1907-belem | belen-disze | diszi-erkez | erkol-furdo | furge-holmi | holna-kenye | kenys-lakom | lakoz-megha | meghi-nepem | nepen-pihen | pikto-suszt | suta-tapla | tapog-valam | valas-zuzod
Kötet, Rész
1506 II, 1 | te szép. ~Ezúttal már az erkölcseik közösültek, de másnap óvatosságból
1507 II, 2 | csak ennyi becsülete az erkölcsnek. A leányok már korán álmodoznak
1508 III, 6 | legényekkel kacérkodtak nagyon erkölcsös asszonyok. Az emberek, a
1509 II, 3 | égett Péternek arca is. Erkölcstelen történetet az ember csak
1510 II, 2 | faluja a hűtlenséget és erkölcstelenséget nem tudja megbocsátani.
1511 III, 10| a férfikor küszöbén áll, erőben, hírben, becsületben s mint
1512 III, 1 | virágos fákat s a napfényt erőltette. Az arca fájdalmas volt.
1513 IV, 10| emlékszik, hogy Veturia erőnek erejével gyermeket akart
1514 IV, 4 | Juci. S mégis Juci látszott erősebbnek, sőt idősebbnek, vígabb,
1515 IV, 5 | Tudod, anyuka, hogy erőseknek kell lennünk ilyenkor, már
1516 IV, 8 | különösképpen sajnálom - erősítette. - Tudod, a Szilágyságban
1517 IV, 9 | titkolt nagyravágyás tudta. Erősnek, majdnem robusztusnak hittem,
1518 III, 1 | napfényt akart a vásznára erőszakolni a lompos csavargó. Nyomorúságosan,
1519 IV, 7 | érezte, hogy a fiatal Dancsay erőszakos lába az ő hátán tapos. Egy
1520 I, 11| nem énekeltethet minden erszényes, pökhendi szatócs. És nem
1521 IV, 7 | vétkeztem önmagam, a magam értéke, a magam talentuma ellen...
1522 IV, 1 | férges, éretlen fügerakás, értéktelen csoportosulás. De a Balaton
1523 IV, 9 | lehető és megkapható, bár kis értékű, ajándékaihoz. És bár csöndesnek
1524 IV, 5 | utálatos ember s nem igen értelek téged. Nekünk van vagyonunk,
1525 IV, 6 | különös fiú volt ő, gyönge értelmü, de nagyon-nagyon szerető.
1526 III, 10| apja és az anyja úgy se értenek semmi mást az ő életéből,
1527 IV, 7 | pedig - erről is pontos értesüléseket kapott Sármás -, alapjában
1528 II, 2 | Az emberek új dolgokról értesültek. Az életet új szempontokból
1529 IV, 10| nagy élet-titokhoz annyit értett, mint maga, Marcellám, a
1530 III, 9 | izzadni, lármázni s akik értettek hozzá, inni. Az öreg, a
1531 III, 3 | franciául, a járókelők nem értették meg. Szégyenkezett, mert
1532 III, 10| amikor szörnyű és nekünk érthetetlen csapásokat bocsát ránk,
1533 IV, 9 | s minden barátja számára érthetetlenül élt. Soha a szinészeket
1534 I, 6 | bőrben vagy, szomszéd. ~Alig értik egymás szavát a cigánytól,
1535 I, 7 | És megnyugodva, mindent értve utazott vissza Budapestre,
1536 IV, 5 | garmadával gyüjtötte az érveket, hogy ismét feleség lehessen. ~
1537 IV, 6 | tizenhétéves lett idestova az érzékeny Lajos, már fölszabadulásra
1538 I, 9 | is hozzá. Ilyenkor minden érzékével élvezett Lőrinc. Izét, jó
1539 III, 8 | védekezése a gyöngébb és érzelmesebb férfifajtának. És mivel
1540 IV, 4 | ő, mit se érzett a Teci érzéseiből. Csúnyább volt mint Teci,
1541 I, 3 | Alighanem megérezte az érzéseimet. ~Tél jött s Budapest jobban
1542 I, 5 | volt bennük, ami ez asszony érzéseivel rokonos lett volna. Ők nem
1543 I, 2 | nagyon sírhattak. A gyöngéd érzések akkor költöznek az ilyen
1544 IV, 1 | Muskétás tanár úr egészen új érzéseket érzett. ~- Tudja az édes
1545 I, 8 | fölszabadult lelkekkel? Akik érzik az életet, mióta csak élet
1546 I, 7 | hóval a tél. Nem árulkodott Erzsire sem, ki kis parasztleány
1547 I, 6 | Tele volt a szíve a mai nap eseményeivel s úgy sietett haza az öt
1548 I, 8 | gimnáziumába. Új világ, új és szent eseményekkel: a város. Közben már háborgatnak
1549 I, 8 | nyargalni velem. Minden napom eseményes, minden kis rezzenésére
1550 IV, 4 | börtöntől s amikor nyolcadik esetben valami automobil-csalásokra
1551 IV, 10| Azaz a kicsi, néhai Veturia esetében, ha akarja, meg fogja tudni,
1552 IV, 7 | Sokat vádolta magát, mult eseteit, életét, mert fogyott a
1553 I, 3 | Akarom, hogy az én különös esetemet olvassák. Ez a Mentone itt
1554 I, 10| elköltözött Péter. E tanulságos esetet én mégis följegyzem. Jönnek
1555 I, 3 | Egyébként pedig leírom az esetünket. ~Haldoklott a nyár akkorában
1556 III, 2 | zokogva s panaszkodott, esküdözött, hogy ő nem fogja sokáig
1557 I, 5 | te, nézd: Regensen Hilda. Esküszöm, hogy ő: a dán Szaffó. ~
1558 II, 2 | elköltözött az ura viskójába. Esküvőjükre alig nézett el valaki. Néma
1559 I, 5 | Vonszolódva, haragosan ment ki az estébe. És hátán, homlokán, mindenütt
1560 II, 1 | Három üveg pezsgőt kért az estebédhez s pénzét csörgetve nézett
1561 III, 7 | merték vallatni. Vadászatok estéin dörmögve s korán feküdtek
1562 II, 3 | hozzám kegyes Róthné. Ez nap estéjén veszettül mulatott Róthtal.
1563 I, 3 | különösen hervadt volt ez estéken a fiú. Szemben ült velem
1564 III, 3 | rácsaptak Abd-El-Kaderre. Egy estétől fogva nem volt nyugodalma.
1565 III, 1 | elvisznek Párisba, Rómába, föl Északra, csodálatos fényt látni.
1566 IV, 1 | adóssága, legalább annyi esze legyen, ne vegyen el egy
