Part, Paragraph
1 0, 1 | hősök, kiknek hallván csuda vitéz tetteiket, nem tudod hirtelen:
2 1, 2 | apja fia-e? Mert híres vitéz volt Toldi Lőrinc is a maga
3 1, 2 | billent. Ebből megérthették a vitéz urak, melyik út megyen Budára.~
4 1, 2 | megyen Budára.~Összenéztek a vitéz urak, fejüket csóválták -
5 1, 4 | dali fiamat. Átkozott cseh vitéz most ölte meg őket Duna
6 1, 4 | Megölte két fiát átkozott cseh vitéz? Ugyan miért ölte meg? Mit
7 1, 4 | már nem is akad egyetlen vitéz sem, aki megvívjon vele.
8 1, 4 | szennyet. Lám, itt a cseh vitéz. Szégyen és gyalázat, senki
9 1, 4 | birtok, ha holnap a cseh vitéz fejét a vár fokára tűzöd.
10 1, 4 | sem áll véle a gőgös cseh vitéz.~Tépelődött, búslakodott
11 1, 4 | lába ránehezül a gőgös cseh vitéz mellére, aki könyörögve
12 1, 4 | lovagi ruhája. No, cseh vitéz, készülj a halálra!~A jó
13 1, 5 | várták, akad-e ma magyar vitéz, ki a cseh vitézzel összemérje
14 1, 5 | paripán épp most jön egy vitéz. Sisakja le van eresztve,
15 1, 5 | volna más az ismeretlen vitéz?), ő meg hogy átvette, menten
16 1, 5 | azt mért rúgtad vissza, vitéz?~- Azért - mondotta Miklós -,
17 1, 5 | mondta tovább Toldi. - Vitéz, fogjunk kezet. Te sem láttál
18 1, 5 | összeroppantja ő most a magyar vitéz kezét! De Toldi sem esett
19 1, 5 | Hagyd meg az életem, vitéz magyar bajnok, s neked adom
20 1, 5 | is.~Senki sem ismerte a vitéz daliát.~- Hátha idegen lesz -
21 1, 5 | tette életét kockára. Derék vitéz, derék. Meg is jutalmazom.
22 1, 5 | bosszúság. Ám eközben tizenkét vitéz ment a király parancsára
23 1, 5 | diadallal. Már ott is áll a vitéz a király előtt, aki imígy
24 1, 5 | testvére jussára. Nos, fiatal vitéz - fordult most a király
25 2, 6 | asztala mellett ül. Régi híres vitéz, Rozgonyi Pál uram házába
26 2, 7 | valahonnét itt terem egy vitéz, nálamnál erősebb, de alacsony
27 2, 7 | itt lenne! Az ám csak a vitéz!~Így forog, szalad a szó
28 2, 7 | sejtik, vélik: valamennyi vitéz arcát nehéz sisak fedi.
29 2, 7 | Puff! - lent a homokban a vitéz Kompolthi, döng a föld alatta.~
30 2, 8 | mindég mondtam én, hogy nagy vitéz lesz kigyelmedből, biztattam
31 2, 8 | bolondos fiú! Ej, ej, te nagy vitéz... No lám, no lám...~Szégyelld
32 2, 8 | udvaron vár reá egy sisakos vitéz, valami idegen, s meg akar
33 2, 8 | találná, ha csakugyan igazi vitéz várna reá), kiment a pitvarba,
34 2, 8 | állt egy nyurga sisakos vitéz - az ő fegyverével. Merthogy
35 2, 9 | tanácskozásból. Bezzeg, hogy a vitéz urak, amint megértették
36 2, 9 | Olasz gúnyában csupa magyar vitéz! Jól tudom, nem volna illő
37 2, 9 | volt, Toldi is, a többi vitéz is, mindegy, csak a kaland
38 2, 9 | jön-e már a hadból az ő vitéz ura? Ó, ha így lehetne!~
39 2, 9 | megállj!~Éles sikoltást hall a vitéz, aztán látja, amint a sűrűben
40 2, 10| Kelepcébe kerül vitéz Toldi Miklós~Még nem indult
41 2, 10| Lőrincnél kedvére valóbb vitéz is nyerhette volna meg Piroska
42 2, 10| Hallgass ide, Toldi, világhíres vitéz! Akarsz szabad lenni? Rajtad
