1907-belem | belen-disze | diszi-erkez | erkol-furdo | furge-holmi | holna-kenye | kenys-lakom | lakoz-megha | meghi-nepem | nepen-pihen | pikto-suszt | suta-tapla | tapog-valam | valas-zuzod
Kötet, Rész
501 III, 5 | Rettenetes bűz volt itt. De aztán belenézett a fiú szemeibe. Csodálatosan
502 I, 11| Éretlenkednek. Szörnyűség belenézni a lapjaikba: mennyi zöldség.
503 IV, 6 | fekete szakállas úrral s belenyargalt a farkasos, fagyos halálba
504 III, 1 | elhalt, miután szívén át beleöntötte zseniális, haszontalan,
505 I, 5 | a sok lámpájú étterem s belépett zökkenve Hilda. ~Bánatosan,
506 I, 1 | holnap férfiúnak szabad belépni. Jön a vőlegény reggel s
507 IV, 8 | filozófiától, sőt Enyeden már beleszerelmesedtem egy professzoromnak a leányába.
508 IV, 1 | fiát. Ha ő akarná, a fiút beleszerelmesíthetné valamelyik leányába, de
509 IV, 1 | Székely-Szent-Mihályon beleszerettem az igazgató úr leányába,
510 III, 4 | hogy jó, szép, áldott dolog beleszületni egy kicsi népbe. Az ember
511 I, 3 | Ezek a nagy, kék hegyek beletaszítanak a tengerbe. Meg fogok halni
512 III, 2 | megcsaltak a nők. Párisban egy belga grófnéval ismerkedtem meg
513 IV, 7 | tartózkodását. Ez időben afféle belső kicserélődés kínos élvezeteit
514 I, 4 | szükségesebbek vagyunk a belvárosi plébánia-templom vak koldusainál.
515 III, 1 | legérettebb, a legokosabb mégis. A Belvedereben még a történetét is tudja
516 III, 7 | tudott lefeküdni. A parkon át bemászott a kastély udvarába. Óvatosan
517 I, 6 | hitte, hogy álmodik. Ő is bemehetne a virágok és szelid őzek
518 I, 2 | egész teste. ~Reggelizni bement az étkező-kocsiba s ott
519 IV, 8 | megnézték a lovakat. Aztán bementek a szobájukba, pazar, dunnás
520 IV, 7 | utálom s ha muszáj volna bemutatkoznom neki, előbb megszököm innen. ~
521 IV, 4 | És Jucit sohse akarták bemutatni az udvarnak. Juci már kicsi
522 III, 7 | Nyakatlan, rücskös arcú, béna balú, sántalábú. Csak éppen,
523 I, 6 | kiéhezettek jönnek. Így jöttek a bencsiek, a lápfaluiak, a vadágiak
524 III, 7 | széles, rejtett tornácon. Benézett az ablakon. Olyan szobába
525 I, 10| rohant a liceumból Péter. A Beniczey-trupp éppen egy órával ezelőtt
526 III, 7 | szívével mégis, hogy most ott benn őt gyalázzák. Az ő rongyos,
527 I, 4 | torkukban már csufondárosan bepislog a hajnali Budapest. ~Gencs,
528 III, 3 | gazemberrel. Marokkóiak, berberek, tunisziak, szudániak jöttek
529 II, 1 | megint csak ők tudhatták. Bercinek balkezes felesége volt,
530 II, 1 | Az asszony visszanézett Bercire, de nagy megvetéssel, kissé
531 III, 7 | szokásban. Az urak mulatságára berendelték őszi vadászatokon a leányokat.
532 I, 2 | régen. Hallgatni akarja a béresgyerekek kántálását. Édesapjával
533 IV, 2 | főispán leányainak avagy a Berger nővéreknek, akiknek az apjuk
534 III, 2 | Amerikát, Londont, Párist, Berlint, Rómát, és Nápolyt. Seholse
535 I, 4 | sokszor hallotta a nevét. Berugott, sápadt arcát a fiúk felé
536 III, 7 | leányoknak kellett ilyenkor besorakozniok. Minden embernövény vézna
537 III, 7 | vadászni jöttek az urak s este besorakoztatták a kastélyba a leányokat.
538 III, 3 | eltikkadt s rossz indulatú bestiák várnak. ~S talán éppen az
539 III, 4 | A hold is bágyadtabb. A besüppedt kunyhó papirablaka a legfényesebb
540 I, 3 | beszálltam a villamosba, beszállott Ottó is. Fáradt volt rendesen
541 I, 3 | éjszakának. ~Valahányszor pedig beszálltam a villamosba, beszállott
542 II, 1 | neki a cigány bátorsága is. Beszéd nélkül sétálgattak sokáig
543 II, 3 | volt. Péternek sokrendbeli beszédére így kellett válaszolnom: ~-
544 III, 2 | világon a leghaszontalanabb: a beszédhez: ~- Nézze gróf úr, minden
545 III, 10| ércesebben ömlött a pap szava, beszédje s végül már szinte himnuszi
546 III, 2 | menyecske volt, özvegy, szapora beszédű, víg, de ravasz. Barátomat,
547 IV, 6 | kerülhetett parasztlegényt talált beszélgetésben Kovács Máténéval. Lármázott,
548 IV, 7 | Pantheon-asszony nem is maradt hosszú beszélgetésre s bánatosan, finoman mosolyogva
549 I, 3 | rendesen s egyszer valakivel beszélgetett. Ekkor tudtam meg, hogy
550 I, 4 | fiúk lelke s kettenként beszélgetnek. ~- Ez a Török, ez a Török,
551 IV, 3 | szeret hamar elaludni. ~Zsoli beszélgetni akar, tehát a délutáni érdekes
552 III, 5 | jutott eszébe, hogy ő nem beszélhet soha a fiával. Akitől élete
553 III, 4 | visszatérni sem, ha nem beszélhetne a híres dr. Suohóval... ~
554 IV, 9 | elkerülhetetlen Halált. ~* ~Beszélik azóta, hogy nem félt, de
555 IV, 8 | venni. ~* ~És most hadd beszéljek én tovább Péter bátyám helyett,
556 I, 5 | leány. ~Hilda hallgatja, mit beszélnek. Apolló és a szöszke még
557 III, 2 | a korcsmárosnét, először beszéltem Péter grófhoz őszintén: ~-
558 I, 3 | Budapesten tesped? Havas levegő beszívásának okából a Tátrába vitték?
559 IV, 6 | magának s ivott, miközben a beszögezett, befagyott ablakocskán iparkodott