1567 I, 2 | Juliska anyja. ~Majdnem eszelős lázzal ült a vonatba Juliette.
1568 I, 1 | bujaságot hirdettek a maguk eszközeivel mindenfajta művészek. ~Csak
1569 IV, 1 | derékcsontig vágó kölcsönt eszközöltek ki neki és azután ráparancsoltak,
1570 I, 9 | zongora. ~Lőrinc aránylag elég eszmélkedő és érdeklődő ember volt.
1571 I, 5 | egyszer. ~A svábok epret esznek. A szöszke egy nagy, húsos,
1572 IV, 1 | Nem, nem, de ha mégis észrevenném, hiába volna érettségi vizsga,
1573 IV, 1 | a leányaimat nem muszáj észrevennie - érti? - legalább öt-hat
1574 IV, 8 | a két haramiát. S ekkor észrevett a posztó alól kicsüngő ősz
1575 III, 6 | zavargott, emlékezett, aggódott, esztelenkedett, korbácsolta, vérezte önlelkét. ~* ~
1576 IV, 1 | érti? - legalább öt-hat esztendeig. ~A fiú, az elegáns, széparcú
1577 IV, 5 | gyász köteles, ellenőrzött esztendejét, de viszont rettegett is
1578 III, 3 | is volt kicsi. Tizenhat esztendejével egy barna, gyönyörű Herkules.
1579 IV, 1 | végigvizsgázta a szükséges esztendőket s akkor már alaposan el
1580 IV, 1 | apja, elfogadom tehát egy esztendőre saját fiamnak a fiát. De
1581 IV, 9 | melléd, csakhogy egy-két esztendőt is kibírj. Ugy vélem, hogy
1582 IV, 6 | kemencéjében, az asztalon nem volt étel és Kovács Máté egy ismeretlen,
1583 III, 9 | Köszönöm az uraknak az ételt és italt és kivánom, hogy
1584 I, 2 | mégis ráemelte az arcát étkező társára Juliette. S aztán
1585 I, 2 | teste. ~Reggelizni bement az étkező-kocsiba s ott szembekerült egy úrral
1586 II, 1 | kicsi, külön asztalnál étkeztek, a grófné rendelt és fizetett
1587 I, 5 | senki. ~Megint bemegy az étterembe. Apolló a szöszke kezét
1588 I, 5 | Cserélődnek az arcok az étteremben. A három ül nyugodtan. Hilda
1589 III, 3 | romlott. Ha nem is járt mind Európában. Városbeliek voltak már
1590 III, 4 | vallásom is. Zsidó voltam, evangélikus vagyok már. Csodálatos kis
1591 IV, 6 | már az önzetlenül szerető éveken. Most már Terka mama nem
1592 III, 10| beszédet akart tartani, melyet évekig is emlegessenek. ~"Az Úr,
1593 I, 1 | meg szabad látszaniok az éveknek. Én egész szépségemmel és
1594 I, 7 | fiú megy elöl: három-négy évesek. Két szőke, már asszonyságot
1595 I, 5 | pincér. Hilda abbahagyja az evést. Kis noteszt szed elő s
1596 I, 11| hogy öt esztendő óta nem evett eleget. ~- A gazember. ~-
1597 III, 8 | Münchenben, a kék álom szigetéig eveztek. Mindnyájan a nagy élet
1598 IV, 1 | voltunk, ha van remény egy évi fél-boldogtalanságra. ~* ~
1599 IV, 1 | találhatnék otthont erre az évre. ~- De miért jött öcsém
1600 IV, 5 | volt kevésbé gyermek, mint évszámaihoz illett volna. De Tibor határozottan,
1601 IV, 7 | alispáni képviselőjéhez: ~- Én evvel az asszonnyal nem akarok
1602 I, 8 | Őrzöm is a nagy városok és exotikus tájak szent megérintéseit.
1603 IV, 4 | még más, sőt különösebb, exotikusabb városokban is élt. S ő Jacques,
1604 IV, 4 | próbáltam az ügyet tisztázni. Ezalatt az olasz muzsikusok muzsikájára
1605 II, 2 | faluja válósággal benne élt ezáltal a modern lüktető életben.
1606 III, 7 | dohányos emberek leányai. Ezekben még megőrződött az Alföld
1607 IV, 8 | ősz már megmutatja magát ezeken az erdős tájakon. Hiszen
1608 IV, 10| urának? Ez megható volt, ezért sok mindent megbocsátottunk
1609 II, 2 | hogy milyen áldás a leány. Ezóta, aki teheti, elbocsátja
1610 III, 5 | kell. Csak táncolni kell. Ezres bankókkal gyömöszölik tele
1611 II, 1 | marka tele volt szép, új ezresekkel. Az aranyakat zsebeibe süllyesztette
1612 I, 2 | volt. Fölváltotta az utolsó ezresét. ~Havas decemberi napon
1613 III, 5 | nem ez a rettenetes vadság facsarta össze rossz, beteg szívét.
1614 III, 4 | mellől, az északi fény, a fagy, a sötétség, a mocsarak
1615 III, 4 | valamit a kis északi ország fagyosságából. Néha összeereszkedett a
1616 IV, 6 | fájdalommal s fenyegető fahangon néha a fiú a leánynak. ~
1617 II, 1 | csókold meg a homlokomat, mert fáj. ~- Várj egy kicsit, előbb
1618 IV, 3 | médiuma a fájdalomnak, a fájásnak, mert olyan a lelke, mint
1619 IV, 9 | hirtelen kicserélték volna, fájdalmasan s minden barátja számára
1620 IV, 10| falunak teljességgel semmi fájdalmat se okozott, hogy az oláh
1621 IV, 4 | minden örökölt, babonás fájdalmát együttéreztem Teklával,
1622 IV, 5 | Krammer. Lelkébe vágott egy új fájdalom: mi lesz ebből a fiúból,
1623 IV, 4 | a kicsi nem volt ilyen fájdalom-ébresztő nőcske, ő víg volt s ő,
1624 I, 11| arcán s Henry Garaud nagy fájdalomban leejti a fejét. Egy percig
1625 IV, 3 | szinte művészi médiuma a fájdalomnak, a fájásnak, mert olyan
1626 IV, 5 | majdnem megtébolyodott a fájdalomtól. Meg akart halni, legalább
1627 III, 3 | síró, mint a legapróbbak a fajtájából. És ezután már nem kellett
1628 III, 7 | Az ő rongyos, átkozott fajtáját. ~Egyik leány ki akart szaladni.
1629 IV, 9 | majdnem mindig, de bizonyos fajtájú embernek kell, mint a mindennapi
1630 IV, 7 | megismerkedni, én ezt a fajtát utálom s ha muszáj volna
