4 | csakugyan azok voltak-e Gaszton úr és leányai, a szomorú Teci
78 IV, 6 | Hát jött egy drágabundás úr, Bécsből vagy talán még
79 IV, 6 | éjszaka van. Fekete szakállas úr volt, sok pénze lehetett,
80 IV, 6 | mégis azt is mondta Berg úr, aki kocsikat tartott a
81 IV, 6 | adjon neki sok borravalót az úr, mert szomorú ember s három
82 IV, 6 | Ekkor jött a drágabundás úr és Berg úr, a gazda, készen
83 IV, 6 | a drágabundás úr és Berg úr, a gazda, készen volt már
84 IV, 6 | mint a fekete szakállas úr, az a hideg délután, a hózivatar,
85 IV, 7 | Hiába volt az író-alispán úr minden sopánkodása, fogása,
86 IV, 7 | az ember a végén. Szóval úr is akart lenni, demagóg
87 IV, 7 | kamarás, kedves, vidám úr. Szereti a felesége kedvéért
88 IV, 8 | volt az apámnak, nemzetes úr, birtokos ember, Kürtessy
89 IV, 8 | ordította be: ~- Tekintetes úr, baj van, elvitték a lovakat! ~
90 IV, 8 | ágyút rántott elő, de Ábris úr kiverte a kezéből. Súgott
91 IV, 8 | Súgott neki valamit Ábris úr s ez az ember dohogva kihúzódott
92 IV, 8 | vidámabb hangon: ~- Tekintetes úr, visszahozták a lovakat! ~
93 IV, 8 | egészből nagy dolgot. Ábris úr nagy vagyont hagyott a fiára,
94 IV, 8 | nem por vagyok az Ábris úr kriptájában. ~ ~
|