560 IV, 8 | másik, fekete posztóval betakart arcu ember veszedelmes kézi
561 IV, 1 | kishivatalnok-leány volt, apró, kedves, de beteges. Egy kis senki, aki mindent
562 I, 8 | Sőt nem is tartom magamat betegnek. Én csak példátlanul összepajtáskodtam
563 IV, 9 | hirtelen, jótékony, halálos betegség s életét még igazolhatta
564 IV, 9 | lehetek, mint akkor voltam s a betegségem egyszerüen csak az egészség
565 III, 1 | míg árny nem volt. ~És betelőben volt a három év, a mely
566 I, 5 | volt, az íróasztalhoz ült. ~Betintázta a csókokat. Most pedig hideg
567 I, 2 | jókedvvel a vén kasznár betűi. Jöjjön. Jöjjön haza, Juliska.
568 I, 2 | olvasta. Az öreg, iromba betűk szinte kiabálták az örömöt
569 III, 5 | gyönge gavallérságáért? Betűrovó gépen zongorázzunk s lássuk,
570 I, 2 | lesz a várakozás. Aztán beül a kis vicinálisba. Délután
571 IV, 7 | külföldre megyek, véletlenül beülhet - vonatomba." Sikoltva,
572 IV, 6 | Máté nála talált, mielőtt bevágtatott volna az átkozott fekete
573 IV, 7 | nem merte volna magának bevallani, miért. Sármásról azt tartották,
574 III, 3 | valamit. Abd-El-Kader sírva bevallotta, hogy igaz, amit a nagyapja
575 III, 8 | úgy érezték, hogy itt kell bevárniok nekik az elmulást, mely
576 I, 6 | boldog legyen az ember. Mikor bevégzi, a városi asszonyok megint
577 IV, 4 | kiáltotta: ~- Egy pimasznak bevertem a fejét, szemteleneket mondott
578 II, 1 | cigányok játszanak. Én tudom, bevesznek a bandába s akkor mehetsz,
579 III, 4 | A doktor nem ismerte, de bevezette a magyarhoz. Ez is lázas
580 II, 1 | szomszédban, az ajtó nincs bezárva, a gyűrűket le szokta szedni.
581 IV, 2 | ráfogunk mindent, Iharossy Biankáékra szoktuk ráfogni azt az életszerencsét,
582 IV, 7 | azuttal előkelő titulus bibendit akartak és találtak, Sármást
583 IV, 8 | kiáltja oda Vérvölgy vagy Bikác faluk népének, hogy Wright
584 III, 2 | szivarja, mindene, de ő mégsem bírja s jobb volt akkor, mikor
585 I, 6 | följajdulnak az alvó faluk. Már nem bírják az emberek tovább telet
586 IV, 9 | akármely filozófus vagy költő. Birkózni, megbirkózni a Halállal,
587 II, 1 | játszott, szorongott. A cigány birkózott önmagában, de senki se jelentkezett
588 III, 2 | hogy ő nem fogja sokáig bírni ezt az állapotot. Van kosztja,
589 IV, 10| Rómában is tanult, aki kuriai biró lányát vette el s aki akaratos
590 II, 3 | Ha egész, elkobzott, kis birodalmát adta volna Julcsának, sőt
591 IV, 2 | igen fogadhatták a becézett birósági jegyzőket, pénzügyi ifjakat,
592 III, 1 | Zsoltnak. De a leányoddal nem bírsz. Az bárónő lesz s legalább
593 III, 4 | Valamivel emberibb. Nem is bírta volna már tovább. Az Obi
594 III, 3 | Abd-El-Kader. Négyen-öten alig bírták lefogni a szegény, táncoló
595 IV, 8 | micsoda? Nem elég az a kis birtok, hivatal kell, rang kell
596 III, 8 | útjába kerülő harmadik férfiú birtokává teszi. ~Egy csók megölte
597 III, 7 | termeltek itt a hatalmas grófi birtokon. Mikor érkeztek, még magasan
598 IV, 8 | az apámnak, nemzetes úr, birtokos ember, Kürtessy Ábris. Augusztus
599 I, 10| asszony. Van is a Dakcsyaknak birtokuk ma is. De Péter tegnap sem
600 I, 5 | lapnak s téma okából tette. Bitangul becsületes volt a kölyöknek
601 II, 1 | játszottak. Berci abban bizakodott, hogy nem ismerik föl a
602 I, 1 | kézcsókra. Puhaságot és bizanci bujaságot hirdettek a maguk
603 I, 8 | hogy orvosokra akartam bizni magam. Az orvosok tudnak
604 I, 8 | nem engedem. Meg nem is bízom az orvosok tudományában.
605 I, 11| legény. Ma láttam az utcán. Bizonyisten látszik rajta, hogy öt esztendő
606 II, 1 | nézte a játékot avval a bizonyossággal, hogy neki, se így, se úgy
607 III, 5 | derék muzsikné gondjaira bízott. Ügyvéddel járt nála. Avval
608 III, 8 | őszi órákban. ~Szerették és bíztatták egymást művészi, sokszor
609 IV, 4 | tapasztaltam, hogy nincs biztosabb férjfogó mesterség szegény,
610 I, 7 | férfiúnak adott az ő egykori Blankája. És megnyugodva, mindent
611 I, 7 | ama városba, honnan hozzá Blankáról hír érkezett. Tél volt itt
612 I, 7 | hagyta a leányok leányát, Blankát. Férfiassága akkor ébredt
613 IV, 4 | átült az asztalomhoz: ~- Bocsánatot kérek, uram, én gróf Bagody
614 III, 10| nekünk érthetetlen csapásokat bocsát ránk, megpróbálta ismét
615 I, 1 | kacagott, mint egy szabadon bocsátott gerle. ~Szűzen, árván és
616 III, 5 | ólban egy nagy szőrsapkás, bocskorcsizmás csöpp legény villázta az
617 I, 4 | Klára ugyan csak afféle bódé-primadonna, de kedvence a felső köröknek.
618 IV, 3 | gyámkodó érzései megfontoltak, bölcsek, mint ahogy illik egy koldus
619 IV, 5 | már akkor az egész várost. Bömbölt egy kicsit, szaladt haza
620 III, 2 | jelentette ki, hogy az örökös börtön igen jó hely és jó állapot
621 IV, 4 | mentette meg familiája a börtöntől s amikor nyolcadik esetben
622 I, 5 | pézsma-rucák az alkonyati bogarat. Nagy boldogság s Hilda
623 III, 7 | Az ökröknek szabad volt bőgniök. A cséplőgépek is búghattak