1631 III, 1 | a rosszúlfestett virágos fák s lelketlen napfény vászna
1632 II, 2 | szavakat lelni és sírásra fakadt: ~- Kihez akarsz férjhezmenni,
1633 I, 8 | észre s nyomban sírásra fakadtam. Azért sírtam, mert a tanítóm
1634 III, 8 | az a bestia, ki csókokat fal, mint az öt ember körében. ~
1635 III, 9 | mikor együtt voltak s a kék falak a két rongyos gázlámpától
1636 I, 5 | pedig, a legszebb szemekkel, falja a leányt. Kutya-félénkség
1637 I, 2 | férfiúba és a pénzbe. ~Szépen falt az életből Juliette. A vén,
1638 III, 6 | félpercre az órák és a szívek a falúban. Két harang kondult meg,
1639 IV, 10| várja a nyarat. Ennek a falunak teljességgel semmi fájdalmat
1640 III, 6 | Azért romlik ebben a mi falunkban minden, mert nem lehet hallani
1641 IV, 10| de így történt és közös falunktól vártuk a megváltó csodát. ~* ~
1642 III, 7 | neki itt ezer méterre a falutól. ~Beteg arcú falú volt ez
1643 II, 2 | leányok. Volt ügye-baja a faluval a postának. Zenóbia faluja
1644 IV, 8 | például a Szilágyság némely falvában az emberek ma is úgy élnek,
1645 IV, 8 | szocialista agitátor, ezek a falvak nem is csodálkoznának, ha
1646 I, 10| Azt regélte a lelketlen fáma, hogy egy százas bankó nyit
1647 IV, 1 | ő köteles kiemelkedni a famíliából, őneki muszáj meghódítani
1648 III, 5 | látott anyádig, apádig semmi familiád. Ők is csak keserűséggel
1649 IV, 2 | zsarnokoskodott és Muskétás tanár ur familiájában egyetlen leány volt, aki
1650 IV, 7 | ellátogatni. Ezt a pihentető familiát Sármás azután bosszúból
1651 I, 8 | kedves doktorom? ~Amilyen fanatikusa ön a saját mesterségének,
1652 III, 9 | voltak, a bús, irodalmi fantaszták, a keserves nihilisták és
1653 III, 2 | elébe, mint Shakespeare fantáziájában az idegen csillagok lakói?
1654 I, 9 | szent mentsváruk az éjszaka. Fantáziájukat benne nagy szabadon szárnyra
1655 I, 4 | kérdezte okvetlenül valami fanyar novellistától. ~- Ez a Török
1656 I, 4 | mindennap a mi dolgunkban fárad. Annyi látogatást tesz szegény
1657 I, 6 | a fülek s a cigányok nem fáradtak. Néha éljenek harsogtak
1658 III, 1 | regényt írtak, szobrot faragtak, képet pingáltak. Többnyire
1659 III, 4 | beteget nem szabad tovább fárasztani. ~A két lázas, elgyötört
1660 IV, 6 | a Lajos fiú nekiindult a Farkas-hátnak, ahol az asszony elhagyta
1661 IV, 6 | szakállas úrral s belenyargalt a farkasos, fagyos halálba az asszony
1662 III, 2 | asszony. ~Akkor én már újból a fásult s magamban elzárt, szomorú,
1663 III, 2 | kellett riadnom a magam ostoba fásultságából. Kissé álmosan és szomorúan
1664 III, 1 | véredények őrzik minden élő ember fátumát. ~A Gutberger Zsolt tíz
1665 IV, 9 | vérörökségbeli ügyed és fátumod, de egy doktornak és jóbarátnak
1666 III, 8 | De már magával vitte a fátumot, mely egy majd útjába kerülő
1667 I, 3 | a kontárok növelik a mi fátumunkat. Az életet szomjúhozni és
1668 IV, 7 | asszonynál. Egyszer egy fátyolos novellában asszonyolvasóit
1669 I, 3 | hajnal neki munkát parancsol. Favágó ez az Ottó.) ~Az este szomszédjai:
1670 I, 2 | És sírva roskad össze. Fázik s plédjeibe burkolja magát.
1671 II, 1 | körülöttem. ~Camilla-Georgina fázósan-melegen nézett a cigányra, szinte
1672 I, 6 | verődtek. Így tavasz előtt, februárban följajdulnak az alvó faluk.
1673 III, 7 | országa Vadág körül. Fehér fedeles kastélya állott neki itt
1674 III, 2 | borzasztó, ha távoli ember fedezi föl. Ez a Péter gróf szegény,
1675 IV, 6 | úrias, leányos, gyönge, fehérarcú legényke volt, akit egy
1676 I, 8 | akarok hinni a tükörnek. Fehéredik a hajam? Az én fényes, barna
1677 III, 3 | Megvetett minket, ostoba fehéreket, a kik esténként az ő látásukra
1678 I, 7 | e helyen az emlékek is. Fehéren és hidegen csak a valamikor
1679 III, 7 | Esténként pedig világolt a fehérfedeles kastély. A gróf úr és barátai
1680 III, 3 | Csak a gyermekek voltak még fehérlelküek. És a nagyokból Abd-El-Kader,
1681 I, 7 | Dél volt s ragyogott a fehérség. Egy utcasarkon ime feltűnt
1682 I, 7 | álmodunk, hogy pironkodva kell fejcsóváló, komoly orvosok ajtaján
1683 I, 11| veszíthet a lóversenyen. Ezek fejében neki alkalmilag kell lelkesednie
1684 IV, 8 | meg, öcsém, sohse tömd a fejedet, légy te katona, veszedelmes
1685 III, 8 | egymás arcát nem láthatták. Fejeikkel közeledtek tehát csöndesen
1686 I, 3 | mellett öltöztem. Forró volt a fejem. Szemeim bután révedeztek.
1687 I, 5 | zöldesek. Feketék, csigásak fején a fürtök, vérszinűek az
1688 III, 10| asszonyát. S hogy lehullott az ő fejének koronája, most íme lehervadt
1689 I, 9 | hajat letörült a Lőrinc fejéről. Arcát is eléggé elsápasztotta
1690 IV, 8 | mentünk az apámmal Enyedre - fejezte be a történetét Péter bátyám -
1691 III, 2 | nevelésű, gyönge, ködös fejű, össze-vissza, piszkos multu,
1692 II, 2 | küldöttek, azok mentek. Szinte fejük köré lehetett képzelni a
1693 III, 7 | érkeztek, még magasan hordták a fejüket. Azóta megroskadtak ők is.
