Part, Paragraph

 1   1,  2 |    Miklóst: hadd lám, apja fia-e? Mert híres vitéz volt Toldi Lőrinc
 2   1,  3 |          hűvös árnyékba. Haza ám, mert megérezte a pecsenye szagát.
 3   1,  3 |   búcsúzásra bizony nem volt idő, mert kint az udvaron felébredtek
 4   1,  4 |          a szegény özvegyasszony (mert az volt, özvegy volt, mint
 5   1,  4 |       egyenesen éjjeli szállásra. Mert már itt a bátyád! Hamarább
 6   1,  4 |           nyelt itt Toldi György, mert nagy dologra készült.~-
 7   1,  4 |        király, s arca elkomorult, mert jól látta már, hogy miben
 8   1,  4 |  biztatásánál maradtak, senki sem mert a bika elé lépni.~Nézte,
 9   1,  5 |         szorongtak, fészkelődtek. Mert immár jött Buda felől a
10   1,  5 |        Azért - mondotta Miklós -, mert elég egy csolnak egy embernek.
11   1,  5 |    sérelmidet. Könnyű a kegyelem, mert nem is vétkeztél. De merthogy
12   2,  6 |        bizony nehéz volt a dolga, mert a bor ugyancsak megoldotta
13   2,  6 |          hogy tréfára fordította, mert az öregnek szikrádzott a
14   2,  6 |       kigyelmed, nem járna hiába. Mert a mi királyunk - Én mondom
15   2,  7 |       erről a bajtársak (Ugyan ki mert volna kikötni Miklóssal?),
16   2,  7 |       lelkű - s azé lesz a leány, mert erősebb, mint én! Nem, nem,
17   2,  7 |    különösnek Toldi Miklós arcát. Mert kiült arcára, ami belől
18   2,  7 |          hát hiszen csak zengjen, mert immár le is fordult lováról
19   2,  7 |    vigyázzák, áldott szerencsére, mert éppen akkor jött a király
20   2,  7 |            hallod‑e? Becsüld meg, mert, mert...~Nem kellett, hogy
21   2,  7 |      hallod‑e? Becsüld meg, mert, mert...~Nem kellett, hogy végigmondja,
22   2,  7 |          megakadt e mián a játék, mert sokáig tartott a követ beszédje.
23   2,  8 |        király a magyar királynak. Mert tőle hozott üzenetet Lökös
24   2,  8 |         Anikó kiperdült a házból, mert Miklósnak már csordultig
25   2,  9 |     Hiszen volt is csudálni való. Mert ilyen hadbaindulást sem
26   2,  9 |          a cseh királynak, nem is mert válaszolni a maga eszétől,
27   2,  9 |          De nem merték ingerelni, mert jól ismerték a természetét:
28   2,  9 |      csakhogy kikacagták magukat, mert az úton nem volt helye a
29   2,  9 |         hallották volna a szavát, mert egyszerre szörnyű zaj, riadalom
30   2,  9 |      Tiszta csuda, hogy meglátta, mert a feje is alig látszott
31   2,  9 |      tarthatott vele. Tarthatott, mert a Pejkónak a gazdájához
32   2,  9 |        szívszakadva várja... Hej, mert őneki is azt súgja valami:
33   2,  10|             hátha mégis, hátha... Mert százszor, ezerszer fogadkozott,
34   2,  14|           keresik életre-halálra. Mert az a két lakatos, akiket
35   3,  16|        hogy levezekelhesse bűnét. Mert nagyobb volt az ő bűne gyilkos­
36   3,  17|        éppen jó helyre fordultak, mert a dózse örült, hogy valami
37   3,  17|           Lajos királynak; örült, mert őkigyelmének sok volt a
38   3,  17|         sanyargassátok magatokat, mert közeleg az utolsó ítélet.
39   3,  18|  megszólította csehül. Nem azért, mert éppen Csehországban voltak,
40   3,  18|          nevem. Hívj Szeredainak, mert Szeredán születten. Nevemet,
41   3,  18| Elüldözött innét az egyházi átok. Mert szörnyű váddal illettek.
42   3,  19|           a dolgot, mégsem húzza, mert így diribbe-darabba szakad
43   3,  19|         öröm, hogy újraszületett! Mert újraszületett. De hozott
44   3,  20|        sereg volt a király kezén, mert a had zömét más irányban
45   3,  20|        dolgozott reggeltől estig, mert az nem is volt ám tréfa,
46   3,  20|          kém”, mármint Szeredai - mert mondjam-e, hogy ő volt? -
47   3,  20|     neveltek engem vitézi életre, mert még kisgyermekkoromban elkerültem
48   3,  20|         ifjú is, de azért még nem mert megbízni benne teljesen.
49   3,  21|        átvezetni rajta a seregét. Mert készülődött továbbindulásra.
50   3,  21|        voltak háromszáz németnek, mert velük volt a rőt szakállú
51   3,  21|     Toldinak! Nem lehetett része, mert előreküldötte a kobzost,
52   3,  21|          nappal nem ért az véget. Mert az első nap csak a vár környékét „
53   3,  21|      Megnyomta ezt a szót erősen. Mert ott voltak mind a várban
54   3,  21|           hogy: vigyázzon magára, mert tőrbe csalják. Gondolta
55   3,  22|     felséged hadakozik. Bujdosik, mert szörnyű váddal megvádolták.
56   3,  22|         itt a fátyolt, nem azért, mert vágyik ide...”~Eddig tartott
57   3,  22|   Rozgonyi Piroska: „hanem azért, mert udvari leány ott, ahol aki
58   4,  23|           elé a király.~- Elment, mert küldöttem. Hányszor megbántam
59   4,  23|       ijedség, de el is ül hamar, mert a csuklya alatt sisak volt,
60   4,  24|       boruljak? Kegyelmet kérjek, mert jó tanácsot adtam? Nem volt-e