624 III, 2 | lelkendezett, örült, kiabált és bókolt a kopottas ruhájú magyar,
625 IV, 10| ambicióból, holott szerette és boldogította egymást e két ember, sokféle
626 I, 5 | egy-két aforizmát. A balga boldogokról. Aztán arról, hogy a német
627 IV, 1 | ezt a fiút, életkedvét, boldogság-útját nem szórja be akadály csomókkal.
628 I, 10| nem adatott meg a növés boldogsága. ~Kezdte Péter egy százas
629 III, 2 | távolmaradnom a Péter gróf boldogságától. Nekem kellett elmennem
630 III, 6 | segédje egyszerre csak rémült boldogsággal vette észre, hogy őt alighanem
631 III, 2 | van minden vagyonhoz és boldogsághoz, jogom van, ha mondom. ~* ~
632 I, 5 | véresen fogok írni a ti ostoba boldogságtokról. Ti ezt nem fogjátok tudni.
633 III, 10| mint fiukéba. Mert az ő boldogságuk még mindig nagy: az ő vérük,
634 IV, 1 | nem megy el. Elment vele, boldogtalanitották egymást, vártak, kínlódtak,
635 IV, 2 | kishivatalnok-leány, akinek nem is illik boldogtalannak lennie, ha százszor is az.
636 IV, 1 | feledni, hogy ötven évig boldogtalanok voltunk, ha van remény egy
637 IV, 1 | olyan szándéktalan, mint a boldogtalanság. ~ ~
638 IV, 5 | lenni csak azért, hogy új boldogtalanságot szerezzen. ~És ekkor jött
639 I, 5 | nagy ismerője ül. Egy vén, bolond-tüzű asszony-vulkán. Semmi sem
640 I, 3 | Élni, ismerkedni, embereket bolondítani. ~Szegény Ottó, néztem az
641 I, 4 | ránk szerep várna. Egymást bolondítjuk: író a piktort, piktor a
642 III, 9 | tisztviselő. Már évek óta bolondították, vadították egymást a Harmónia
643 IV, 1 | leányoknak csak félig is olyan bolondjuk, mint ő volt, Muskétás tanár
644 I, 4 | nem zárnak be bennünket a bolondok házába. Ne higyj azoknak,
645 IV, 8 | Szóval, legény voltam, de bolondosan ellágyuló, így ősszel különösen,
646 III, 5 | nagyon csodálatos. Vadúl, bolondul, kétségbeesetten csókra
647 II, 3 | úgynevezett tisztességes asszonyba bolondultál bele. Fiam, én nem féltékenykedem,
648 IV, 7 | rettegnie egy kis furcsa boltosleánytól. A leány véletlenül éppen
649 I, 4 | megostromoltak egy virágos boltot a művészek. És a bolt minden
650 III, 8 | nagy angol parkban együtt bolyongtak úgy alkonyatig. Nyáron együtt
651 II, 3 | JULIETTE. ~Az Éjszakában bolyongtunk Péter és én. Péternek gonosz
652 III, 5 | Ugy-e menni kell?) ~Igy bombázgatta a maga kis fejét Boriska.
653 III, 9 | csoportosultak. Itt egy rossz, bomlott zongora állott s Wagnert,
654 III, 5 | nőkre, kiknek a vére tokaji bor. Csak dalolni kell. Csak
655 II, 1 | különben lehetett gyémántmíves, bőrárúgyáros vagy akármi. Kövér, izzadt
656 IV, 6 | igazi anyánál. És a kis borbély-fiú sokat sírt egy naptól fogva,
657 IV, 6 | eligazitották a kis kóbor borbély-legényt, aki talált egy nagyon levert,
658 IV, 6 | volt, - óh, szegény kis borbélyinas, - aki talán később is,
659 IV, 6 | legényke volt, akit egy derék borbélymester vett magához, nyilván egy
660 I, 6 | vadági zsellér: ~- Rossz bőrben vagy, szomszéd. ~Alig értik
661 I, 9 | egy asztmabeteg. Nyomorú bőréből szeretett volna rögtön kibujni.
662 III, 2 | leányok, pincéremberek és borfiúk. ~- Ez egy gróf, egy magyar
663 III, 5 | ébresztgetni illatos szerekkel. Boriskában nem volt élet. A vad kölyök
664 III, 5 | vasvillát. Mind reáhajoltak Boriskára. Csodálatos volt a halott,
665 III, 5 | Boriska illatos zsebkendőjét borította a maga szenvedő, fintoros,
666 I, 9 | Lőrinc pedig magával hozta a bornak és a nótának szeretetét
667 I, 9 | szőlőhegyen lakott, mely kiváló borokat termett. Lőrinc apja már
668 I, 9 | Fojtott s finoman csinált borokkal barátkozott meg Lőrinc ínye.
669 IV, 8 | tünődött el, emlékezett, borongott percekig Péter bátyám s
670 I, 3 | szemeink nagyok voltak. Borotvált arcaink hervadtak és sárgák. ~
671 I, 9 | nótától, mint a hogy a nappali borozástól is elszokott. Üldözött és
672 IV, 6 | hanem ne adjon neki sok borravalót az úr, mert szomorú ember
673 IV, 9 | miért nem mondhatsz le a borról s a napi hetven cigarettádról
674 I, 9 | ifjan nagyon szerette a bort s így Lőrincnek kellett
675 I, 2 | Rettenetes csapás a tél olyan bőrű embereknek, mint mi. Hiába
676 II, 3 | Ám a hím embernek vastag bőrü pofája van. Haraggal adtam
677 I, 2 | ilyen leányokba, mikor a bőrük megfinomodik. Juliette pompásan
678 III, 10| a leánykája koporsójára boruló apának életpárját, szépséges,
679 IV, 8 | sohse akart ártani. Igen, a borvásárló lengyelektől, az örmény
680 III, 1 | a sápadt asszonyárnnyal. Borzalmas álmai lehettek ez éjjel
681 I, 8 | más városba. Egy-két évig borzalommal figyelem a magam lelkét.
682 III, 1 | Boldog, ha neveletlen, borzas skriblerek szent közelségébe
683 I, 5 | Bánatosan, álmosan és borzasan most jött Berlinből. Omló,
684 III, 8 | szerelem elől menekült, melytől borzongott. ~Higyjék el a szatirok,
685 I, 7 | fogat. Hatalmas, csupa - bőség asszony Blanka. Mellette