1694 I, 3 | Több erőt kapnak az inak? A fejünk nem kattog napszakán? Az
1695 IV, 1 | egy-egy órát az útszélen, ő fékentartotta minden, minden fiatal vágyát. ~
1696 I, 5 | nagyok, mélyek, zöldesek. Feketék, csigásak fején a fürtök,
1697 III, 4 | Egy magas homlokú, lázas, feketeszemü idegent, kit még messzebbről,
1698 IV, 5 | a házhoz, aki egy kicsit fékezze a Tibor korai férfiasodását
1699 I, 8 | ért a vonatunk. Miért nem fekszem én is itt halottan? Megtudom
1700 IV, 3 | kisasszony parancsot kap, hogy fektesse le a gyerekeket. A német
1701 IV, 5 | s mikor a doktorok ágyba fektették újra és újra elaléló édesanyját,
1702 III, 1 | cselekedeteknek titka mélyen szokott feküdni az időben s régen elmúlott,
1703 IV, 1 | voltunk, ha van remény egy évi fél-boldogtalanságra. ~* ~Augusztus végén már
1704 I, 5 | Pityeregni kezd s leejti a fél-epret. ~Ott piroslik a fehér abroszon
1705 II, 2 | nagy kötelességek és nagy feláldozások szent glóriáját. Mikor pedig
1706 IV, 8 | Ábris. Augusztus második felében jártunk erősen, amikor az
1707 I, 9 | dőlt ágyába. ~A lárma újra felébresztette. A feje zúgott s idegességében
1708 IV, 5 | nem fogsz sírni, de nem feledjük el soha a papát. ~Krammerné
1709 III, 9 | család is nyögött, de ők feledtek mindent s királyoknak érezték
1710 III, 4 | s illedelmesen el akarta felejteni, hogy reá is alighanem néhány
1711 I, 11| szilárdan, szaporán, mindent felejtve írja a Wagram-ódát. ~
1712 I, 8 | életnek hatalmas kórusokkal felel a szívem. Intenzív életakarattal
1713 III, 4 | is. De örült. ~Valósággal feléledt. És hamar ismerték egymást.
1714 III, 3 | gazember. És nagy volt a félelem a sátrak alatt. Sugdostak,
1715 IV, 5 | gazdag volt, elég fiatal, félelmesen, de joggal jóhírű, tehát
1716 II, 3 | Róthot.) ~E történettel feleltem Péternek, ki nekem ostoba
1717 IV, 5 | vált volna. ~De Lujzában a feleség-hivatás volt az erősebb, Lujza bátorította
1718 IV, 5 | elhatározta, hogy bármennyire is feleség-sorsra hivatott is, most már eltemeti
1719 IV, 6 | édesanyját keresi szeretőben és feleségben. ~Három vármegyén gyalogolt
1720 II, 3 | és szinte szerettem őt a feleségéért. ~Julcsa, sőt Juliette pedig
1721 I, 4 | válogatjuk múzsáinkat vagy feleségeinket. Ha valaki elkoptatta magát,
1722 III, 7 | szegény kukás legények leendő feleségeit is. ~Csak fehérek voltak
1723 IV, 5 | szelíd, jó asszony, a jó feleségek példaképe, az örök feleség,
1724 I, 4 | poharát, ő, Gencs, azokra a feleségekre, akik a magyar művész-világot
1725 I, 7 | küldte: ~- Piroska, aki az én feleségem volt? Öt éve mult már, hogy
1726 IV, 1 | kielégitetlenség volt. Meg kell feleségesednie - ezt súgták a családjabeli
1727 I, 10| egy kicsit szabadulni a feleségétől. ~Nem forró júliusi nap
1728 I, 4 | ez a Török, olyan pompás feleségre tehet szert, mint Vermes
1729 I, 5 | suttogással: ~- Adja nekem a másik felét. ~A szöszke elfordítja kis,
1730 I, 2 | házak magas, havas tetője felett. Már látta a tanyát. Röpülnek
1731 I, 3 | felhői úszkáltak sűrűen felettem. Leányok kacagtak bele gyászos
1732 I, 5 | Egy vén asszony akarja felgyújtani önmagát. Haramiás, csunya
1733 I, 3 | éltem. De mámorok rózsás felhői úszkáltak sűrűen felettem.
1734 I, 8 | Fölkiabált s újra láttam a vörös felhőket. Szállóban voltak más boldog
1735 III, 7 | meglelték a nyomorék Tar Pistát. Félholtra verték s úgy vitték a halálraijedt
1736 III, 10| életpárját, szépséges, jóságos, félig-gyermek asszonyát. S hogy lehullott
1737 I, 9 | álmatlansága. Hallucinált s köhögős felkiáltásokkal élt. Egyben érezte, hogy
1738 IV, 3 | nagyon csöndesen sir, mintha felleg szakadna). ~Zsoli: Mit sirsz,
1739 III, 7 | sápadtak, mint az oláhok. Félnek a bátor gondolattól is.
1740 IV, 9 | régebben a Halállal, de félni már alig félek tőle. De
1741 III, 10| melyet szíve fölött örzött félő és forró szeretettel. Óh,
1742 IV, 4 | Tecivel s szerettem volna felöklelni azokat, akik velük táncolhattak.
1743 III, 1 | fölkelt az ágyából. A sötétben felöltözött. A matrác mélyéből előszedte
1744 IV, 7 | Sármást lehivták, hogy felolvasson s jól megfizettek érte.
1745 IV, 7 | leggyakrabban szeretett félórai pihenésekre ellátogatni.
1746 III, 7 | Nyomorék Tar Pista majdnem felordított. Egyik leány sem volt az
1747 I, 5 | Azok nem látják. Talán egy félpercig sem néztek összesen Hildára,
1748 III, 6 | Este hét órakor megálltak félpercre az órák és a szívek a falúban.
1749 I, 8 | is érte, s mikor elérem: félreugrom. Így szaladok. Tudom, hogy
1750 III, 4 | sóhajtotta a finn. Egy kicsit félrevonta a lámpaernyőt. Most nézték
1751 IV, 8 | elvitték a lovakat! ~Apa és fiú felriadtak s ugyanekkor két, fekete
1752 I, 1 | Pedig ekkor már a Flóra felséges arcán eldőlt a nagy harc.
1753 I, 4 | bódé-primadonna, de kedvence a felső köröknek. Bizonyos, hogy
1754 I, 3 | elkerülhettük volna. De te is félsz a revolvertől. Én is félek,
1755 I, 7 | megy. Ha pedig törötten felszámolja a multat: okvetlenül a régi
