1907-belem | belen-disze | diszi-erkez | erkol-furdo | furge-holmi | holna-kenye | kenys-lakom | lakoz-megha | meghi-nepem | nepen-pihen | pikto-suszt | suta-tapla | tapog-valam | valas-zuzod
Kötet, Rész
3509 III, 8 | nemhez vezet. ~Boldogság lakozott a kék álom szigetén. Minden
3510 II, 1 | nagyszerűen mulatott. Hogy lám, ő lopni küldte az asszonyt,
3511 III, 4 | Egy kicsit félrevonta a lámpaernyőt. Most nézték meg egymást.
3512 III, 8 | halk sikoltással szaladt a lámpához, hogy fölcsavarja. ~Éppen
3513 III, 9 | változtatott. A kék szoba két lámpája sírni is tudott, néha valósággal
3514 III, 4 | Suoho tanár úr alakját. Lámpák is estek az útba. Suoho
3515 III, 4 | Suoho tanár úr megállott egy lámpánál. Valamit érzett olyan erősen,
3516 III, 4 | Lapok jönnek hazulról. Lángolni készül az ország. Most újra
3517 I, 6 | zsellér leesett, megvadult. Lángoltak a csontjai is Jóbának s
3518 III, 9 | valósággal sikongott a két gyönge lángú lámpa s ilyenkor a Tinódisták
3519 III, 1 | gróf-katona protekcziós lánya. - Én hallottam a Gutbergerekről.
3520 IV, 10| tanult, aki kuriai biró lányát vette el s aki akaratos
3521 II, 2 | Megható komolyság ül a lányok arcán. És sok a szép leány
3522 III, 1 | anyja, adván két fiút s egy lányt a Gutberger-millióknak,
3523 III, 4 | Egy berlini tudományos lapban, amelybe ő is irogat. Ott
3524 I, 6 | sokat. Bencsi árok-ásók, lápfalui kosárkötők, vadági zsellérek,
3525 I, 6 | Így jöttek a bencsiek, a lápfaluiak, a vadágiak és a többiek.
3526 I, 11| versért, amit a szocialisták lapjába írt. Ott majd enni is kap. ~-
3527 I, 11| Szörnyűség belenézni a lapjaikba: mennyi zöldség. Semmi,
3528 I, 5 | Regényt igért egy angol lapnak s téma okából tette. Bitangul
3529 I, 11| lehetne róla irni lármás lapokban. Egyre-kettőre a jól fizetett
3530 I, 11| berlini ügynöktől. Két vidéki lapot pöröltettem az ügyvédünkkel
3531 III, 1 | tárcákkal könyörgi sorba a lapredakciókat. Boldog, ha neveletlen,
3532 II, 1 | cigányok, de azért óvatosan lapult. Kiöltözötten, hangtalanul,
3533 I, 6 | áll a nagy sokadalomban, lármában egy vadági zsellér: ~- Rossz
3534 I, 4 | segít a maga friss, siralmas lármájával. Kattogó fájdalommal kezd
3535 III, 2 | utcán, túl az aszfalton, a lármán, a divatos nőkön, siető
3536 IV, 9 | Domy Béla, valahogyan mégis lármásan sietett. ~Mintha félt volna
3537 I, 9 | a hol mondta. ~Iszonyú lármával megszólalt a zongora. Lőrinc
3538 I, 4 | meg a toasztot. A cigányok lármáznak s a fiúk fölócsudnak a nagy
3539 IV, 7 | mesterség, a kenyér érdekében lármáznia is kellett, amit becsületesebb
3540 III, 5 | gondok. (Boriska, Boriska. Lásd, te falún születtél. Kis
3541 IV, 9 | minden férfiú utódokkal lássa el a világot, óvlak a szerelemnek
3542 I, 7 | leányok közé, hogy őt se lássam?) Nagyszerű asszonyságnak
3543 III, 4 | fájó fejével bólintott lassan, megértően. ~- Berlinben
3544 II, 2 | úriasság mázát mázolták lassanként a falura a visszatérő leányok.
3545 III, 5 | Betűrovó gépen zongorázzunk s lássuk, hogy jusst formál a csókunkhoz
3546 III, 9 | őket a szomorúan nyegle s látástalan ambició, nagyon sokat vártak
3547 III, 3 | fehéreket, a kik esténként az ő látásukra csődültünk. Gyűlölettel
3548 II, 2 | fájt neki, hogy Máriát nem láthatja viszont. Mária volt az ő
3549 IV, 2 | első éjszakán jött haza - láthatóan lumpolásból - Aváry Pista,
3550 III, 6 | Reggel csak annyit láthatott, akinek szerencsésen arra
3551 IV, 1 | aki ötvenéves korában se láthatta meg a Balatont és a maga
3552 III, 8 | férfiúval. Ezek hárman nem láthattak semmit s mégis szokatlanul
3553 III, 8 | gyujtottak és egymás arcát nem láthatták. Fejeikkel közeledtek tehát
3554 I, 10| valami szép tájra. Mivel latin-görög tanár volt: talán Athénbe
3555 IV, 8 | féltem a kollégiumtól, a latintól, görögtől, filozófiától,
3556 IV, 9 | hogy másképpen nem igen látjuk viszont egymást ebben a
3557 I, 4 | magyar művészfigura tisztán látna valamit. Ott kezdődik ez
3558 III, 5 | halna ő, ha a régi tájakat látná. Hol híres, hét vármegyére
3559 IV, 9 | lázában is, tehetetlenségét látó, bölcs ember marad, szépen
3560 I, 1 | házasság lesz. Fiúk, akkor látogassatok el majd a palotámba. Ott
3561 I, 4 | dolgunkban fárad. Annyi látogatást tesz szegény s én hiszem,
3562 III, 9 | szétszállt a hír, hogy irók látogatják némely héten kétszer is.
3563 III, 4 | magyar?... ~Beteget ment látogatni s illedelmesen el akarta
3564 II, 2 | kis csizma óta. ~Néha csak látogatóba érkezett haza egy-egy leány.
3565 IV, 8 | bánatos leszek, ha csárdaromot látok. Milyen olcsó volt akkor
3566 I, 1 | Tuilleriákon meg szabad látszaniok az éveknek. Én egész szépségemmel
3567 III, 10| idétlen, önmagukat szégyenleni látszó kérdésekre. ~- Engem nem
3568 III, 7 | petyhüdt emberek is élni látszottak. Mintha mindenkinek joga
3569 II, 1 | velem, mint az inassal. Láttad az oroszt, mennyi gyűrűje
3570 IV, 7 | együgyü, vidéki, irodalmi muri láttatta meg az először az asszonyt
3571 IV, 9 | imádata volt. És persze az a lavinásodó neuraszténia, mely katasztrófás