686 IV, 7 | hogy Sármás még sokszor bosszankodjék és nyugtalankodjék miatta. ~
687 III, 1 | beszéltek. Csúfolódtak. Bosszantgatták egymást vele. És különös
688 IV, 7 | kapott, ami különösen azért bosszantotta, mert arra az asszonyra
689 IV, 5 | matematikával számította ki a bosszú idejét és Tibor várt. ~* ~
690 IV, 7 | pihentető familiát Sármás azután bosszúból elrugta magától, de nem
691 IV, 2 | úr, a papa, a családján bosszúlta meg szörnyű szigorúsággal,
692 IV, 1 | Muskétás tanár úr, a vad, a bosszús Muskétás, ötvenéves korára
693 III, 3 | mond. Valami jegesforró boszorkányos italt ivott. Két asszonnyal
694 I, 11| irodalomba játszhatná be boszorkányosan magát az ember. Most nagyon
695 I, 6 | szelid őzek közé? Micsoda boszorkányság ez ezen a furcsa téli reggelen?
696 I, 6 | a dülöngőző zsellért s a botjával fejbe ütötte. Azután, mikor
697 IV, 7 | véletlenül éppen Sármásba botlott egy jókedvü délutánján és
698 I, 4 | akarják, hogy valami nagy botrány legyen. Főnek, irígykednek,
699 III, 10| gyönyörűsége lesz." ~És mindig bővebben, bátrabban, ércesebben ömlött
700 III, 2 | avagy talán a döglő és bozótba bújt szamárét. És mégse
701 I, 3 | látom az ajkán a vért. (Brávó, Ottó. Egy kicsit szemtelenség,
702 I, 9 | Lőrinc iszonyú mennyiségű brómokat szedett s ideges képzelődései
703 I, 9 | leánynak: ~- Ne hadd magad, Brown! ~- Bravo, bravo, Izabella! ~-
704 I, 7 | fogytán sorvadva fekszik. Brr, rettenetes; Ilkára akkor
705 II, 1 | valószínüleg jártak Párisban, Brüsszelben s Londonban is már. Az se
706 III, 4 | ember fogadkozva, könnyezve búcsúzkodott. Mintha mindig ismerték
707 II, 3 | máskor soha. Mégis: a csókjai búcsúzó csókok voltak. És ha Julcsa,
708 III, 10| barátoktól, a paptól, senkitől se búcsúzott. Néhány nap mulva elhagyja
709 III, 10| gyászoljon is, szórakozzon is, búcsúzzon is. A pap, kálvinista pap,
710 I, 7 | testét. Egészen elfelejtette Budapestet s az éjszakát, melyeken
711 III, 5 | Megyek érted, én drága bünöm.) ~A doktor pedig nem vigyázott.
712 II, 3 | Mert nem lehet egy embernek büntetlenül szeretni Róthnét. Különösen
713 III, 1 | között lépkedett leghátul büszkén, királynői tempóban. Ekkoriban
714 IV, 7 | volna bennem ezúttal elég büszkeség. Éppen eleget vétkeztem
715 III, 2 | alázatosan egy ilyenféle büszkeség-roham után a gróf, - megcsaltak
716 III, 10| ismerik s aki e városnak egyik büszkesége. Ime, ez ifjú tudós, akire
717 III, 4 | vagyok, - hebegte gyáva büszkeséggel. ~A doktor nem ismerte,
718 I, 6 | lengedeztek. Sebes, kék, bütykös ujjait káromkodva ropogtatta
719 IV, 3 | behallik Trézsi asszony szomorú búgása, egyébként szép, hamar alkonyodó
720 III, 7 | bőgniök. A cséplőgépek is búghattak késő őszig. Csak az emberlárma
721 I, 1 | kézcsókra. Puhaságot és bizanci bujaságot hirdettek a maguk eszközeivel
722 III, 2 | lelkemet: végét akartam vetni a bujdosásomnak s vissza akartam menni ahhoz
723 IV, 4 | Itt, Párisban, ahol megint bujdosom, tegnap történt e találkozás
724 III, 2 | az asszonyhoz, a ki miatt bujdostam. De Péter gróf megzavart
725 IV, 6 | elhagyni nem akar, még téli bujkára se ad elég pénzt. A jövő,
726 III, 2 | talán a döglő és bozótba bújt szamárét. És mégse szökhettem
727 I, 5 | kevés asszonyi báj fel tudja bujtogatni az illúziókat. Azután a
728 IV, 2 | szelid, nyáreleji Holdat bukkantotta föl az Iharossy Bianka arcát.
729 I, 1 | férfiú apja ott volt Napoleon buktatói között. Flóra repeső örömmel
730 III, 6 | akik rosszat terveltek, bűnbánóan eltemették a terveiket.
731 III, 4 | csak. Dr. Suoho tanár úr bundástul, mindenestül egy kis fázó
732 I, 4 | sikerhez. Az, amely a magyar bűnöket angyali tökéletességgel
733 III, 7 | mintha valami szomorú ország bűnösei volnának. ~Egyébként pedig
734 III, 3 | voltak már s északi Afrikában bűnösök a városok. Egyszerü lelkük
735 I, 2 | össze. Fázik s plédjeibe burkolja magát. A férfiú kiugrik
736 III, 2 | siető népen és a vámon. Búsúló, lombvesztő platánok alatt
737 IV, 4 | párisiasabb, szilajabb, butább és demokratább lelkű és
738 I, 3 | Forró volt a fejem. Szemeim bután révedeztek. Lármázott az
739 III, 9 | rossz levegőjű, hitvány butorú, gyér világú, kék szobában.
740 III, 8 | nem pusztít a lázam, ott búvok el majd egyszer én is. Utolsó
741 III, 5 | halálszínű arcára. Rettenetes bűz volt itt. De aztán belenézett
742 III, 4 | érezte, hogy most az új Caesar jött haza. Szinte leste,
743 I, 11| sikere. Csupa buta ünnepi cécó, ostobák tapsa. És most
744 III, 2 | Péter gróf által megszépül a cégér, előkelőbb címe lesz a korcsmának.
745 I, 3 | elégszer magam. És az élet célja nem ez? Kár, hogy a tüdő
746 III, 4 | fehér, magas falú, keskeny cella homályos. Az ablak erős,
747 I, 3 | már csak ép tüdejű s ép célú emberek szállnak be? ~Haragszom
748 I, 11| frankot: lóversenyre ment Chantilly-be. ~- Nos? ~- Igen, igen,
749 II, 1 | Tizenhárom-tizennégy, a cheval nyert, háromezerhatszáz