1756 I, 2 | Kisleányságának minden emléke feltámadt benne. Síró, dacos vágyakozással
1757 IV, 5 | csak mintha az édesapja féltékeny lelkiismeretévé vált volna. ~
1758 II, 3 | lelkem is. Sohasem voltam féltékenyebb Julcsára, sőt Juliettere,
1759 II, 1 | figyelmeztette, haragosan, féltékenyen a cigányt: ~- Monsieur Berci,
1760 II, 3 | bolondultál bele. Fiam, én nem féltékenykedem, de neked rossz véged lesz. ~
1761 IV, 9 | krisztusibb tehetség, mint félteni egy másik ember életét s
1762 IV, 9 | csak azért, mert ő nagyon féltette az én életemet. Van-e krisztusibb
1763 III, 6 | eltemették a terveiket. Este féltízkor mégegyszer meghúzták az
1764 IV, 4 | egy Párisban okvetlenül feltünő, magyaros pipával s egy
1765 IV, 7 | Sármáshoz beállított az asszony, feltünően igény nélkül ruhában, tekintetben,
1766 I, 7 | fehérség. Egy utcasarkon ime feltűnt Blanka. Előtte egy fogat,
1767 I, 8 | Mindről megmondom, mivel multa felül a másiknak a csókját. Érdemtelenül
1768 I, 9 | meresztette ki szemeit. Mindjárt felugrik s tébolyodottan kiabálnia
1769 III, 5 | anyád jött érted. ~A fiú, a félvad kölyök megijedt a cifra,
1770 I, 4 | egyszerűen: ~- Most már menjünk a fenébe, fiúk, délben a menyasszonyommal
1771 II, 3 | Hiszen jól teszed. De mi a fenének vagyok én olyan kegyetlen
1772 I, 3 | ujat vár tőlük a világ. Fenét vár, nem ujat. Én már éhen
1773 III, 4 | ordítását. De gyertyájának fénye mellett egy idegent is látott
1774 III, 4 | Tommerforóban, a sápadt finn hold fényében két tanár úr miatt ujjongania
1775 IV, 9 | szigorúan megró, dögléssel fenyeget, tanácsokat ad az egészségre
1776 IV, 9 | kaptam tőle, mikor is az ő fenyegetései miatt sok érdekeset és furcsát
1777 IV, 6 | mondogatta most már még nagyobb fenyegetéssel és a nénje nyugtalanságától
1778 IV, 6 | fiú, hogy őt veszedelem fenyegeti. Ő nem igen emlékezhetett
1779 IV, 6 | Terkát, ha az öccse azzal fenyegette, hogy megkeresi az édesanyjukat,
1780 II, 1 | amennyi csak az ujjukra fér. Az asszonyok szaladnak
1781 I, 1 | gondolta a legfrissebb férfi-típus durva életszeretetével,
1782 I, 1 | Egy korszakból, melynek a férfiai nekem nem kellettek, áthoztam
1783 I, 1 | elfordították őt az udvar férfiaitól. Csak nevének és millióinak
1784 I, 1 | vonult az Idő elé, mely új férfiakat hoz. Differenciálódott,
1785 III, 8 | illatosabb volna a föld. ~A férfiakról úgy vélem, hogy idegbajosak
1786 IV, 5 | már elhatározta, hogy ő férfiasan fog viselkedni. Ő már az
1787 IV, 5 | kicsit fékezze a Tibor korai férfiasodását és gőgös Krammer-természetét.
1788 I, 7 | leányok leányát, Blankát. Férfiassága akkor ébredt volt, amikor
1789 IV, 5 | egészen, szinte kibontakozott férfiassággal, Krammer volt: ~- Anyuka,
1790 I, 7 | leányok váltják ki belőlünk a férfiasságot s hozzák, terítik elénk
1791 I, 7 | legszivesebb. Az urát, a férfiát, küldte: ~- Piroska, aki
1792 III, 7 | messze nem esett a csókoktól férfiember, mint ő. Nem is remélte
1793 III, 8 | gyöngébb és érzelmesebb férfifajtának. És mivel a férfiak nők
1794 III, 10| Sándoruk még éppen hogy a férfikor küszöbén áll, erőben, hírben,
1795 IV, 1 | gyermekek útján érkezett a férfikorba. Ő nem tarthatott mulatós
1796 I, 2 | fogakkal lehet beleharapni a férfiúba és a pénzbe. ~Szépen falt
1797 I, 5 | Aztán arról, hogy a német férfiúban milyen kevés asszonyi báj
1798 IV, 9 | annyit jelenthet egy eszes férfiúnál, mint az általam egyáltalában
1799 IV, 1 | hitványak, a társadalom egy férges, éretlen fügerakás, értéktelen
1800 IV, 10| asszonyhoz különösen illik. ~Férje-urának adja át baráti üdvözletemet
1801 II, 2 | odaadásban és munkában. És férjeiknek gyermekeket ajándékoztak. ~
1802 I, 5 | Ez nem illik. Ő nekem nem férjem. ~A főtanító lehajtja a
1803 I, 10| ikreket adott mihamar az ő férjének. Péter nagyon unta ezt a
1804 IV, 4 | tapasztaltam, hogy nincs biztosabb férjfogó mesterség szegény, idegen
1805 I, 4 | elkoptatta magát, mint leány, férjhezmegy, mint Vermes Klára. Uj,
1806 II, 2 | fakadt: ~- Kihez akarsz férjhezmenni, te elvetemedett leány? ~-
1807 I, 4 | fájdalommal kezd az agyakhoz férkőzni a józanodás s Gencs megrendeli
1808 I, 3 | ő egy nyomorult piktor. Fessen az ebadta. Muszáj neki gondolkozni?
1809 I, 3 | Ekkor tudtam meg, hogy Ottó fest. Hajnalban jön erre a vidékre.
1810 I, 5 | Fehér volna a haja, ha nem festené. Menekülnek tőle, holott
1811 I, 3 | magamtól a csacsiságokat. Nem festeni kell, fiacskám. Élni, ismerkedni,
1812 I, 3 | piktor? Örült volna, hogy festhetett. Örült volna, hogy néha
1813 I, 5 | fürtök, vérszinűek az ajkai: festi. ~Most ő boldogtalan s kínjában
1814 III, 1 | fájdalmas volt. A kis rozoga festőállványon haragosan rúgott egyet,
1815 III, 7 | legények. De néha magyar harag feszítette az oldalukat. Mintha valami
1816 II, 2 | szívében az a büszke nyugalom fészkelhetett, mely mindenfajta reformátor
1817 I, 5 | huszonegy nap. ~A szöszke fészkelődik s szégyenlősen akar nézni. ~
