Part, Paragraph

 1   1,  2 |            cselédek közt érzi jól magát. Vitézi életre semmi kedve.~
 2   1,  3 |        vágja a földet. Mit kíméli magát, hisz marhánál erősebb!~
 3   1,  3 |       erejét: ingyen nem adja meg magát! Fölemelte karját, készült
 4   1,  3 |         könny a szeméből. Kisírta magát szíve szerint, aztán letörülte
 5   1,  3 |            s ím, azon vette észre magát, hogy réti farkasnak a fészkére
 6   1,  3 |          az anyafarkas, rávetette magát Miklósra, két előlábát arcára
 7   1,  3 |      Miklós! De Miklós nem hagyja magát, összeszedi minden erejét,
 8   1,  3 |     kettővel megint Miklósra veti magát, éles fogát, körmét a vállába
 9   1,  4 |        szíve szerint ki nem sírta magát. Mikor kissé lecsöndesült,
10   1,  4 |         parasztok közt érezte jól magát. Durva, feleselő, kötekedő,
11   1,  4 |        Talán már el is emésztette magát...~Nagyot nyelt itt Toldi
12   1,  5 |      korláton, lovát táncoltatja, magát nagy kényesen illegeti,
13   2,  6 |          igazi képében mutatja is magát. Egy szempillantás alatt
14   2,  6 |           mellett is), de így még magát nemigen érezte. Hiába, hiába,
15   2,  6 |           kedve jött, hogy kiadja magát, de meg-meg elnyomta ebbeli
16   2,  6 |       végig annak, aminek először magát megmutatta. Pedig bizony
17   2,  6 |    poharak. De már erre elnevette magát Csutora György, s azt ugyancsak
18   2,  6 |        lágyára, hogy bántsa saját magát, s nagy hirtelen fordított
19   2,  6 |         óta, s aki olyan jól érzi magát édesanyja mellett, hogy
20   2,  7 |          fején a sisak. Meghajtja magát a király előtt, meg az igazlátók
21   2,  8 |  istenigazában kimulatta-tombolta magát, mit gondolt, mit nem, felkapott
22   2,  8 |          Miklósnak, szégyellte is magát erősen, hogy így el tudott
23   2,  8 |      Toldi is, de mikor kinevette magát, komolyra húzódik az ábrázatja,
24   2,  9 |          ki, úgy telerakta lovát, magát mindenféle cókmókkal.~-
25   2,  10|          az udvari élettől, ottan magát minek mutogassa? De, lám,
26   2,  10|           holott sirathatta volna magát is. Hátha ő kiöntené szíve
27   2,  10|      magyar sereg csak megmutatta magát s az ő serege eszeveszett
28   2,  10|       Toldinak, hadd szedje össze magát, térjen vissza régi ereje
29   2,  10|    kegyetlen sorsának megadta már magát.~De egyszer csak mi történt?
30   2,  11|       tomboló széllel. Megátkozta magát s az egész világot.~- Én
31   2,  11|          vissza sem jön. Eltemeti magát a szalontai várban, ott
32   2,  11|            tolvaj módjára veti át magát az ablakon, úgy menti meg
33   2,  11|            Már utána akarja vetni magát Toldi, de Piroska könyörögve
34   2,  12|    Visszaódalgott, de nem mutatta magát. Látta, mikor Toldi elvágtatott
35   2,  13|         az, hogy a varga kicsípte magát négy szegre, nagy kevélyen
36   2,  13| elszáguldott Budáról, belevetette magát rengeteg erdőbe, hátha ott
37   2,  13|        vak szerencse? Összeszedte magát Lőrinc, bal kezébe kapta
38   2,  13|      szaladott Toldi, belevetette magát a csolnakba, át a budai
39   2,  14|       tusakodik aztán összeszedve magát.~S nézi, nézi az ébredezőt,
40   2,  14|            Ah, megátkozta! Őt is, magát is! Aztán visszahanyatlott
41   3,  15|         könyörögtek, hogy megadta magát. Elkísérte őket a búcsúsok
42   3,  16|  vágyódással minek epessze tovább magát. Őt a király, Lajos király
43   3,  16|   imádkozik, vezekel, sanyargatja magát.~- Úgy legyen! - mondta
44   3,  16|          De nem, nem. Türtőztette magát, csendesítette haragját,
45   3,  16|        böjtölt sokat, sanyargatta magát ereje fogytáig. Kezdett
46   3,  17|        terem! - ezzel vigasztalta magát Anikó, amint a királytól
47   3,  17|        Így hitegette, vigasztalta magát Anikó, mialatt Toldi folytatta
48   3,  17|        üvöltözve, ordítozva, maga magát verve, ostorozva szeges
49   3,  17|            ő maga is az üvöltöző, magát sanyargató seregbe állott.
50   3,  18|           megátkozott. Megátkozta magát is.~- Álom volt az, testvér,
51   3,  19|          lovát Toldi, elkiáltotta magát, akkorát kiáltott, hogy
52   3,  20| csalogatták, a borát megitták, őt magát pedig megvasalták.~Hát ez
53   3,  21|          Aki jó barátnak vallotta magát, az is csak színlelt. Na,
54   3,  22|        bátyádnak, hogy jelentheti magát nálam kegyelemre.~Azzal
55   3,  22|      gondolatját s arra határozta magát, hogy hazamegy, megviszi
56   4,  23|         olasz, lovát táncoltatja, magát mutogatja, a magyar vitézséget
57   4,  23|     Próbálta összeszedni, kihúzni magát a régi módra, amikor még
58   4,  23|          hogy álljon. Összeszedte magát s hetykén szólt a barátra:~-
59   4,  23|    nyargalt el? Miért nem mutatja magát a királynak? Miféle ember,