750 I, 10| magyarok közül való volt. Álmai cifrák és sujtásosak voltak. A
751 II, 2 | érkezett haza egy-egy leány. Cifrán, városiasan, selymesen.
752 II, 1 | kaszinóból, a grófné és cigánya, sietve sápadtan távoztak.
753 II, 1 | valahonnan lopott, szép cigányával özvegy Waldstern-Grün grófné
754 II, 3 | Juliette ajtaja elé hozta a cigányokat. Julcsa, sőt Juliette szállodában
755 II, 1 | fázósan-melegen nézett a cigányra, szinte elbarnult a szőkesége: ~-
756 I, 6 | Alig értik egymás szavát a cigánytól, a nótától, a nagy rivallástól.
757 IV, 9 | a borról s a napi hetven cigarettádról s a sok emberrel találkozás
758 IV, 4 | olcsóbb a szivarnál s a cigarettánál, Bagody gróf. S ha igazán
759 II, 1 | Udvarnoki Singó Berci cigarettára gyújtott s várta az asszonyt.
760 II, 1 | óra, Udvarnoki Singó Berci cigarettázott. Három szobájuk volt s mind
761 III, 4 | hozzájuthat ehhez a címhez. Szép cím, sokat dolgoztam érte, de
762 I, 4 | Vermes Klára. Uj, vonzó címben és köntösben áll rögtön
763 I, 9 | Itt fogadták őt leányok és cimborák. És vártak reá az éjszaka
764 III, 2 | megszépül a cégér, előkelőbb címe lesz a korcsmának. Mikor
765 IV, 1 | legény a Muskétás tanár úr címére s bátor nagy csillogó szemekkel
766 III, 1 | zárkóznak el a rablólovagok címeres ivadékai. A polgári milliók
767 I, 7 | igásakat. Csak koponyás címerét égette e kocsisa homlokára
768 IV, 1 | Mosolygott, otthon mamuskának címezte szomorú, sovány, öreg kis
769 III, 4 | vigasztalásképpen hozzájuthat ehhez a címhez. Szép cím, sokat dolgoztam
770 III, 4 | dolgoztam érte, de ettől a címtől most elvehetik a kenyeremet.
771 III, 1 | égette el Kleopátra a "Napló" című rongyos papircsomót. Az
772 IV, 1 | megközelíteni. ~- Édes apa már cimzetes államtitkár, sokat emlegeti
773 III, 7 | voltak a dohányosok között. Cingár, vékony pénzű, semmi legények.
774 IV, 1 | és mindig könnyebb sorsot cipeltek, mint ő viselt egykoron. ~* ~
775 III, 3 | Kiöltöztetve, frakkban, fényes cipőben. Bágyadtan, szégyenkezve
776 I, 10| tegnap sem tudott fizetni cipője talpalásáért. De tegnap
777 I, 10| a végrehajtó. Mivel apró cipőkért Péter már régen nem fizetett
778 III, 5 | gyömöszölik tele a kicsi cipőket s ha jókedvük van, gyémántdarabokkal
779 I, 8 | Minden csapását s minden cirógatását úgy éreztem, ahogy senki
780 III, 4 | finnül, szinte meghatottan citált valamit. Talán a Kalevalából.
781 IV, 9 | ugyan meg, hogy egy mai civilizációju ember egyenesen azért él,
782 III, 3 | poklosságot kapott a mi híres civilizációnktól. ~Csak a gyermekek voltak
783 I, 11| ügyvédünkkel az elorzott versért. A Comedie-ben a jövő hónapban már próbák
784 I, 11| bizony aszály. Egy rossz Coppée-vers és semmi. ~- S a fiatalok. ~-
785 II, 1 | nagy dolgok történtek. A croupier harmadszor kiáltotta el
786 II, 1 | valamelyik szép nő el nem csábította, menj. ~* ~Udvarnoki Singó
787 III, 3 | aki olyan bátran lovagol a csacsikon. Vagy Abdalaht, aki a legokosabb
788 I, 3 | nem kergetem magamtól a csacsiságokat. Nem festeni kell, fiacskám.
789 IV, 3 | nem volt még álmos, tehát csacskán tovább akart beszélni: ~-
790 III, 2 | választ. ~- Az én egyik ősöm Csák Máté első vezére volt s
791 IV, 9 | persze, szegődjék melléd, csakhogy egy-két esztendőt is kibírj.
792 III, 4 | ember jutott az eszébe, aki csaknem olyan pokoli útról jött,
793 IV, 9 | államférfiú, sőt, ha szabad, még családapa is: élhet. ~Kérlek, fogadd
794 III, 9 | Néhányan a szolidabbak, családi életet élők, elálmosodtak
795 II, 2 | Unokái vannak számosan s családja bizonyos jólét révéből szemléli
796 IV, 1 | feleségesednie - ezt súgták a családjabeli s fajtájabeli emlékek s
797 IV, 2 | Muskétás tanár úr, a papa, a családján bosszúlta meg szörnyű szigorúsággal,
798 IV, 1 | az ő régi, kedves barátja családjánál találhatnék otthont erre
799 II, 2 | küldözgették ajándékaikat családjuknak. Pénzt, ruhát és sok mindent
800 IV, 7 | Sármást. Meghódította azt a családot, ahova Sármás leggyakrabban
801 I, 5 | kiváncsisága ismét melléjük csalja Hildát. Gondolja: megálljatok.
802 III, 3 | mossziu"-k, a "madám"-ok. Csalják be őket a bazárokba s hogy
803 I, 7 | négy-ötéves korukban már szerelmi csalódás éri. A lósóskás szérűs-kert
804 I, 3 | Duna tájékára. Engen nagy csalódások belekergettek az éjszakába.
805 I, 10| gyermekei reáhoztak minden csalódást, amit földi apa érhet. ~
806 I, 7 | tennie a Halál kocsisának. Csalogatta, várta, követelte őt számos
807 I, 8 | kicsinyli ezt az életet? Minden csapását s minden cirógatását úgy
808 III, 10| szörnyű és nekünk érthetetlen csapásokat bocsát ránk, megpróbálta
809 II | II.~ ÚJ CSAPÁSON~ (1909)~ ~ ~
810 III, 3 | kezdett s készülődött a csapat. Abd-El-Kader egyre ingerültebben
811 III, 5 | megcsókolhatná. De a fiú már csapdosott a piszkos vasvillával. ~
812 I, 7 | kocsisa egyelőre a levegőt csapkodta suhogó ostorával. ~Történt,