3572 IV, 3 | elszunnyadt. Tuhutumnak egy kis láza van, nem tud aludni s nem
3573 IV, 9 | doktor, aki nagyravágyó lázában is, tehetetlenségét látó,
3574 I, 1 | nagyszerű leánysága iszonyú lázadásban kelt ki. Nem, nem, nem.
3575 I, 11| korában. Aszkéta, vad, hős, lázadó és mártir mer lenni a gazember.
3576 IV, 1 | vallotta be egy éjszakán, lázasan, önmagának - de az ember
3577 IV, 9 | hasonlóskodni. Igy azután, de ne lázaskodjék, képviselő is lehet, udvari
3578 I, 1 | megaggosodjék? Párist új lázban és mozdulásban akarta látni
3579 I, 11| fogházba sétálni azért a kis lázító versért, amit a szocialisták
3580 I, 2 | anyja. ~Majdnem eszelős lázzal ült a vonatba Juliette.
3581 I, 7 | akkor ébredt volt, amikor e leánnyal találkozott. Az a leány
3582 IV, 1 | még szerencse, hogy három leány-gyermek meghalt s nem maradt életben
3583 III, 5 | csodálatos, remek testű leányaihoz. Legendás Moszkvából jönnek
3584 III, 7 | ereje és melege. Talán a leányaik vagy unokáik csenevészek
3585 III, 7 | elragadják sok estére az ő leányaikat, régen fájt már a legényeknek.
3586 IV, 1 | saját fiamnak a fiát. De a leányaimat nem muszáj észrevennie -
3587 IV, 2 | volt, akárcsak a főispán leányainak avagy a Berger nővéreknek,
3588 IV, 2 | olykor-olykor aggodalmasan nézte a leányait. Magda, a legidősebbik,
3589 II, 3 | Juliette. Szomorúbb, megkapóbb leányarcot csak álmában lát az ember.
3590 IV, 6 | vaksi varróasszony fogadott leányául annak idején. S a leány
3591 II, 2 | Ugyane faluban nagy öröm a leánygyermek s az iskolában a fiúk a
3592 III, 1 | látták meg egyszer az illatos leánykák mosolygó, bolondos grimaszokkal
3593 III, 1 | lármás május. Az illatos leánykákat gyakorta sétáltatták még
3594 III, 10| édes, kis, szomorú, halott leánykát. ~
3595 I, 2 | lompos és rosszúl táplált leányként került Budapestre. Ilyenkor
3596 I, 1 | virrasztott aggodalmakban. Leánylelke tiltakozott, hogy ő szóljon
3597 II, 1 | buja. Én tudtam, tudom a leánynevét is: Pratek Camilla-Georgina,
3598 III, 1 | Gutberger Zsoltnak. De a leányoddal nem bírsz. Az bárónő lesz
3599 I, 2 | akkor költöznek az ilyen leányokba, mikor a bőrük megfinomodik.
3600 II, 2 | nebántsvirágok. Csak a csúnya leányokhoz közeledhettek. Békésen várakoztak
3601 I, 9 | vőlegényének. Kötődött a leányokkal, hallgatta a sokfajta nótát,
3602 III, 3 | Abd-El-Kadernek. Sorra álmodott a leányokról, a kik Afrikában maradtak.
3603 II, 2 | falujában. Levelek jöttek távoli leányoktól. Intő, könyörgő levelek.
3604 I, 1 | kinek rendeltetése a Flóra leányságának végét vetni. Millióival
3605 I, 1 | utazott. Vitte s mentette az ő leányságát. Talán egy újabb kor számára,
3606 I, 1 | empire-dáma örökös vágyak között leányságával tért meg őseihez. ~ ~
3607 I, 1 | Én egész szépségemmel és leányságommal megyek, megyek az én vőlegényem
3608 I, 1 | kérdezősködött: ~- Egész szépséges leányságomnak meg kell maradnia az én
3609 IV, 3 | csipke, melyet könnyes, siró leányszemekkel terveztek. Különben Viktor,
3610 III, 1 | piszkos, bársonyálmu ruha s lebernyeg lógott. Virágos fákat s
3611 III, 1 | Gutberger Zsolt nem tudja lebírni ezt az árnyat. Az egyik
3612 III, 3 | Abd-El-Kaderen nem fogott a lecke. Nagyapja, a vén gazember,
3613 I, 10| aorisztoszról nagyszerűen adott leckét nebulóinak az öreg Péter,
3614 I, 1 | szerencsétlen nimfaként ledérkedett kényszerű ledérséggel Napoleon
3615 I, 1 | nimfaként ledérkedett kényszerű ledérséggel Napoleon és Eugénia körül.
3616 IV, 9 | testünket, ezt a könnyen ledülőt, ezt a kezdettől gyógyításra
3617 I, 5 | fog a kezében. Egy rózsát leejt. Három rózsából. Bent a
3618 I, 3 | pihent s várt reám. Ottó már leélte a napot s pihenőre indult.
3619 I, 4 | művésznőtől, ki asszony és feleség leend, nem sajnálják a pezsgőt.
3620 III, 3 | Abd-El-Kader nagyapja megölelte és lefektette Abd-El-Kadert. ~Most már
3621 III, 7 | Pista egy este nem tudott lefeküdni. A parkon át bemászott a
3622 I, 11| könnyek jönnek csöndesen lefelé az arcán s Henry Garaud
3623 III, 3 | Négyen-öten alig bírták lefogni a szegény, táncoló Abd-El-Kadert.
3624 III, 3 | könnyebben síró, mint a legapróbbak a fajtájából. És ezután
3625 III, 10| életet, melyet tőle nyert, a legaranyosabb gyermek se. De az is rögtön
3626 I, 7 | számos hely. Elébe küldte legbódítóbb illatait a virágos mult.
3627 III, 2 | Barátom, én vagyok a világ legboldogabb embere, mert most már végre
3628 IV, 1 | ellen s első sorban az élet legboldogabbjai, a fiatalok ellen. Muskétás
3629 IV, 9 | pedig a legvakmerőbb és legbolondabb volt. ~Élni csak úgy lehet,
3630 III, 10| egyetemi tudomány egyik legdíszesebb katedrája. Szegény, egyszerű
3631 II, 3 | Lichtenstein herceg hiába issza a legdrágább pezsgőket. Egyszer a Julcsa,
3632 I, 2 | leánynak más dolga van. Legelőször is a fogait kell gondoznia.
3633 IV, 1 | Balaton a maga mivoltával és legendáival kicserélte valóban Muskétás
3634 III, 5 | remek testű leányaihoz. Legendás Moszkvából jönnek a hírek.
3635 III, 8 | Régen-régen elföldelték ők már ama legendát, hogy csók és vihar az élet.
