Part, Paragraph
1 1, 3 | gyermek durva keze ejt. Mindig így volt, mindig így lesz: az
2 1, 3 | Mindig így volt, mindig így lesz: az anyai szív csak
3 1, 3 | érezhetném az anyai csók melegét!~Így kesergett magában szegény
4 1, 3 | s három éjjel tengődött így a nádasban - vajon mikor
5 1, 3 | Nem érdemelné meg, hogy így bánjon el vele, ahogy elbánt
6 1, 4 | szaggatott ruháján: állhat-e így a király elébe Toldi Lőrinc
7 1, 4 | nem vitéznek való... Nem így mondtad egyszer, mikor kérdeztelek,
8 1, 4 | Felséges királyom, ezt mondtam, így mondtam, most is csak ezt
9 1, 4 | neki a nap fölkeltében? Így, ágrólszakadtan, üres kézzel,
10 1, 4 | mondta Bence, de nem így gondolta, hanem ilyenformán:
11 2, 6 | szegény nemesembernek nézte. Így aztán sok mindent kitapogatott,
12 2, 6 | talált.~Sokszor járt-kelt így a király, ha háború nem
13 2, 6 | asztala mellett is), de így még magát nemigen érezte.
14 2, 6 | meglátja, rabul esik szíve.~Így fűzte a szép, virágos gondolatokat
15 2, 7 | mondott is valamit, hogy így, meg úgy, lesz annak a leánynak
16 2, 7 | kezefogója! De mennyi lesz! Jobb így neki, egyedül, magában.~
17 2, 7 | gondolat, hogy egy leányt így dobjanak prédára. Akárki
18 2, 7 | nem, nem verekszem érte!~Így hánykolódott, viaskodott
19 2, 7 | szánta-bánta, hogy a dolgot így elhamarkodta. De már hiába,
20 2, 7 | lenne! Az ám csak a vitéz!~Így forog, szalad a szó körbe-karikába,
21 2, 7 | meghajolnak a király előtt, s így várnak sorukra. Hej, de
22 2, 7 | fordult lováról Butkai (így hívták a vitézt, ki elsőnek
23 2, 7 | akaratom. Az én akaratom.~Így akarta, így lett. Mindjárt
24 2, 7 | én akaratom.~Így akarta, így lett. Mindjárt gyűrűt váltnak.
25 2, 7 | meg is nevetteti.~- Ha már így van, így van - ezt mondja
26 2, 7 | nevetteti.~- Ha már így van, így van - ezt mondja az arca,
27 2, 7 | mondja az arca, s szóval így folytatja a nagylelkű király -,
28 2, 7 | helyett anyja lesz majd neki!~Így csepegteti a jó király az
29 2, 8 | követje. Ez az illendőség? Így becsül meg engem? Mond meg
30 2, 8 | nagy nekikészülődéssel így kezdé beszédét:~- Sok beszéd
31 2, 8 | szégyellte is magát erősen, hogy így el tudott lágyulni a szíve.
32 2, 8 | is. Hiszen volt nemulass. Így meg úgy, szeleverdi lánya!
33 2, 8 | megállj. Nem fáj? Óh, de jó!~Így, így.~Nevet a dolgon szíve
34 2, 8 | Nem fáj? Óh, de jó!~Így, így.~Nevet a dolgon szíve szerint
35 2, 9 | nekitüzesedik. De ha már így van, ahogy van: javallották,
36 2, 9 | kezdettek észretérni: nem így szokott egy hűbéres uránál
37 2, 9 | dosokat, vagy három szobán így lökdösik át magukat, aztán -
38 2, 9 | körös-körül alabárdos vitézek: így várta a császár a tizenegyediket,
39 2, 9 | rontom arany koronátok!~Így, így, szóról szóra így mondotta
40 2, 9 | rontom arany koronátok!~Így, így, szóról szóra így mondotta
41 2, 9 | Így, így, szóról szóra így mondotta Toldi, de Lajos
42 2, 9 | mendegélt, szomorúan ügetett. Így jár a ló, ha gazdája búsul,
43 2, 9 | asszonyt az a gyáva féreg!~Így fűzte, fűzögette Miklós
44 2, 9 | hadból az ő vitéz ura? Ó, ha így lehetne!~Arcáról eltűnt
45 2, 10| Rozgonyi uram, hogy öregsége így megaranyozódjék. Hiszen
46 2, 10| gondolt Toldira, de hát így volt megírva a sors könyvében:
47 2, 10| földjén, mialatt Piroska lelke így vívódott. Mikor lezuhant,
48 2, 10| nem tudod börtönöd falait! Így dühöngött szegény Toldi
49 2, 10| Vajon hány nap múlt el így: ki tudná megmondani? Az
50 2, 10| egy fia zsiványt talált. Így kívánta ezt a magyar becsület.~ ~
51 2, 11| Aztán vigasztalja: hátha így, hátha úgy... De hiába vigasztalja,
52 2, 11| sorsom meg van pecsételve. Így volt megírva az egekben.