813 III, 4 | földjéről... ~- El fognak csapni otthon, - nyögte a magyar. ~-
814 I, 1 | Elysée. Utolsó, bágyadt, de csapongó vágyai röpködtek itt a szibarita-életnek.
815 III, 4 | élő szándék vad áramlása csapott ki az én népemből. Ilyenkor
816 III, 1 | bajuszkájával, homlokára csapzott fekete fürtjeivel, egész
817 IV, 8 | ember, ki innen, az útszéli csárdából töméntelen pénzt tudott
818 IV, 8 | Péter bátyám - a Szilágyság csárdáit különösképpen sajnálom -
819 IV, 8 | lenni. Csakugyan, a haldokló csárdán kívül micsoda kiáltja oda
820 IV, 8 | mindig bánatos leszek, ha csárdaromot látok. Milyen olcsó volt
821 IV, 8 | szerint nemes urak voltak a csárdások, persze csak hét szilvások,
822 I, 1 | merengve és sírva, mint a császár felesége. Az új világ lombosodását
823 III, 2 | tulajdonosnő férje, a ki az osztrák császárnál is gyakran ebédelt, mikor
824 I, 1 | életszeretetével, akár Eugénia császárnőt is elvenném. Pénzzel vidáman
825 I, 1 | s voltaképpen így kell a császárságnak emlékeit is elbuktatni.
826 IV, 8 | úrfi volt a javából, a császárt szolgálta s finom színésznőknek
827 I, 6 | reá kiáltott: ~- Ni, ni, a csegei Jóba, hé Jóba. Gyere, ha
828 IV, 8 | jobbágynak is, ha a neve cseléd vagy zsellér. ~- A Bach-korszakban
829 IV, 5 | orvosokkal, házbeli ismerősökkel, cselédekkel együtt a fia is, Tibor.
830 I, 7 | látni? Az Oláh Flóri, a cselédi Marcsa, a nyaraló úri Dóra,
831 III, 7 | úr és barátai mulattak. A cselédség nem engedett közelbe jutni
832 III, 9 | poéta alakját. És demokrata cselekedet, ha aránylag és általában
833 III, 1 | tudni soha senki. Emberi cselekedeteknek titka mélyen szokott feküdni
834 I, 1 | Ezek a vén múmiák nem is cselekedhetnek okosabban, mint így. ~Már
835 III, 6 | valami nagyot, elszántat fog cselekedni s változtatni az életén. ~
836 I, 8 | gyönyörű haszontalanságot cselekedtem. ~A halálomra nem emlékszem.
837 III, 1 | éjjel volt. Tizenegy óra. Csend mindenütt. Kleopátra fölkelt
838 III, 7 | volnának. ~Egyébként pedig csendes volt a gróf országa. Az
839 III, 7 | este átkozódott. Tessék a csendőröknek adni. Hadd rothadjon a tömlöcben
840 III, 10| pap néhány erősebb szava csendült vissza az Enyingi Sándor
841 III, 7 | vadat űzött a gróf. A falú csenevész népe hajtotta a gróf elé
842 III, 7 | a leányaik vagy unokáik csenevészek lesznek. ~Évek óta így volt
843 III, 9 | csupán. Haragosan rázta meg a csengőjét s a társaság húsz megjelent
844 III, 7 | ökröknek szabad volt bőgniök. A cséplőgépek is búghattak késő őszig.
845 III, 4 | egy meghízott, nagy népbe cseppenni s észre se venni, mint élte
846 IV, 6 | holnap, vagy holnapután cserbehagy, elhagy engem valamiért,
847 I, 5 | Vonatok robognak ki-be. Cserélődnek az arcok az étteremben.
848 III, 5 | múltból hallja idáig Boriska a cserkesz muzsikusok lármás dalidóját,
849 II, 1 | hasonlatos volt egy vad, cserkesz-orosz lócsiszárhoz. Pocakos, mosdatlan,
850 III, 9 | Tinódi-társaság tagjai a Csicsóné bánatosan muzsikált muzsikája
851 I, 5 | mélyek, zöldesek. Feketék, csigásak fején a fürtök, vérszinűek
852 I, 9 | szegény idegeit legjobban csiklandozták. Imádta a vad, bolond, négeres,
853 IV, 6 | elmondódott a Lajos fiúnak csikorgó télen, forró kánikulában,
854 I, 1 | kiolvasni még a téli éjszakák csillagaiból is. Megkeményedését áhította
855 III, 2 | fantáziájában az idegen csillagok lakói? Milanóból elutaztam,
856 I, 1 | nyugtalankodott, de raceának gőgjével csillapította le magában a nyugtalanságot.
857 IV, 1 | tanár úr címére s bátor nagy csillogó szemekkel adta át a levelet. ~-
858 II, 1 | aranyhúsos, lármás, színes, csillogóköves, utálatos gyűrűkkel. Három-négy
859 IV, 1 | ki az életbe. ~A fiúnak csillogott az arca, amikor az "élet"
860 I, 3 | revolvertől. Én is félek, Ottó.) Csillogtak az Ottó nagy szemei. Éppen
861 I, 4 | van is kivétel s ha nem is csináljuk mindig tudatosan, mint ahogy
862 III, 4 | élnek a magyarok? Most mit csinálnak? ~- Nem élnek, de élni akarnak
863 IV, 8 | bizonyosan többet is, de hát nem csináltak az egészből nagy dolgot.
864 I, 2 | zúduló veszedelmet érzett. Csipkés kis kendőjével a homlokához
865 III, 9 | néha-néha egy-egy zúgfolyóiratot csípni, ahol előkelő írónak nevezték
866 III, 5 | Pihegett a melle, pompás csípői remegtek, arca tüzelt. Igérgette
867 II, 2 | s az óta a bizonyos kis csizma óta. ~Néha csak látogatóba
868 II, 2 | kis faluban a Maros táján csizmában járnak a parasztgyermekek.
869 II, 2 | Ez a tavasz s a Zenóbia csizmái fölnyitották az emberek
870 IV, 1 | megfejelni a mult idők elromlott csizmáit. ~Ilyen tapasztalatok és
871 II, 2 | mivel nem volt szegénykének csizmája. ~ ~
872 I, 6 | fejét. Azután kivette a csizmájából az öt forintot s loholt.
873 II, 2 | Mert Zenóbia Kolozsvárról csizmát küldött a fiúnak. ~Ez a
874 I, 4 | színész a muzsikust. Az a csoda, hogy nem zárnak be bennünket
875 I, 6 | messziről, alázattal ezt a csoda-kertet. Fehér utait, virágait,