3636 II, 2 | ily fehér leányok. ~A falu legényei pedig már régen megszokták
3637 III, 7 | s egy este így beszélt a legényekhez: ~- Hát ti magyar legények
3638 III, 6 | szörnyű módon összekocódtak, legényekkel kacérkodtak nagyon erkölcsös
3639 III, 7 | leányaikat, régen fájt már a legényeknek. De csak elsápadtak sokszor
3640 I, 7 | virágos mult. A Halál kocsisa legényesen suhogtatta az ostorát. Az
3641 IV, 6 | aki elszökött volt a maga legényével. Mit akar az édesanyánktól, -
3642 IV, 6 | bizonyára ahhoz az idegen legényhez, akit Kovács Máté nála talált,
3643 I, 8 | kissé sok egy ilyen gyönge legénynek, mint én. Ám ne aggódjék,
3644 III, 1 | még tizenhatéves. S ő a legérettebb, a legokosabb mégis. A Belvedereben
3645 IV, 9 | egy is elpusztithatná a legerősebb és legokosabb embert is.
3646 I, 4 | hogy itt a zsidóságnak a legértéktelenebb eleme jut szóhoz és sikerhez.
3647 I, 4 | zseni, a magyar művészet a legfelsőbb osztályokkal sógorságba
3648 III, 4 | besüppedt kunyhó papirablaka a legfényesebb pont a sötét mocsarak táján.
3649 III, 8 | egymással az élet legszentebb, legfinomabb szomorúságát, mely bizonyos
3650 IV, 6 | leányok közé, mert ez a legfontosabb, Lajos, a leányok, a nők. ~
3651 III, 7 | talán a legszerelmesebb és legforróbb volt. Csunya testét meg
3652 I, 1 | előtt. Miért ne, gondolta a legfrissebb férfi-típus durva életszeretetével,
3653 III, 8 | áradása. Nem szakgatja meg a legfurcsább álomszigeteket sem. ~A tapasztaltabb
3654 IV, 7 | a családot, ahova Sármás leggyakrabban szeretett félórai pihenésekre
3655 IV, 2 | huszonötéves Magda volt a leggyermekebb arcú, nagy, karcsú, szőke
3656 I, 4 | áramlatnak. Mágnásaink a leggyönyörűbb példái annak, hogy a sok
3657 III, 2 | gondolkodáshoz és a mi a világon a leghaszontalanabb: a beszédhez: ~- Nézze gróf
3658 I, 7 | csak te voltál hozzám a leghüségesebb. Te legalább megüzened,
3659 IV, 1 | erőre: huszonötesztendős a legidősebb leánya s tizennyolc a legfiatalabb.
3660 IV, 2 | nézte a leányait. Magda, a legidősebbik, a huszonötéves Magda volt
3661 IV, 7 | művész, ami mégis csak a legillendőbb lett volna. ~Az asszony
3662 I, 8 | Karsztlakók avagy ostoba légiói a filisztereknek generációk
3663 I, 2 | Természetes, hogy ő hozzá kellett legkegyetlenebbnek lenni. És Juliette kegyetlen
3664 IV, 7 | demagóg is, cigány is s legkevesebbszer volt ember és művész, ami
3665 I, 4 | természetes tehát, ha e nők legkiválóbbjaiból válogatjuk múzsáinkat vagy
3666 III, 6 | aki elvált asszony s a legkívánatosabb menyecske volt a faluban.
3667 I, 5 | würtembergi asszony. A leány: a legközönségesebb szőkeség a világon. Álmos,
3668 III, 1 | s még a fizikában is ő a legkülönb. E mellett rajong minden
3669 I, 9 | szerette meg s az éjszaka legkülönösebb nótáit. ~Fojtott s finoman
3670 IV, 2 | szendesége ő benne ütközött ki leglyányosabban, legszebben. A huszonegyéves
3671 III, 2 | a kire hiába hulltak a legpompásabb szavak. Meg is mondtam Péter
3672 III, 1 | Zsolt ez éjszakán vívhatta legrettenetesebb harcát a sápadt asszonyárnnyal.
3673 III, 3 | megtiltották neki. Csak a legromlottabbak vigyorogtak gonoszul Abd-El-Kader
3674 III, 9 | szerettek inni, azok a szoba legsötétebb szegletében csoportosultak.
3675 IV, 2 | ütközött ki leglyányosabban, legszebben. A huszonegyéves Muskétás
3676 III, 8 | megosztották egymással az élet legszentebb, legfinomabb szomorúságát,
3677 III, 7 | Pista. Pedig a vére talán a legszerelmesebb és legforróbb volt. Csunya
3678 IV, 9 | úgy lehet, ha az ember a legszimplább ember-állathoz képes hasonlóskodni.
3679 I, 7 | Még Piroska vala hozzá a legszivesebb. Az urát, a férfiát, küldte: ~-
3680 I, 3 | ijesztő. De Budapesten a legszörnyűbb a nappal. Az emberek egymás
3681 III, 10| annyira ismeri őt, mint a legtávolabb élő idegent, csak annyira
3682 III, 9 | nihilisták és senkik népe. Legtöbbjük után család is nyögött,
3683 III, 9 | öt elnök közül is csak a legutolsó alelnök jelent meg csupán.
3684 IV, 9 | test-masina fűtése pedig a legvakmerőbb és legbolondabb volt. ~Élni
3685 III, 10| Budapesten voltam s amikor talán legválságosabb állapotban volt, az én kis
3686 IV, 8 | sokáig, hogy a régi Partium: legváltozatlanabb szöglete a világnak. Kínában
3687 IV, 1 | volt s gyérülő hajszálainak legvégéig úszott az adósságban, megnősült.
3688 III, 10| ilyen megállapításainak legvégére mégse tudott eljutni Enyingi
3689 III, 2 | Milanóból, mintsem tanúja legyek a bajnak. Nehogy majd rám
3690 I, 1 | pedig készült a mátkaságra. Legyőzte szűz asszonyi tartózkodását
3691 I, 1 | a nagy harc. A szépséget legyőzték a szövetkezett hadak. De
3692 I, 8 | Állítottam már s állítom megint: legyőztem az időt. Ópium-mámor s minden
3693 I, 5 | nem férjem. ~A főtanító lehajtja a fejét. Mikor fölemeli
3694 I, 7 | helyen járt, hol asszonyok leheltek forróságot ifjú napjaiba.
3695 III, 10| fejének koronája, most íme lehervadt a vigasztaló, gyönyörű virágbimbó
3696 IV, 5 | érveket, hogy ismét feleség lehessen. ~Tibor abban az időben,
3697 I, 11| ez a vén trotty. Mennyit lehetne róla irni lármás lapokban.