53 2, 11| készület foglalta el lelkét: így kergette, űzte el magától
54 2, 11| nagyot iszik értük.~Hiszen ez így jól indult, igazán jól.
55 2, 12| utána, sohasem éred utol.~Így vívódott, tusakodott, vergelődött
56 2, 12| ezer halált halna, semhogy így kerüljön anyja elébe. Ami
57 2, 12| csendesíti.~Jól volt ez így, rászolgált erre öreg Bence
58 2, 13| tán mégis Miklós akarta így? Nem, nem tudta kiverni
59 2, 13| megverte! Annak a betegje...~Így zaklatták lelkét, így tépdesték,
60 2, 13| Így zaklatták lelkét, így tépdesték, marcangolták
61 2, 13| fegyverben elejbe borult. Nem így szoktak a király színe elé
62 2, 13| uram, én dicső királyom - így kezdette Lőrinc -, bocsásd
63 2, 13| bocsásd meg énnekem, hogy így jöttem kegyes színed elé.
64 2, 14| jere, édes szép Piroskám!~Így áradott Toldi ajkáról a
65 2, 14| hallgatta s nagy háborodással így szóla Toldinak:~- Fuss innét,
66 2, 14| fogni élve avagy halva!~Így a király.~- Átok reá! Átkozott
67 2, 14| megöli, nem vétkezik azzal.~Így az esztergomi érsek.~Világhíres
68 3, 15| tanítja, oktatja a fiát: így, fiam, így. Így kell hajtani
69 3, 15| oktatja a fiát: így, fiam, így. Így kell hajtani a lovat.
70 3, 15| a fiát: így, fiam, így. Így kell hajtani a lovat. Né
71 3, 15| nagyasszony mellett Anikó: így mentek Budára, Isten tudja,
72 3, 15| Budára költözött. Hiszen ez így éppen jól volt: a nagyasszonynak
73 3, 16| tud mást éltetni: meglásd, így lesz, úgy lesz! Hozzád fordul
74 3, 16| reménység, ha olyan vékony is!~Így altatja, csitítgatja Piroska
75 3, 16| felakasztá a Pejkó két csípőjére, így ballagtak fel a hegy tetejére,
76 3, 17| errefelé ellenség.~Amint így járt fel s alá, hallgatózott,
77 3, 17| Ezeket a cudar rablókat, így, ahogy vannak, megkötözött
78 3, 17| a tábor felé mendegélt.~Így hitegette, vigasztalta magát
79 3, 18| tiszta lelke!~- Hát ezek így böjtölnek? Hirdetik a világ
80 3, 19| pengette a szomorú nótákat, így csak ha nem csordult, cseppent,
81 3, 19| éldegéltek, tengődtek ketten.~Így mentek, mendegéltek Csehországnak
82 3, 19| deszkákat a hintó alá hídnak, így talán kikecmeregnek a göbbenőből.~
83 3, 19| dolgot, mégsem húzza, mert így diribbe-darabba szakad a
84 3, 19| Toldi nemes büszkeséggel:~- Így szoktuk ezt mi, felség,
85 3, 19| magyar alföldön.~Hát ez így volt két-három napig. Mintha
86 3, 20| pedig megvasalták.~Hát ez így jól volt, ahogy volt, elég
87 3, 20| félreütné buzogányával a követ. Így hátulról csak alig fért
88 3, 21| indulása, ha indulni kell. Így vetődött egyszer a Szele
89 3, 21| belé, gazdámnak királya!~Így vitte a partra Pejkó a királyt
90 3, 21| Összehunyorítottak a zsoldosok: hisz így könnyű lesz a dolguk. Háromszázan
91 3, 21| dicsőséggel, király kegyelmével.~Így biztatta öreganyját Anikó,
92 3, 21| fehér zászlót, de a magyarok így is mind kardélre hányják
93 3, 22| szorítottak a szekérben.~Így érkeztek Budára, Toldi vén
94 4, 24| fáklya lobog a koporsó után. Így kísérik Rákosmezejéig. Ott
95 4, 24| halotti szekér mellett: így halad lassan, döcögve a
|