43 2, 10| zsebrákot! Csak egy kardot kérek vitéz kardom, csak egy lovat kérek
44 3, 16| Hát csak hadd menjen a két vitéz (mármint Anikó meg Bence)
45 3, 16| csendesítette haragját, világhíres, vitéz Toldi Miklós lassanként
46 3, 17| a gyalázatot az én édes, vitéz bátyám nevéről! Hallod-e
47 3, 17| tisztára mosni világhíres vitéz Toldi Miklós becsületét.~
48 3, 17| bátyám! Fogadja vissza őt vitéz seregébe. Fogadjon be engemet
49 3, 19| kegyesen Toldinak:~- No lám, vitéz, de más lettél! Majd meglátom,
50 3, 20| ajánlom, fogadjon be engem vitéz seregébe. Igaz, nem neveltek
51 3, 20| iszapos árokba a magyarok vitéz nagy királya. Oh, jaj, tán
52 3, 21| mászik fel a létrán, utána öt vitéz. Már a keze is érte a párkányt:
53 3, 21| gurul, szalad kő, az öt vitéz még idejében félreugrik,
54 3, 21| magyar táborba. Ötven magyar vitéz hajtott háromszáz németet,
55 3, 21| Lássa, hogy ő is igazi vitéz. Gyenge karja kardot villogtat
56 3, 21| vágtat visszafelé, rajta egy vitéz - holtan vagy ájultan? ki
57 3, 21| meg vele. Hisz, te nagy vitéz vagy! Vagy csak szájjal
58 3, 21| táboron. Rohan már a száz vitéz is a bajvívó helyre, ott
59 3, 22| be nem toppan az a deli vitéz...~- Barátom, hű társam -
60 3, 22| mindenki:~- Lovag vagy te újra, vitéz Toldi Miklós!~Aztán elbocsátá
61 3, 22| Belépett az ifjú.~- Nos, vitéz, szólj, mi volt a te bűnöd?~
62 3, 22| volt a te bűnöd?~Elmondá a vitéz, a rendjében szépen, hogy
63 3, 22| kobzosnak: - Te most mehetsz, vitéz. Te meg - fordult a király
64 3, 22| éljen, éljen a magyarok vitéz nagy királya! S ím, nézzétek
65 3, 22| Toldiné öreg szeme a sok vitéz közt megpillantotta az ő
66 4, 23| kedve. Öreg legény lett vitéz Toldi Miklós, semmi sem
67 4, 23| hallani az igaz szót. Az öreg vitéz megtette kötelességét, az
68 4, 23| megtette kötelességét, az öreg vitéz mehet. Nincs többé rá szükség.
69 4, 23| mikor egyszerre egy lovas vitéz vágtatott feléjük.~- Hol
70 4, 23| várából küldöttek hozzád, vitéz Toldi Miklós! Régi, öreg
71 4, 23| S hadijátékban egy olasz vitéz pajzsot nyert, pajzson az
72 4, 23| hetyke taliánnal. Akadt két vitéz erre a napra is: két testvér.
73 4, 23| állott mindjárt az az ifjú vitéz (Pósafalvi János volt a
74 4, 23| vittem hírt neki, hogy idegen vitéz kezébe került országunk
75 4, 23| Toldi Miklós volt ez a vitéz.~No, kapott is Pósafalvi
76 4, 23| várhatták, míg visszahozzák vitéz Toldi Miklóst. Látni akarták,
77 4, 24| elcsenevészedett. Volt-e csak egy vitéz, aki visszavívja az ország
78 4, 24| suttogja magának az ősz hajú vitéz. Ifjú vala ő is, ifjú valék
79 4, 24| szavakat röppentgettek az öreg vitéz felé.~Mondta egyik, orrát
80 4, 24| kölykeidet, hogy ne csúfolnák vitéz vén fejemet!~Fölemelte buzogányát,
81 4, 24| kicsordult.~- Oh, te derék vitéz! Mért, hogy engem küldtek
82 4, 24| nagy nehezen a haldokló vitéz s szólt szaggatottan, alig
83 4, 24| Megmozdula erre a haldokló vitéz. Hidegülő kezét nyújtja
84 4, 24| Meghalt Toldi. A legnagyobb vitéz. Világhíres bajnok. Magyar
|