|
Ad
notam: Siralmas hattyú.
Férjhez menését megbánó
Ujabb ifjukor kivánó.
1.
Mint páva jártam, nótán tánczoltam,
Mikor akartam, akkor vígadtam,
Bízvást sétáltam: ha megfáradtam,
Szűz ágyacskámban bátran nyugodtam.
2.
- - mint szép szivárvány
Fénylett, tündöklött, szembe ütközött;
Gyöngy fűzte nyakam, kláris ajakam,
- mellemen, kövek fejemen.
3.
Drága gyémántok, onyik rubintok
Ragyogtak rajtam, zöldes smaragdok,
Pereczek karomon, gyűrűk ujjamon,
Portér supotlyát puha ágyamon.
4.
Csak válogattam; kopott: nem bántam,
Atyámhoz jártam, anyámtól vártam;
Készré virradtam, jól is nyugodtam,
Ifjakkal olykor s olykor álmodtam.
5.
Magam is ékes és tekintetes,
Nemes, nemzetes, fris, kellemetes;
Hírem, nevemet, viselésemet
Vármegyék tudták gyengeségemet,
6.
Mellem dagadott, olykor apadott,
Fehérségével ifjat hódított;
Szemem ragyogott, ajkam mosolygott
Vidáman játszott, sőt kivánságot.
7.
Oh mely nagy szépség az ily szüzesség!
Nem is kevélység, sem magahittség;
Bizony boldogság, ha állandóság,
De romlandóság, állhatatlanság.
8.
De jaj! hova lett? engem mivé tett!
Egy órácskában tõlem elesett;
Egy kis jó izért, gyönyörûségért
Éppen örökre tõlem elveszett.
9.
Hozzád Domokos, mentem, nem okos,
Gondoltam tudós, avagy lesz módos;
Látom, somfánál nõttél, parasztnál,
Botos juhásznál, csákós kanásznál.
10.
Cserepes bõröd fekete ördög,
Mint medve-kölyök melleden szõröd;
Más ki szeretne s ki kedvellene,
Nyertes az lenne, ki kerülhetne.
11.
Jársz mint jó õrlött (?) azt mondák Gyõrött:
Jól tudod, Isten akkor menydörgött,
Hogy szüzességem, drága épségem
Megszakasztottad kis szeplõségem.
12.
El nem válhatom, bizony jól tudom,
Gyönge testemet jobbaknak adom:
Nincs gyönyörûség veled, csak inség,
Te benned holtig nincsen reménység.
13.
Most van az üdõ, készen a tüdõ,
Várja (a) meddõ, ne mondd; jövendõ!
Megsült, hát mesd el, gyümölcsit szedd el;
Fogadd szíveddel, vegyed jó kedvvel.
|