3698 IV, 8 | teológus vagyok, ügyvéd is lehetnék, s inkább lettem korcsmáros,
3699 IV, 9 | joga is volt az Élet minden lehető és megkapható, bár kis értékű,
3700 IV, 9 | nem tartom szükségesnek és lehetőnek, hogy minden férfiú utódokkal
3701 IV, 9 | általuk indul el a nagy lehetőség, hogy majd talán jövő-valamikor,
3702 IV, 5 | apa után más apa, te is el lehettél volna férj nélkül. Én arra
3703 IV, 9 | Szegény Domy Béla, nem lehettem ott a temetésén, csak azért,
3704 IV, 7 | akartak és találtak, Sármást lehivták, hogy felolvasson s jól
3705 III, 10| félig-gyermek asszonyát. S hogy lehullott az ő fejének koronája, most
3706 III, 7 | nagyot gondolnak: gyáván lehunyják a szemüket. Ki ne olvassa
3707 I, 5 | noteszt szed elő s jegyez. Leírja ezeket a figurákat. Hátha
3708 I, 3 | igaza. ~Egyébként pedig leírom az esetünket. ~Haldoklott
3709 I, 11| összemocskolta a hazafias óda leírott, tintás sorait. Káromkodik,
3710 IV, 7 | természetü, de a munka is lekötötte. Jobb szemü barátai tudták
3711 IV, 7 | nyakát. De már elállt a lélegzete s már úgy érezte, hogy a
3712 III, 6 | emberek nem tudtak egyenes lélekkel, mint máskor, dolgaik után
3713 IV, 7 | embereknél egy-egy új, öregedő lelendülés. Sokat vádolta magát, mult
3714 IV, 5 | generózus és hitvány Krammer. Lelkébe vágott egy új fájdalom:
3715 I, 8 | mívelni egészen fölszabadult lelkekkel? Akik érzik az életet, mióta
3716 III, 2 | Milanón innen. ~Valóban úgy lelkendezett, örült, kiabált és bókolt
3717 III, 10| déresés, az esett az agyára, lelkére, hogy nagyon alacsonyról
3718 I, 6 | kerüljön és kenyér. Láz és lelkesedés égette a Jóba arcát. Megszólal
3719 I, 6 | Lajos azt üzente. ~Dudolt, lelkesedett Jóba az utcán. Ketten ballagtak
3720 III, 9 | végállomása. A Tinódisták kezdtek lelkesedni, melegedni, izzadni, lármázni
3721 I, 11| fejében neki alkalmilag kell lelkesednie Jeanne d'Arcért, Wagramért,
3722 III, 10| az új, dicső föladatokhoz lelkesedve küldte a leánykája koporsóját
3723 IV, 7 | irót ma is mindig erősen lelkesit. Kifelé viszont a mesterség,
3724 IV, 1 | polgári kötelesség, félig lelki-testi kielégitetlenség volt. Meg
3725 IV, 7 | asszonyságát kellő alkalmakkor lelkifurdalás nélkül serpenyőbe dobta. ~
3726 IV, 5 | mintha az édesapja féltékeny lelkiismeretévé vált volna. ~De Lujzában
3727 III, 3 | bűnösök a városok. Egyszerü lelkük poklosságot kapott a mi
3728 III, 7 | egészen tisztán kiformálódni lelkükben az ő érzett nagy igazuk.
3729 IV, 8 | istállót s a pince mellett leltek vagy tiz-tizenöt csontvázat.
3730 II, 3 | csókjában valami: valami átadás. Lemondás, átutalás, átruházás. Úgy
3731 III, 9 | össze-összegyűlve, egymást néma gőggel lenézhették. A kék szoba pedig csakugyan
3732 III, 1 | Az: Gutberger. Bizonyosan lenézi a társnőit is mind. Micsoda
3733 I, 6 | hol havas tetőkön zászlók lengedeztek. Sebes, kék, bütykös ujjait
3734 III, 3 | Különösen az asszonyokra, a lengő, könnyű nyári ruhásokra
3735 IV, 8 | ártani. Igen, a borvásárló lengyelektől, az örmény kupecektől, hintós
3736 IV, 5 | anyuka, hogy erőseknek kell lennünk ilyenkor, már csak a világért
3737 IV, 10| gyermeket, kinél kényesebb lény nincs a világon, mert akkor
3738 IV, 5 | nem normális, kis emberi lényecskék állati egoizmusa. ~Úgy érezte
3739 III, 8 | szerették. ~Úgy sejtem, hogy lényeges már elárulni: az ötnek kettője
3740 IV, 6 | anyánkat, - mondogatta nagy, lenyomott fájdalommal s fenyegető
3741 I, 11| pénzt, a pénzt, a vers árát leolvasták. Zengő, hangos Louis d'orokban,
3742 I, 11| csöndesen és alázatosan lép íme a gazdájához s mondja: ~-
3743 III, 9 | megváltás, mesebeli átokzárak lepattanása volt, amikor a Tinódi-társaság
3744 III, 7 | járást. Hátrakerült egy lépcsőhöz. Fölosont a lépcsőn s nyitva
3745 III, 7 | egy lépcsőhöz. Fölosont a lépcsőn s nyitva találta az ajtót.
3746 III, 4 | megvilágította a szédülő, támolyogva lépdelő dr. Suoho tanár úr alakját.
3747 IV, 7 | lába az ő hátán tapos. Egy lépés talán s Dancsay már túllépett,
3748 IV, 1 | ismeretlent, követett száz lépésről, míg csak észre nem tért
3749 III, 1 | komoly tanító hölgy között lépkedett leghátul büszkén, királynői
3750 III, 9 | amikor már majdnem mindenki leragadt szemekkel ült, szólalt meg
3751 II, 3 | szaladsz rögtön a korzóra. Ott lesed és várod Róthnét. Hiszen
3752 I, 3 | No Ottó, hát nappal is leselkedik az emberre a Halál? Hát
3753 III, 4 | Caesar jött haza. Szinte leste, nem várja-e triumfáló tömeg.
3754 III, 8 | férfiak az asszonyok ajkait lesték egész estén s az asszonyok
3755 IV, 9 | mesterségük maga: emberi piszkokat lesuroló szépség. Az orvosok sokkal
3756 III, 9 | küldöttség várja, mikor leszáll a bakról, hozza ide, közel
3757 I, 3 | éjszakában.) A pocakos úr leszállott a villamosból. Ottó kínszenvedéses
3758 IV, 10| ha elhiszik, hogy egyenes leszármazottja az ősrómai Veturiának. Bolond,
3759 III, 6 | kálvinista magyarok. Elköltöztek, leszegényedtek, nem szaporodtak s már a
3760 III, 5 | királyfinak. Nagyon gazdag leszel. Ugy-e, nagyon gazdag akarsz