876 III, 1 | Zongorázik és hegedül. Kleopátra csoda-leány. Csak újabban jéghideg.
877 I, 1 | kísérletezni. Ez szentsége és csodája a természetnek. Megbámulta
878 III, 1 | palotában Kleopátrát egyre csodálatosabban szőkének látta, s jött egy
879 III, 3 | sohse hallott. Az ő tréfáik, csodálkozásaik, az ő kandiságuk. Ilyen
880 III, 2 | magyar úrnak, a ki káromkodva csodálkozik, ha az ügyek nem sikerülnek
881 IV, 8 | agitátor, ezek a falvak nem is csodálkoznának, ha hirtelen hatszáz év
882 II, 1 | decemberben, januárban s mindig csodaszép a Rivierán. A nagyon szőke
883 III, 6 | nyugtalan, valami újtól, csodától várandós. Az emberek nem
884 III, 3 | esténként az ő látásukra csődültünk. Gyűlölettel nézett reánk,
885 IV, 2 | különbet, a többet a kisváros csökönyös, ostoba gavallérainál. És
886 IV, 7 | Sármást ez a sejthető csökönyösség komoly dühbe hozta, bár
887 IV, 7 | Pantheon-asszony, kilépett a hallgató csökönyösségből. Egyszer, hogy, hogy nem,
888 IV, 7 | belekössenek. De valami széditő csökönyösséget jelentett mégis ez a hol
889 I, 1 | filiszterséget. Partjain kik élnek, csöndesek és banálisak nem maradhatnak.
890 IV, 9 | értékű, ajándékaihoz. És bár csöndesnek látszott a szegény, szép,
891 III, 4 | mániákus vagyok... ~Most csöndesség lett, de egyszerre két beteg
892 III, 8 | napjaimat fölcsókoltatom a csöndességgel. ~De a kék álom szigetét
893 III, 8 | újfajta, fehér zenét, a csöndet, a tavaszt, a titkos némaságot,
894 IV, 4 | dolgok, okos dolgok. Teci egy csöppet könnyelmű, de Juci, az az
895 II, 1 | Berci, a cigány, a pénzét csörgette s nagyon egykedvűen, harag
896 II, 1 | kért az estebédhez s pénzét csörgetve nézett az asszonyra. ~Az
897 I, 2 | A nagy, fehér világot. Csörgőket hall. Az öreg kasznár csörgő
898 I, 3 | Van-e valami új íz a nappali csókban? Több erőt kapnak az inak?
899 II, 3 | forróbban, mint ekkor. De volt a csókjában valami: valami átadás. Lemondás,
900 I, 10| adott egyszer egy asszony csókjáért. Holmi Dakcsy-leány volt
901 II, 3 | mint máskor soha. Mégis: a csókjai búcsúzó csókok voltak. És
902 II, 3 | szánalommal. Igaz és buja csókjait úgy hányta reám, mint máskor
903 I, 7 | vidám szavakba álltak, sőt csókokba merészkedtek a Halál kocsisával.
904 III, 7 | még oly messze nem esett a csókoktól férfiember, mint ő. Nem
905 II, 1 | cigány, te aljas, gyere csókold meg a homlokomat, mert fáj. ~-
906 II, 1 | volt szabad, hallgatnia és csókolnia kellett, a szivarjait is
907 II, 1 | körül, amikor az asszony már csókolódzni akart volna, Berci kijelentette: ~-
908 II, 3 | átutalás, átruházás. Úgy csókolt engem Julcsa, sőt Juliette,
909 I, 5 | minden pillanatban lehetetlen csokor-nyakkendőjéhez. Szép szemeivel pedig, a
910 I, 5 | szerettette magát. Mikor pedig a csókos óráknak vége volt, az íróasztalhoz
911 III, 5 | lássuk, hogy jusst formál a csókunkhoz minden majom? Férjhez menjünk
912 IV, 4 | juttatta az eszembe s egy csomó mást is. Talán nem is gróf
913 IV, 1 | boldogság-útját nem szórja be akadály csomókkal. Milyen boldog ez a fiú -
914 I, 9 | nótára. ~- Holnap egész csomót hozok. ~Ekkor már Lőrinc
915 I, 6 | megvadult. Lángoltak a csontjai is Jóbának s verte a zsellér
916 IV, 3 | Zsolt lesz - mert a kölyök csontos, piros arcú, pompás, verekedő
917 III, 4 | magyarhoz. Ez is lázas volt. Csontváz ez is. De örült. ~Valósággal
918 IV, 8 | leltek vagy tiz-tizenöt csontvázat. Ha jól utána néznek, bizonyosan
919 IV, 1 | éretlen fügerakás, értéktelen csoportosulás. De a Balaton fölséges és
920 III, 9 | legsötétebb szegletében csoportosultak. Itt egy rossz, bomlott
921 I, 5 | világ, mint ott fent a havas csúcsok. Itt lent virágosak a rétek.
922 III, 5 | kétségbeesetten csókra csucsorított... ~ ~
923 IV, 5 | hogy a fiúk az iskolában csúfolnak engem s alattomban téged
924 III, 7 | Csunya testét meg akarta csufolni a szerelem is. Minden bolond
925 I, 3 | Este pedig szomorúan, csúfolódóan bámult reá Ottó. Mintha
926 III, 1 | napokig róla beszéltek. Csúfolódtak. Bosszantgatták egymást
927 I, 10| reménykedett. A szegény ázsiai. Csúfolta az életét - az élet. De
928 III, 3 | tizenhatesztendős múlt. Csúfolták is, mert félénk volt, mint
929 IV, 9 | engem gyógyitani. Sokszor csúfoltam ki már a doktorokat, holott
930 I, 4 | és keserű torkukban már csufondárosan bepislog a hajnali Budapest. ~
931 IV, 9 | megállapítani, hogy ez is kór. ~Kór, csúfos finomságú nyavalya, ahogyan
932 III, 2 | fölszerelve jön hozzá, mindegy, csúnya-e vagy szép s nem baj, ha
933 I, 9 | igaztalanul sok szépet, vagy csúnyát képzelt el az életről. ~
934 III, 4 | egymást. Alkonyodott. A csupasz, fehér, magas falú, keskeny
935 I, 2 | ott. Megtörülte s ajkához csusztatta le a kendőt. Ekkor elszabadult
936 I, 4 | felé emelte hát s szólott dadogva, egyszerűen: ~- Most már
937 IV, 6 | összetapadtan, fehér dunyhákkal dagadtan szakadt a hó; soha még nem