1818 I, 5 | elhízott varjú. Az asztaloknál feszült vagy unott utasok. Az étterem
1819 IV, 9 | éppen úgy nem tudnak, mint a fetispapok, de bennük, általuk indul
1820 I, 10| Beniczey Gabriella lábainál fetrengett. Beniczey Gabriella valóban
1821 IV, 3 | harcolt olyan elszántan a fiaiért, mert tuszoknak akarta őket.
1822 III, 5 | grófné vagyok. Maga nevelje a fiamat. Sok pénzt kap tőlem. Szeresse
1823 I, 3 | a vállát Ottónak. Balga fiatalembernek nevezte Ottót: ~- Nagyon
1824 I, 6 | Szeretném megcsókolni azt a fiatalembert. Áldott ember, hajh, be
1825 I, 5 | imára kulcsolja a kezét s a fiatalokra mosolyog. ~Mindez undorítja
1826 I, 5 | szándékkal. Hogy írjon egy fiatalos, szerelmes írást. Ehhez
1827 I, 3 | Én nagyon örülök, ennek. Fiatalság - bolondság. Csak higyjék
1828 III, 3 | Szégyenkezett, mert furcsa figura volt. Kiöltöztetve, frakkban,
1829 I, 5 | jegyez. Leírja ezeket a figurákat. Hátha hasznát veszi. És
1830 I, 8 | Egy-két évig borzalommal figyelem a magam lelkét. Milyen rakoncátlan
1831 IV, 5 | város őt és az édesanyját figyeli, tehát méltóságos, fontos
1832 IV, 6 | visszafogad. ~Nagyon nyugtalan és figyelmetlen volt Terka, de azért megkérdezte
1833 IV, 9 | életed részére jósolni. ~Figyelmeztetlek, mint szavakkal már tettem,
1834 IV, 9 | életét s közben nem elég jól figyelni a sajátunkra? ~* ~Emlékszem:
1835 I, 3 | szomszédjai: ezek voltunk. És figyeltük szorongással, haraggal egymást.
1836 I, 8 | Karsztlakók avagy ostoba légiói a filisztereknek generációk alatt sem. Az
1837 I, 1 | barbár folyó s utálja a filiszterséget. Partjain kik élnek, csöndesek
1838 I, 11| A gyomrától vonta el a filléreket s ő maga adta ki rongyosan
1839 III, 9 | rajta egy Tinódista, aki filozófiai költeményeket írogatott.
1840 IV, 8 | kollégiumtól, a latintól, görögtől, filozófiától, sőt Enyeden már beleszerelmesedtem
1841 IV, 9 | és rabjai, mint akármely filozófus vagy költő. Birkózni, megbirkózni
1842 III, 4 | beszéltek eddig. Most dallamosan finnül, szinte meghatottan citált
1843 IV, 9 | ez is kór. ~Kór, csúfos finomságú nyavalya, ahogyan a nőket
1844 III, 1 | grimaszokkal s orrocskáikat fintorgatva a csavargó olaszt, akin
1845 III, 5 | borította a maga szenvedő, fintoros, halálszínű arcára. Rettenetes
1846 IV, 5 | fájdalom: mi lesz ebből a fiúból, ha már nyolcéves korában
1847 IV, 3 | mindent elfelejtsen a három fiúért. Azóta a mama az egyetemre
1848 IV, 1 | számadásokat csinált s igy szólt a fiúhoz: ~- Nagyon jó barátom volt
1849 I, 4 | kiürítették az utolsó poharat is a fiuk. Az első utcasarkon megostromoltak
1850 III, 1 | asszony-árny!... Gyalázatos fiúkat szültél, míg felesége voltál
1851 III, 10| fog szállni enyhülés, mint fiukéba. Mert az ő boldogságuk még
1852 III, 10| virulását. És adni fog az ő fiuknak asszony helyett asszonyt,
1853 IV, 1 | pajtására, a léha, de kedves fiura, Aváryra. ~- Az édes apja
1854 IV, 7 | becsületesebb talentummal is drágán fizet meg az ember a végén. Szóval
1855 III, 9 | jómódú tőkepénzes és szép fizetésű, szép rangú tisztviselő.
1856 II, 1 | más pénzét és a más nőit fizeti, nézi. Talán szíveskednék
1857 IV, 8 | fizetni akar, nincs semmi fizetnivaló, úri ember volt úri ember
1858 III, 2 | velük, nem tagadom, a grófnő fizette a költségeimet s aztán,
1859 III, 1 | számon a históriát s még a fizikában is ő a legkülönb. E mellett
1860 I, 7 | nem fogom-e látni? Az Oláh Flóri, a cselédi Marcsa, a nyaraló
1861 III, 9 | vetődött a szerencsétlen flótások közé, az első siker után
1862 I, 5 | a noteszét újra. Ir, ír, föl-fölnéz s gúnyosan mosolyog. Azok
1863 III, 10| új élethez, az új, dicső föladatokhoz lelkesedve küldte a leánykája
1864 III, 2 | elvégeztem a nem szívesen vállalt föladatot s biztos volt, hogy Péter
1865 IV, 1 | diák-érzései kezdtek itt fölágaskodni lelkében. Bizony még az
1866 III, 6 | titkos, babonás döccenőn fölborulhattak az együgyű, szegény, árva
1867 III, 8 | is szöktek. Szándékosan fölbujtották magukban a művészt, hogy
1868 III, 8 | szaladt a lámpához, hogy fölcsavarja. ~Éppen érkezett a másik
1869 IV, 7 | kaszinóember is akart lenni, ami fölcseperedett magyar irót ma is mindig
1870 IV, 5 | volna szabad ilyen könnyen fölcserélni. ~És Tibor ezután megint
1871 III, 8 | én is. Utolsó napjaimat fölcsókoltatom a csöndességgel. ~De a kék
1872 I, 6 | szomszéd. Már el akartak földelni. Jobb is lett volna. Nálunk
1873 I, 4 | és köntösben áll rögtön a földesurak és a Lipótváros kóbor pénzű
1874 IV, 8 | le ide: ~* ~Péter bátyám, földim és atyámfia, azt magyarázta
1875 III, 7 | a kastély számára. Buja földjéből kitudja őket. És viruló
1876 III, 4 | tájakról, lappok és szamojédek földjéről... ~- El fognak csapni otthon, -
1877 III, 6 | harang s hangjukkal szinte földöntötték a falút. Éhesek, zúgók,
1878 III, 1 | Egyedül hált Kleopátra s a földszinten. Leugrott az ablakon. Két
1879 IV, 1 | el nem szégyelte magát. Földvárra egy kirándulást csinált,