3761 III, 7 | vidék. Együgyü emberlakóit letarolja az év a kastély számára.
3762 I, 5 | igazgatja a nyakát, könyökével letaszítja az asztalkendőjét. Apolló
3763 II, 1 | emlékszem. Egy-két játékban letört magyar úr ért rá, hogy a
3764 I, 9 | tüzesebben! ~Mindez sok hajat letörült a Lőrinc fejéről. Arcát
3765 II, 3 | egy gyönyörű történetet. ~Letompítottam ekkor a hangomat. Ugy-e
3766 IV, 8 | ügyvéd is lehetnék, s inkább lettem korcsmáros, hát tanulj ebből,
3767 I, 5 | ember észre se veszi, mikor leül. Vidámak s telt kedvűek
3768 I, 5 | három ember asztalához kell leülnie. E három ember észre se
3769 I, 5 | Jaj, a rózsám. ~Apolló leugrik a vonatról. Lent hajlongva
3770 III, 1 | Kleopátra s a földszinten. Leugrott az ablakon. Két méter volt:
3771 I, 11| a vers után s székestől levegőbe emelték Henry Garaud-t.
3772 III, 6 | vasárnapokon úgy széthordta fent a levegőben a kis harang hangját a szél,
3773 I, 9 | szállongását sejtette ki a levegőből. ~A nóta ébren tartotta
3774 III, 4 | hidegét, a fagyos mocsarak levegőjét, a nyirkos sötétséget. Hallotta
3775 III, 9 | összegyülniük a nagy, rossz levegőjű, hitvány butorú, gyér világú,
3776 I, 7 | ostorát. Az Alföld nagy, levegős ereje delejezte meg nyavalyás
3777 IV, 9 | még. Különben pedig az a levele, melyet én két év előtt
3778 IV, 9 | Még irt egyet és mást leveléhez Domy Béla ezelőtt két évvel,
3779 IV, 7 | az asszony ismeretségét. ~Leveleket kezdett írni az asszony
3780 I, 8 | szerint elbírálni az én levelemet. Tegye, kedves doktorom,
3781 I, 2 | kacagott, mikor az apja levelét olvasta. Az öreg, iromba
3782 III, 2 | riasztott meg a szorgos levélhordó reggel, délben és délután,
3783 III, 9 | mert megjelenni, hanem csak levéllel ruházta át ezt a szép tervet
3784 IV, 1 | tanár úr szünetet tartott a levélolvasásban - ha én az ő régi, kedves
3785 III, 10| versenytársakat kell még leverni? S este oly szépen aludt
3786 IV, 6 | borbély-legényt, aki talált egy nagyon levert, piszkos, szegény asszonyt.
3787 III, 4 | a lappok közül jön, de levette lábáról a kór. Nem tudna
3788 I, 10| I. ~Szomolnok híres liceumában egyszer Péter arra az egetverő
3789 I, 10| vágyával kacagva rohant a liceumból Péter. A Beniczey-trupp
3790 I, 10| vásottak és örömtelenek. Rossz lidércként ült Péter életére kiélt
3791 I, 11| WAGRAM-ÓDA. ~A Hazafiak Ligájának ünnepéről érkezett haza
3792 III, 8 | jövő álmát és színekért lihegett. ~A másik asszony leány
3793 III, 6 | alkalmas asszonyt küldött Lilihez, hogy gondolja meg a dolgot.
3794 III, 6 | végrendeletén. A gépészék Lilijének a vőlegénye egy alkalmas
3795 III, 6 | feleségül jönni, ő agyonlövi Lilit is, magát is. Lili azt üzente,
3796 I, 4 | rögtön a földesurak és a Lipótváros kóbor pénzű urai előtt.
3797 I, 6 | asszonyok megint kendőket lobogtatnak. Jóbának megint könnyes
3798 I, 6 | éljenek harsogtak s kendőket lobogtattak kalapos, városi asszonyok.
3799 II, 1 | egy vad, cserkesz-orosz lócsiszárhoz. Pocakos, mosdatlan, nagy,
3800 II, 1 | tovább, mindenki a moszkvai lócsiszárról beszélt. S akiről beszéltek,
3801 IV, 8 | posztóval eltakart arcu ember lökte be az ajtót. ~- Adjátok
3802 III, 1 | Néha talán vérvörös fényt löveltek. Bolond, könnyelmű, rajongó
3803 IV, 6 | nem volt értelmes, komoly logikás fiú, hogy őt veszedelem
3804 I, 5 | Látja egy pillanatig a loholó Apollót az éjszakában. ~
3805 III, 10| annyira ismeri, amennyit a lokálpatriotizmus javára ízetlen újsághírekből
3806 I, 1 | császár felesége. Az új világ lombosodását vélte látni mindenütt. Azok,
3807 III, 2 | népen és a vámon. Búsúló, lombvesztő platánok alatt egy szőke,
3808 I, 11| szamár, sírni kezd. A vén, lomha könnyek jönnek csöndesen
3809 III, 2 | bejárta a világot. Amerikát, Londont, Párist, Berlint, Rómát,
3810 II, 1 | szedni. Hozd el a gyűrűket, lopd el a gyűrűket s akkor megint
3811 II, 1 | dolog: ilyenek a grófnék, lopnak is, ha kell. ~Majdnem hajnal
3812 II, 1 | Drezdából vagy Berlinből lopta-e az ő fekete Orfeuszát, ma
3813 I, 9 | szerettette meg magát legjobban Lőrinccel. Ugráltatta a lelkét, a
3814 I, 9 | A nóta ébren tartotta Lőrincet és a tánc. Halasztatta vele
3815 I, 9 | minden hangos titkát áthozta Lőrinctől a szomszédokhoz. ~És a fátum,
3816 I, 11| leolvasták. Zengő, hangos Louis d'orokban, legalább is száz
3817 I, 7 | selymes útakra vezette-e őket lovagiasan az Élet? Vajjon hol járnak
3818 IV, 9 | halhatatlanság kiméráinak lovagjai és rabjai, mint akármely
3819 III, 3 | Azizot, aki olyan bátran lovagol a csacsikon. Vagy Abdalaht,
3820 IV, 8 | kocsisomnak vacsorát, a lovaknak ólat kérek, Kürtessy uram -
3821 IV, 6 | Farkas-háton egy istenadta lovas embert lovastul fölvacsoráztak
3822 IV, 6 | egy istenadta lovas embert lovastul fölvacsoráztak a farkasok
3823 I, 11| Georges-fiú veszíthet a lóversenyen. Ezek fejében neki alkalmilag
3824 I, 11| kért tőlem kétszáz frankot: lóversenyre ment Chantilly-be. ~- Nos? ~-
3825 II, 2 | benne élt ezáltal a modern lüktető életben. Leányai, jó leányai
3826 IV, 5 | lelkiismeretévé vált volna. ~De Lujzában a feleség-hivatás volt az