938 I, 10| asszony csókjáért. Holmi Dakcsy-leány volt ez az asszony. Van
939 I, 10| ez az asszony. Van is a Dakcsyaknak birtokuk ma is. De Péter
940 IV, 2 | évenként egyszer elvitték a dalárda hangversenyére, ugyancsak
941 IV, 1 | ifjuságának sohase hallott dalát hallgatta volna a fiú száján: ~-
942 III, 5 | cserkesz muzsikusok lármás dalidóját, melyre táncolt valamikor
943 III, 4 | Németül beszéltek eddig. Most dallamosan finnül, szinte meghatottan
944 III, 5 | a vére tokaji bor. Csak dalolni kell. Csak táncolni kell.
945 III, 5 | víg urak szórták a pénzt a dalos, táncos szépleányok között.
946 III, 8 | okoskodásaikban. Megérezték, melyik dalt kell halkan halkan a zongorából,
947 I, 5 | Hilda. Esküszöm, hogy ő: a dán Szaffó. ~Hilda hallja s
948 I, 8 | szürke utcai életnek egyetlen darabját szeretné számomra visszaszerezni.
949 IV, 7 | a maga valódi lényéből, darabos, de jó anyagu alakjából.
950 I, 11| Nem adott el belőle tíz darabot. ~- A gazember. Hagyjon
951 III, 9 | állott s Wagnert, sőt újabban Debussyt és Strauszt játszotta kegyetlenül
952 II, 1 | Camilla-Georgina megérkezett. A hajnal decemberben, januárban s mindig csodaszép
953 IV, 7 | kifogástalan asszony volt. Dehogy is lehetett úgy közeledni
954 II, 1 | Egy heves délutánon (a déjeunernél pezsgőt ivott Camilla-Georgina
955 IV, 1 | tanári szobába beállított egy délceg siheder, aki Muskétás tanár
956 I, 7 | Alföld nagy, levegős ereje delejezte meg nyavalyás testét. Egészen
957 III, 3 | fogatlan asszonyok is. Deliek az öreg, ravasz arcú férfiak.
958 I, 2 | számítgatta. A gyorsvonattal délig kell utaznia. Azután várnia
959 I, 8 | Ópium-mámor s minden különös delirium nélkül akkor élek, amikor
960 I, 2 | emlékezhetik. Valamerre Délre talán. ~- A téltől ijedt
961 IV, 3 | beszélgetni akar, tehát a délutáni érdekes témához kap s csöndesen
962 IV, 7 | Sármásba botlott egy jókedvü délutánján és Sármás alig tudott később
963 IV, 7 | Szóval úr is akart lenni, demagóg is, cigány is s legkevesebbszer
964 I, 1 | Érkezése előtt a piszkos demokráciának hófehér keztyűket húztak
965 III, 9 | egy régi poéta alakját. És demokrata cselekedet, ha aránylag
966 IV, 4 | párisiasabb, szilajabb, butább és demokratább lelkű és oktalanabb és fiatalabb.
967 I, 5 | övének. ~A mama sovány, denevér-arcú würtembergi asszony. A leány:
968 IV, 1 | megmenteni, könnyü, nem derékcsontig vágó kölcsönt eszközöltek
969 I, 8 | szerettem. ~És már jött az ősz. Deresen jött és megcsípte a lelkem.
970 III, 10| megállapítani. Mint hirtelen déresés, az esett az agyára, lelkére,
971 III, 8 | vannak. Sör és gyermekes derű önti körül e szigeteket.
972 III, 2 | fürdőzés végén, szörnyű dolog derült ki, képzelje. A grófné nem
973 I, 3 | pocakját. Én bennem pedig diadalmaskodott a gonosz. Nagyon örültem
974 I, 1 | vőlegényem számára. Olyan diadalmat akarok aratni, amilyet még
975 IV, 1 | Muskétás tanár urat: elböjtölt diák-érzései kezdtek itt fölágaskodni
976 IV, 2 | szerelmes volt Muskétás asztalos diák-fia. ~ ~
977 III, 10| felesége, az öregasszony, aki diák-gyerekekre mosott, olyanok lettek számára,
978 IV, 1 | szükséges és nyomoruságos diák-korában elkomolyodik, mert azt magyarázza
979 IV, 1 | elérhetetlen ideál s a gazdag diák-társ fiát. Ha ő akarná, a fiút
980 IV, 1 | Muskétás tanár urat, mint diák-társát, nagyon szerette és tisztelte,
981 IV, 2 | ugyancsak évenként egyszer a diákbálra. Két szinielőadás, egy műkedvelő-hangverseny
982 IV, 1 | tanár úr legjobban a saját diákjait gyűlölte, akiknek ragyogó
983 III, 10| emberek gyermeke, akiről már diákkora sejttette, hogy a küldetéses
984 IV, 1 | tisztelettel gondol egy diákkori ideálra, akit gondolatban
985 I, 8 | mind kegyetlenek hozzám. Diákoskodni elmegyek más városba. Egy-két
986 IV, 1 | fiú apja neki osztályos diáktársa volt, nagybirtokos, vig,
987 IV, 1 | most már megfiatalodottan a diáktól. - Ugy-e, miniszteri tanácsos,
988 II, 2 | fiúk a nénjeikkel szoktak dicsekedni. A nénjeik Budapesten, Aradon,
989 III, 10| amikor az új élethez, az új, dicső föladatokhoz lelkesedve
990 III, 9 | sorsot, az eredményt, a dicsőséget, a sikert. Diák is volt
991 I, 6 | zsellérrel. Egyszerre azonban dideregni kezdett Jóba: ~- Így nem
992 I, 1 | mely új férfiakat hoz. Differenciálódott, új, különös lelkével s
993 III, 9 | közöttük, éhes újságíró is, díjnok, magánhivatalnok, jómódú
994 IV, 3 | jobb ut nem nyilik, majd ő diktálja az urának a békeföltételeket.
995 II, 1 | lakásukba hozatták föl a diner-t. Berci, aki eddig soh'se
996 III, 6 | Máténak már nem lehetett egy diónagyságú se a tüdeje s nem halt meg.
997 I, 2 | kántálását. Édesapjával dióra akar kártyázni. Pihenni
998 I, 1 | katonák. A ravasz és hülye diplomaták. Az Erő korának nagy érkezéséről
999 I, 3 | Máskor valami pocakos úrral diskurált a villamosban Ottó. A pocakos
1000 II, 1 | követlen karika-gyűrű. A diszes kokottok ő rá nem is igen
|