1880 III, 8 | folytán összeverődött. Egy földzug emberei voltak egyébként.
1881 III, 7 | kiszabadulni. ~A legények is fölébredtek. A parkban meglelték a nyomorék
1882 IV, 4 | gróf megint szivart kért, fölébredve s megint atyai aggodalmakkal
1883 IV, 8 | embereket, ilyen rossz tréfáért fölébreszteni. ~A másik, fekete posztóval
1884 I, 9 | Aztán kínokat okozott neki a fölébresztés. Hiszen rendszerint pár
1885 I, 5 | lehajtja a fejét. Mikor fölemeli újra, tele van könnyel a
1886 III, 2 | mikor a rejtőző embert fölfedezik, még akkor is borzasztó,
1887 III, 8 | Münchenben egyszer öt ember fölfedezte a kék álom szigetét. Ott
1888 I, 7 | halvány és bús arcú kocsisa. Fölfogadta őt a Halál, de keze alá
1889 IV, 3 | minden. A német kisasszony fölhasználta az ebédutáni szabadságot,
1890 IV, 4 | megcsókolta a pezsgőtől fölhevült gyereket s dühösen nézett
1891 II, 1 | gyűrűket húzom föl. ~Berci fölhúzta a gyűrűket, gyönyörködött
1892 II, 1 | úr ért rá, hogy a cigányt fölismerje: nini, ez Udvarnoki Singó
1893 I, 6 | tavasz előtt, februárban följajdulnak az alvó faluk. Már nem bírják
1894 I, 10| tanulságos esetet én mégis följegyzem. Jönnek talán majdan okosabb
1895 I, 2 | Juliska. Juliette hangosan fölkacagott: ~- Hova tette a bajuszát,
1896 I, 9 | Olyik alkalmakkor, főképpen fölkelés idején, elégedetlenkedett
1897 III, 3 | óta a sátrában. Nem akart fölkelni se, ő meghal, ha Abd-El-Kader
1898 III, 1 | Csend mindenütt. Kleopátra fölkelt az ágyából. A sötétben felöltözött.
1899 I, 2 | kell szállnia. Juliette fölkészül, indul. Aztán a férfiú arcára
1900 IV, 8 | reggel önmaga is segitett fölkészülnünk s elindulnunk. ~- Meg ne
1901 I, 8 | Jött André, a hotel inasa. Fölkiabált s újra láttam a vörös felhőket.
1902 IV, 10| szív szerint a gyermek, de fölmentek mégis Bécsbe. ~A bécsi professzor
1903 III, 4 | Az úton pedig százszor fölmondogatta a nevet: ~- Dr. Kovács Mór...
1904 III, 3 | ragyogó a szeme mindnek. De a fölnőttje már egy szálig romlott.
1905 II, 2 | tavasz s a Zenóbia csizmái fölnyitották az emberek szemét. Megtanulták,
1906 I, 4 | cigányok lármáznak s a fiúk fölócsudnak a nagy ijedtségből. A közeli
1907 III, 7 | Hátrakerült egy lépcsőhöz. Fölosont a lépcsőn s nyitva találta
1908 I, 5 | maguk mellett Hildát. Hilda fölpattant s ebbe belefáradt. Vonszolódva,
1909 I, 10| gerjedelmek. A gyermekek fölröpülnek a maguk szárnyaikkal. Megvénül
1910 IV, 1 | csoportosulás. De a Balaton fölséges és csinos, megdöbbentő és
1911 II, 2 | legszebb unokája. Mária fölserdült, fehér szép leány. Tehát
1912 I, 5 | a kocsiban veszi észre s fölsikolt. ~- Jaj, a rózsám. ~Apolló
1913 III, 8 | Ez már régi és sokszor fölsült védekezése a gyöngébb és
1914 IV, 6 | idestova az érzékeny Lajos, már fölszabadulásra várt a műhelyben, ahol pláne
1915 III, 2 | ki százezer forintokkal fölszerelve jön hozzá, mindegy, csúnya-e
1916 III, 2 | mutogatták Péter grófot a fölszolgáló leányok, pincéremberek és
1917 III, 2 | furcsa szalonban. A grófnő fölszólított, hogy kisérjem el őt és
1918 III, 1 | rajongó zseniális fickók föltámadt szívlángja, újra megindult
1919 I, 8 | nyakamat összeragassza s engem föltámasszon, ha a gyorsvonat átszaladt
1920 III, 4 | őrülni is. ~Ezt már félig föltápászkodva sóhajtotta a finn. Egy kicsit
1921 IV, 3 | egyedül, azaz hármasan és fölügyelet nélkül van, tehát furcsákat
1922 IV, 6 | Beszélt neki az apjáról, aki fölült a szánkó első ülésére a
1923 IV, 6 | istenadta lovas embert lovastul fölvacsoráztak a farkasok s mégis azt is
1924 I, 2 | szegény fiúnak nagy bűne volt. Fölváltotta az utolsó ezresét. ~Havas
1925 III, 8 | ki hűvös tájakra. Ősszel fölváltva itták egymással a teát és
1926 I, 4 | menyasszonyommal kell ebédelnem. ~S fölvetette a gonosz Gencs is a fejét: ~-
1927 III, 7 | régen. ~De ősszel mindig fölzendült az ország. Úri társaságban
1928 IV, 8 | szabad kicsi változással fönnmaradnia még jobbágynak is, ha a
1929 I, 7 | falujába ért, süvöltött a téli förgeteg. ~(Hogy találom én itt meg
1930 III, 10| hogy biztosan találkozni fog-e vele? ~- Azt is nyögte, -
1931 IV, 9 | családapa is: élhet. ~Kérlek, fogadd meg ottani doktorod tanácsait,
1932 IV, 2 | tellett. Otthon nem igen fogadhatták a becézett birósági jegyzőket,
1933 I, 1 | jőjjön. A Szajna pedig fogadjon bennünket vidám zúgással.
1934 III, 6 | és a más életét. Mindenki fogadkozott, hogy valami nagyot, elszántat
1935 III, 4 | két lázas, elgyötört ember fogadkozva, könnyezve búcsúzkodott.
1936 I, 6 | mintha az érkező boldogságot fogadnák: Kossuth Lajos azt üzente. ~
1937 III, 8 | Elhagyta az urát és azt fogadta: a szerelmet szintén. Vászonra
1938 I, 10| kihullottak Péter feleségének fogai. ~A gyermekek vásottak és
1939 III, 3 | elevenült alakja. Marcangoló fogain, arcán, ruháján az asszony
1940 I, 2 | dolga van. Legelőször is a fogait kell gondoznia. Legyenek
1941 I, 2 | Legyenek épek és élesek a kicsi fogak. Legyenek nagyon fehérek
1942 I, 2 | fehérek és szépek. Csak ilyen fogakkal lehet beleharapni a férfiúba