3827 I, 4 | szobában. Veszett és bús lesz a lump fiúk lelke s kettenként
3828 IV, 2 | éjszakán jött haza - láthatóan lumpolásból - Aváry Pista, nem szólott
3829 IV, 1 | Nagy-Nádasban pedig sokat lumpoltam. ~S olyan ártatlan arccal
3830 III, 3 | szebbek. Az ő vérei, ezek a lusta, barna leányok. Szebbek
3831 I, 11| írni akarok. ~Fáradtan, lustán írni akart Henry Garaud.
3832 IV, 2 | tanár úr nem hitte el, hogy lyányai számára is akadjon egy bolond
3833 IV, 2 | rendben semmi a háznál. A lyányoknak új ruhát igért, több bált
3834 IV, 2 | egy tizennyolc esztendős lyányt. ~Muskétás Zsóka szinte
3835 III, 3 | jönnek a "mossziu"-k, a "madám"-ok. Csalják be őket a bazárokba
3836 I, 11| bátorkodtam délelőtt átadni a Madame-nak számlákra. Georges úr is
3837 III, 1 | A leány, óh, nervózus. Magába-roskadni szerető lélek, képződő s
3838 I, 9 | hamburgi leánynak: ~- Ne hadd magad, Brown! ~- Bravo, bravo,
3839 IV, 5 | férjet fogsz választani magadnak, mert az sértés volna, hogy
3840 I, 11| A gazember. Hagyjon magamra, írni akarok. ~Fáradtan,
3841 I, 3 | volna, ha el nem kergetem magamtól a csacsiságokat. Nem festeni
3842 III, 9 | éhes újságíró is, díjnok, magánhivatalnok, jómódú tőkepénzes és szép
3843 I, 1 | gerle. ~Szűzen, árván és magányosan hagyta el őt éppen ekkor
3844 IV, 6 | mintha a havat verné le magáról, nyögött s a történet végén
3845 III, 7 | birtokon. Mikor érkeztek, még magasan hordták a fejüket. Azóta
3846 III, 10| nagyon alacsonyról nagyon magasba került embernek így kell
3847 IV, 5 | tehát méltóságos, fontos magatartással kell elragadni az embereket. "
3848 IV, 7 | azután bosszúból elrugta magától, de nem rúghatta el az asszony
3849 IV, 2 | Judittal s szendeségben Magdával: ő Muskétás Zsóka volt.
3850 III, 9 | eleveneket, de a halottakért akár máglyákat is gyújtott. S az erdélyi
3851 III, 1 | Kleopátra hercegnők hercegnője a mágnás-leányok közt. A legfiatalabb ő az
3852 I, 4 | művészet-ellenes áramlatnak. Mágnásaink a leggyönyörűbb példái annak,
3853 IV, 8 | örmény kupecektől, hintós mágnásoktól, módos oláhoktól elvette,
3854 I, 9 | Gyönyörűséget okoztak neki maguk-mutatásával ízetlen kosztümű nők. Helyébe
3855 III, 8 | Szándékosan fölbujtották magukban a művészt, hogy elnélkülözhessék
3856 III, 9 | sokat vártak és akartak maguktól. Egymást megvetették, de
3857 I, 4 | maitresseit. S ezt ezután magunk között művészi életnek nevezzük.
3858 IV, 9 | élni. De akkor nem szabad magunkat az élet maró-vizébe dobni,
3859 IV, 9 | legalább is szuggeráljuk magunknak az egészséget s azt az akaratot,
3860 IV, 10| irok semmit magamról és magunkról. Azaz a kicsi, néhai Veturia
3861 IV, 1 | multját, jövőjét ismerte s magyarázni tudta. ~Először is az ember
3862 III, 3 | Azután torkaszakadtából magyarázott az ő nyelvükön valamit.
3863 IV, 1 | diák-korában elkomolyodik, mert azt magyarázza neki mindenki, hogy így
3864 III, 4 | ismerte, de bevezette a magyarhoz. Ez is lázas volt. Csontváz
3865 I, 4 | kezdődik ez a valami, hogy Magyarországnak semmi szüksége sincs művészre.
3866 IV, 4 | magyar kontesz nekem egész Magyarországot juttatta az eszembe s egy
3867 IV, 4 | Párisban okvetlenül feltünő, magyaros pipával s egy szinte boldog,
3868 IV, 4 | valahogyan megszagolhatta a magyarságomat, mert előbb csak átintegetett
3869 IV, 4 | s nagyon rosszúl beszélt magyarul. ~- Ez már, a Juci - magyarázta
3870 I, 4 | az urak volt vagy leendő maitresseit. S ezt ezután magunk között
3871 I, 10| följegyzem. Jönnek talán majdan okosabb magyarok utánunk.
3872 III, 5 | formál a csókunkhoz minden majom? Férjhez menjünk az ismert
3873 IV, 3 | ahogy illik egy koldus kis majoreszkóhoz, kinek a papája nem él a
3874 III, 1 | s jött egy igen lármás május. Az illatos leánykákat gyakorta
3875 III, 6 | idejük az emlékezésre, most májusban emlékezgettek. Mindenki
3876 III, 8 | egészségű emberek vére tudott májusig várni. Ma már tél végén
3877 III, 1 | ablakok a leányok hálószobáin. Májusvég volt. A kertben virágok
3878 III, 1 | Kleopátra, kint állván a májusvégi éjszakában egy sikátori
3879 I, 1 | ragyogni e ragyogó világban. Makacs ajkait összeszorította s
3880 II, 2 | minden. Mária halkan és makacsul ismételte minden kérdésre: ~-
3881 I, 6 | kis pénz, szomszéd, két malacot adtam el, menjünk be egy
3882 IV, 6 | mikor neki már majdnem Terka mamája se volt, nem volt anyja
3883 IV, 3 | kinek a papája nem él a mamájával. Ennek nagy története van,
3884 II, 3 | Julcsának, sőt Juliettenek. ~- Mamám, te szamár vagy: ilyen ostobaságot
3885 I, 5 | az illúziókat. Azután a mamáról készít jegyzeteket. Ugy
3886 IV, 3 | nekünk az kellene, hogy a mamával együtt visszamenjünk a papához. ~(
3887 III, 1 | a késő tavaszéji levegő, mámorítóan ömlött a szobába. Egyedül
3888 I, 3 | pusztító életet éltem. De mámorok rózsás felhői úszkáltak
3889 I, 9 | gyönyörű reggeleken édes mámorral pihentette le magát Lőrinc.
3890 IV, 1 | tud. Mosolygott, otthon mamuskának címezte szomorú, sovány,
3891 III, 4 | könyveket írok. Azt mondják, mániákus vagyok... ~Most csöndesség
3892 IV, 10| ősrómai Veturiának. Bolond, mániás kis nő volt, de emlékszik,
3893 I, 1 | csöndesek és banálisak nem maradhatnak. Miért tűrje a Szajna, hogy
3894 IV, 6 | akkor igaza van? Csak nem maradhatott volna velünk a hideg, kenyértelen
3895 III, 6 | kikötötte, hogy ez titok maradjon az első, szép, váratlan
3896 III, 5 | bolondos urak. ~(Miért itt maradni? Kispénzű bankifjak szivét
3897 III, 3 | rémmesék elevenült alakja. Marcangoló fogain, arcán, ruháján az
3898 IV, 10| ASSZONY HALÁLA.~(UTOLSÓ LEVÉL MARCELLÁHOZ) ~Marcellám, édes, idegenné
3899 IV, 10| szenzációkkal szolgálnak? ~És én Marcellának gyáván, de kigyulladt arccal
3900 I, 7 | Az Oláh Flóri, a cselédi Marcsa, a nyaraló úri Dóra, a francia
3901 I, 8 | engem Mária-Grünbe vagy Margitligetbe. Látja: el se megyek önhöz
3902 III, 1 | nagyapja még zsidó volt. Magyar marhakereskedőknek sejtette a Gutbergereket
3903 III, 5 | Boriska utána. Egy kicsi marhaólig. Az ólban egy nagy szőrsapkás,
3904 I, 8 | doktorom, ne küldjön engem Mária-Grünbe vagy Margitligetbe. Látja:
3905 II, 1 | durva férfiú, akinek a marka tele volt szép, új ezresekkel.
3906 IV, 9 | szabad magunkat az élet maró-vizébe dobni, mert az edzetés legendája
3907 III, 3 | egy vén arab gazemberrel. Marokkóiak, berberek, tunisziak, szudániak
3908 I, 6 | mindig mintha nagy késeket mártanának itt-ott a testébe. A rongyai
3909 III, 5 | asszonyokat, anyaságra s anyai mártiriumra szánt, megjelent és rátelepedett
3910 IV, 4 | Párisban az apánk s az önmagunk mártírjai vagyunk, mert az anyánk
3911 IV, 7 | esetleg haláluk után egy márvány-Pantheonban is összekerülhetnének. Mégis
3912 III, 8 | csók és vihar az élet. Mi másért is menekültek volna békességes
3913 II, 1 | mint ma. Egyik asztaltól a másikhoz sürögve, mosolyogva, ígérve,
3914 I, 3 | percben eszembe jut: mi van a másikkal? ~Hogy ki a másik? Egyszer
3915 III, 5 | enyém az én fiam. Milyen másként gondoltam. Ő szép lesz,
3916 IV, 6 | kell, gyámolító kell, mert máskülönben jön a tél és a halál, jön
3917 II, 3 | énekelt Róthnak és nekem. ~Másnapon sokkal barátságosabb volt
3918 I, 4 | ez a kis bolond Török. ~Mások is beszéltek kettenként
3919 III, 1 | leányok nemsokára újra és másutt találkoztak az olasszal.
3920 IV, 5 | határozottan, tudatosan, matematikával számította ki a bosszú idejét
3921 IV, 6 | talált beszélgetésben Kovács Máténéval. Lármázott, de nem ütötte
3922 III, 7 | vagytok? A ti rózsáitok és mátkáitok a nagyurak prédája? ~A legények
3923 I, 1 | hercegnő pedig készült a mátkaságra. Legyőzte szűz asszonyi
3924 III, 1 | sötétben felöltözött. A matrác mélyéből előszedte a lopott,
3925 II, 2 | furcsa, komédiás úriasság mázát mázolták lassanként a falura
3926 II, 2 | komédiás úriasság mázát mázolták lassanként a falura a visszatérő
3927 III, 1 | fizetett Kleopátráért, mint a mediatizált Zedvitz-Hoch herceg a maga
3928 IV, 3 | hogy Viki szinte művészi médiuma a fájdalomnak, a fájásnak,
3929 IV, 2 | elalvás előtt elmélkedett, meg-megtépte idegesen őszes, franciás
3930 IV, 8 | szöglete a világnak. Kínában is meg-megujul az ember, a lélek, a világ,
3931 I, 9 | elhányt minden önvádat. Inai megacélosodtak s Lőrinc úgy loholt a tivornya-helyekre,
3932 I, 1 | s gyermekszülések közben megaggosodjék? Párist új lázban és mozdulásban
3933 I, 10| meglesz. Lelkének minden megalázását tűrte és készítette. Éhezett
3934 IV, 9 | mégis csak sok kedvességgel megáldott életben..." ~* ~Még irt
3935 III, 10| kisírják magukat. De ilyen megállapításainak legvégére mégse tudott eljutni
3936 I, 4 | mint Vermes Klára. Ő ebből megállapítja, hogy Magyarországon is
3937 III, 3 | gondolatairól. De abban immár megállapodott, hogy vele gyalázatosság
3938 I, 5 | csalja Hildát. Gondolja: megálljatok. Kegyetlenül véresen fogok
3939 III, 5 | tiltják, hogy most már örökre megálljon verésében a szíve. ~Az a
3940 III, 2 | itt, ok nélkül, véletlenül megállottam. Nem tudta senkim, hol vagyok,
3941 III, 6 | harangokat. ~* ~Este hét órakor megálltak félpercre az órák és a szívek
3942 IV, 7 | távozott. Sármás, mintha valami megbabonázta volna, úgy érezte, mintha
3943 I, 1 | csodája a természetnek. Megbámulta egykor a császári Páris.
3944 IV, 6 | asszonyos érettségével, megbántott, szomorú, de cinikus kis
3945 IV, 7 | magához. Pedig az uramat is megbántotta, ki nagyon tiszteli magát.
3946 I, 1 | FLÓRA LEÁNY MARAD ~A Szajna megbicsakolta magát: szőke hullámai új
3947 IV, 9 | filozófus vagy költő. Birkózni, megbirkózni a Halállal, persze, éppen
3948 II, 2 | erkölcstelenséget nem tudja megbocsátani. És Zenóbia faluja átkot
3949 III, 9 | szánalommal, megértéssel és megbocsátással nézett el a Tinódi-társaság
3950 II, 3 | ekkor a hangomat. Ugy-e megbocsátják, ha zárójelekkel élek? A
3951 IV, 10| volt, ezért sok mindent megbocsátottunk Veturiának, ugy-e? ~Látja,
3952 IV, 7 | egy író-nagyapa emlékétől megbomlott, vén gyermek, figyelmeztette
3953 III, 10| megint meg fog házasodni, megborzongott, hogy ez a házasság is csak
3954 III, 3 | sátrak alatt. Sugdostak, hogy megbűvölték Abd-El-Kadert. Hogy Abd-El-Kader