1943 IV, 10| több, mint írmagnak való. ~Fogalmam sincs, miért akarták olyan
1944 I, 1 | véres, szomorú nászágyon fogant Jövendő, Flóra hercegnő
1945 IV, 7 | vadászataikon mindig van egy-egy új fogás: francia, német vagy angol
1946 IV, 7 | író-alispán úr minden sopánkodása, fogása, így történt, de csak az
1947 I, 7 | A HALÁL KIS NÉGYES FOGATJA. ~Magyar fiatal ember volt
1948 III, 3 | csapatban. Szépek a sovány, fogatlan asszonyok is. Deliek az
1949 I, 7 | akinek gazdája lovakat, fogatot még nem adott. ~Dél volt
1950 IV, 7 | éppen az asszonyságával foghatja meg legkönnyebben, ő a maga
1951 I, 11| jövő héten. Akkor fog a fogházba sétálni azért a kis lázító
1952 I, 5 | boldogságtokról. Ti ezt nem fogjátok tudni. De nekem kéj lesz. ~
1953 IV, 9 | Pedig csak foglalkozni foglakozom jóval többet, mint régebben
1954 I, 7 | négyes fogat. Egymás kezét fogó két kis fiú megy elöl: három-négy
1955 I, 7 | leányok? Kis lábaik nyomát nem fogom-e látni? Az Oláh Flóri, a
1956 IV, 4 | nehéz mesterség. Táncolni fogtok, mert én tapasztaltam, hogy
1957 IV, 9 | az akaratot, hogy sokáig fogunk élni. De akkor nem szabad
1958 IV, 9 | szinte megdöbbent életem fogyasztásán s nem értette, hogy honnan
1959 I, 1 | szisztémák minden bűne és fogyatkozása tombolt. ~Szívesen elévődött
1960 IV, 7 | mult eseteit, életét, mert fogyott a szándéka és az ereje és
1961 I, 7 | hogy özvegy s rossz tüdője fogytán sorvadva fekszik. Brr, rettenetes;
1962 III, 2 | emlékeztem: ez Péter gróf, a víg főhadnagy, a táncos huszár, a kire
1963 III, 4 | óta. Siessen a tanár úr. A főigazgató úr nagyon haragszik a hosszú
1964 I, 3 | Tél jött s Budapest jobban fojtogatta az embert, mint valaha.
1965 I, 1 | sikoltoztak. A Szajna nem barbár folyó s utálja a filiszterséget.
1966 III, 4 | lelkéből. A lázas, beteg magyar folytatta: ~- Ugy vélem néha, hogy
1967 I, 4 | valami nagy botrány legyen. Főnek, irígykednek, haragusznak
1968 I, 10| szépen hazament két-gyermekes fonnyadt asszonyához s ikreihez.
1969 II, 3 | árulkodtak körülöttük. ~Felém fordította arcát Julcsa, sőt Juliette.
1970 I, 3 | nappal élsz. Az én életem fordítottját éled. Hát sok hasznod van
1971 III, 6 | akinek szerencsésen arra fordult a feje, hogy a toronyablakok
1972 III, 6 | Kálvinisták, pápisták, oláhok fordultak a templom felé, a kálvinista
1973 IV, 8 | várt reájuk, egy kicsit forgolódtak, nyögtek s elaludtak. Körülbelül
1974 I, 10| méltóságosan vitték ki e száz forintért a temetőbe Pétert. ~ ~
1975 I, 6 | hogy a zsellérnek még öt forintja van. ~- Adj egy forintot,
1976 I, 10| pénz-rejtő tárca. ~Péter némi forintokat kunyorált ki egy régi professzorától.
1977 III, 2 | nőt akart, a ki százezer forintokkal fölszerelve jön hozzá, mindegy,
1978 I, 6 | s úgy sietett haza az öt forinttal, mint egy megváltott, mesebeli
1979 III, 5 | zongorázzunk s lássuk, hogy jusst formál a csókunkhoz minden majom?
1980 IV, 1 | tapasztalatok és szépen formált gondolatok után jött haza,
1981 III, 9 | szomorú, öreg, gyászosan forradalmi társaság nem szerette az
1982 II, 2 | leszek, akit szeretek. ~Forradalom támadt a Zenóbia falujában.
1983 III, 4 | zavaros még a lelke. De ki fog forrni... Aztán én nem is akarok
1984 II, 3 | sokszor ölelt szokatlanul forróan és sokszor juttatta eszembe
1985 I, 7 | hol asszonyok leheltek forróságot ifjú napjaiba. De az asszony
1986 IV, 3 | azután megtörölte a köhögő, forrótestű Tuhutum arcát s megcsókolta
1987 II, 1 | primás korában a kapuvári főszolgabíróra. ~Camilla-Georgina játszott,
1988 IV, 5 | egész kis testét elnyelő fotelben. S mikor estefelé azt hitte,
1989 III, 10| akire sürgősen vár az ország fővárosában az egyetemi tudomány egyik
1990 III, 10| vitték. A temetőben már emelt fővel, de egy kicsit talán még
1991 III, 3 | figura volt. Kiöltöztetve, frakkban, fényes cipőben. Bágyadtan,
1992 IV, 2 | meg-megtépte idegesen őszes, franciás nyirásu szakállát. ~- Igaza
1993 III, 3 | az utcán. Keveset beszélt franciául, a járókelők nem értették
1994 II, 1 | nyert, háromezerhatszáz frank, kié ez? ~A pénzt az orosz
1995 I, 4 | hogy ilyen kis penészes fráter, mint ez a Török, olyan
1996 I, 4 | Andrássy-út is segít a maga friss, siralmas lármájával. Kattogó
1997 IV, 6 | nénikéje jó kis anya volt, frissebb, pajtásibb, melegebb egy
1998 III, 7 | országában. De csodálatosan frissek és keményhúsúak maradtak
1999 IV, 1 | legalább is tudjon az ember frissen emlékezni s tudja megfejelni
2000 IV, 1 | társadalom egy férges, éretlen fügerakás, értéktelen csoportosulás.
2001 I, 6 | és olvadt. Pirosodtak a fülek s a cigányok nem fáradtak.
2002 I, 2 | Juliette sikoltva szalad fülkéje ablakához. Látja a kanyargó
2003 III, 5 | lábacskáival a rapidvonat bársonyos fülkéjében. Kinézegetett az ablakon.
2004 I, 9 | zongoramester s Lőrincnek a fültanú szerepe jutott a zongora
2005 III, 2 | költségeimet s aztán, a fürdőzés végén, szörnyű dolog derült
|