3955 IV, 1 | leányát ebéd vagy vacsora után megcirógatta néha. Ezek itthon ma nagyon
3956 II, 3 | nincs lelke, hogy az urát megcsalja. ~Éltünk ily szomorúságban
3957 I, 8 | az ősz. Deresen jött és megcsípte a lelkem. Napokig nem akarok
3958 IV, 1 | mellől s akik csak látták, megcsodálták: milyen új, más ember lett
3959 III, 5 | hónapja sincs az életből. Csak megcsókolhatná. De a fiú már csapdosott
3960 I, 5 | reszkető kézzel fogja az epret. Megcsókolja és megint leejti. Apolló
3961 IV, 7 | megjárja, hacsak a kezét megcsókolná. És Pantheon-asszony nem
3962 I, 6 | egy gyermek: ~- Szeretném megcsókolni azt a fiatalembert. Áldott
3963 III, 8 | képek lettek volna, akkor is megcsókolták volna egymást. Nem kívánták,
3964 I, 10| De a halálát nem fogja megcsúfolni. Így szegény Péter. ~Miután
3965 IV, 1 | Balaton fölséges és csinos, megdöbbentő és altató, a Balaton még
3966 II, 3 | követek. ~Közben pedig majd megdögöltem az ifjú Róthnéért. Róthnénak
3967 III, 6 | terveiket. Este féltízkor mégegyszer meghúzták az új harangokat.
3968 I, 4 | módján a zárt, sok lámpájú, megéjszakásított szobában. Veszett és bús
3969 IV, 8 | aki nagyon ébren volt, megelőzte az apját s megnézte jól
3970 I, 8 | élek, amennyit akarok. ~Megengedi, hogy elmeséljek valamit?
3971 II, 1 | játszottak megint. Az asszony megengedte, hogy a pénzt néha Berci
3972 III, 8 | sokszor bús okoskodásaikban. Megérezték, melyik dalt kell halkan
3973 I, 8 | és exotikus tájak szent megérintéseit. Harminc éves koromban a
3974 I, 1 | világnak s egy újféle férfiú megérkezését. ~Untatták őt a finom és
3975 III, 9 | készülő esemény. Egy óra felé megérkeztek az költő fia és a küldöttség
3976 III, 2 | asszony után szalad, én megértem önt, de inkább elmegyek
3977 III, 6 | még több kellett, amíg a megértés szétáradt, az emberek boldogan
3978 III, 9 | pincér nagy szánalommal, megértéssel és megbocsátással nézett
3979 III, 5 | Tente-tente... ~A parasztasszony megértette. Ment elöl s Boriska utána.
3980 I, 4 | pedig a hottentottákban is megértőbb híveket nyerne a művészet.
3981 III, 4 | fejével bólintott lassan, megértően. ~- Berlinben ismernek, -
3982 II, 1 | lehetetlen, hogy a grófné megesküdött Bercivel s a Berci bánata
3983 III, 9 | vizsgálta az embereket. Megette az ennivalót, megitta az
3984 III, 10| olyanok lettek számára, mint a megfagyott gyermekkori emlékek. Néha
3985 IV, 1 | frissen emlékezni s tudja megfejelni a mult idők elromlott csizmáit. ~
3986 IV, 7 | hogy a szívébe raktározza megfeledkezett óraikban azokat, akik esetleg
3987 I, 10| rejtett szándékokról. Péter megfeszült és gyűjtötte a pénzt. Nehezen,
3988 IV, 1 | ugy-e? - kérdezi most már megfiatalodottan a diáktól. - Ugy-e, miniszteri
3989 I, 2 | leányokba, mikor a bőrük megfinomodik. Juliette pompásan gazdálkodott.
3990 IV, 8 | jó az élet, de nem olyan megfizethetetlen kincs, mint ti állitjátok. ~* ~-
3991 IV, 7 | hogy felolvasson s jól megfizettek érte. Az asszony az első
3992 I, 10| talpalásáért. De tegnap is megfogadta, hogy a száz forint meglesz.
3993 III, 6 | különösen elkoldusodtak s megfogyatkoztak a kálvinista magyarok. Elköltöztek,
3994 III, 3 | Mutatja a kezével, hogy megfojtja Abd-El-Kadert. Azután torkaszakadtából
3995 III, 2 | És olvastam: Péter gróf megfojtotta a feleségét, nem vigyázóan,
3996 IV, 3 | azaz Viki gyámkodó érzései megfontoltak, bölcsek, mint ahogy illik
3997 III, 3 | Eljött az, akit a szegény, meggyalázott, megzavarodott Abd-El-Kader
3998 I, 2 | Hogy talán már elsiratták s meggyászolták őt. Holott ő él. Elkívánkozott
3999 IV, 5 | végre is elutazott, hogy meggyógyuljon." Itt megállott Tibor okossága,
4000 III, 4 | lábáról a kór. Nem tudna meggyógyulni s hazájába visszatérni sem,
4001 III, 2 | gróf úr, - mondtam félig meggyőződésből, félig únott szórakozottságból.
4002 III, 8 | ezt a csókot, de ajkaik meggyuladtak. Mert ők már ismerték a
4003 II, 1 | kitartott szolga. Berci meggyűlölte a világot, amelybe került,
4004 IV, 8 | sajnálom a csárdát, mert meghagyta az életemet. Diák voltam
4005 IV, 7 | észre, hogy muszáj előtte meghajolni, ott volt előtte. Az asszony
4006 III, 10| süketen karolta jobb karjával, meghajoltan, a kicsi koporsót, zsebkendős
4007 III, 9 | ennivalót, megitta az innivalót, meghallgatta, amit beszéltek. Minden
4008 III, 6 | csókra került volna a sor, meghallotta a harangokat és a hírt.
4009 I, 3 | Ottóra. Neki mégsem illik meghalnia. Ő egy nyomorult festő.
4010 II, 3 | dolgot. Hogy tudniillik én meghalok Róthnénak egy pillantásáért. ~
4011 I, 3 | életet nagyszerűnek tartják. Meghalsz, Ottó s még össze sem hasonlítottad
4012 IV, 8 | s mi elhatároztuk, hogy meghálunk a "Fekete Nap"-nál. A Fekete
4013 III, 10| ragyogó, harcos életét fogja megharcolni." ~Enyingi Sándor majdnem
4014 III, 9 | rémült el, nem mutatott meghatott arcot, értelmes, bátor arccal
4015 III, 9 | szelidülőbb, halkabb és meghatottabb szavakban vázolta az este
4016 II, 2 | szerették. Hamar és könnyű meghatottsággal sírtak. Soha se volt eset,
|