Part, Paragraph
1 2, 6 | Rozgonyi Piroska~Lajos király egyszer
2 2, 6 | mellett ül. Régi híres vitéz, Rozgonyi Pál uram házába került a
3 2, 6 | szép szavakkal felköszönté Rozgonyi uramat. Hanem most már neki
4 2, 6 | tudod, ki vagyok - mondotta Rozgonyi uram. - Hadd hallom hát,
5 2, 6 | riadott fel az öreg Rozgonyi, s úgy rácsapott az asztalra,
6 2, 6 | mondta lelkes szóval:~- Hej, Rozgonyi uram, kedves bátyámuram!
7 2, 6 | valamit, öcsém! - szólt öreg Rozgonyi, s felvidult az arca, mint
8 2, 6 | győz a harcban.~Megnyomta Rozgonyi uram erősen a szegény szót,
9 2, 6 | megtalálja. Ez ám csak a leány: Rozgonyi Piroska! Ha Miklós meglátja,
10 2, 6 | nemes, nemzetes és vitézlő Rozgonyi Pál uram hajadon leánya,
11 2, 6 | ingatlan vagyonát, nevezett Rozgonyi Pál uram pedig hadijátékot
12 2, 6 | mért járna utána?~Szegény Rozgonyi Piroska, de megszomorodott!
13 2, 7 | már össze is párosította Rozgonyi Piroskával, nem múlt el
14 2, 7 | volna bár király leánya Rozgonyi Piroska, úgy sem vívnék
15 2, 7 | daliát!~S hogy nekikészült Rozgonyi uram is! S mi tenger vendég
16 2, 7 | veretett fel sátrat vén Rozgonyi, nem egyet, de százat. Magas
17 2, 7 | össze súlyos fegyverüket Rozgonyi lányáért, a szép Piroskáért.~-
18 2, 7 | nagyszerű játék.~Ím, az öreg Rozgonyi levett kalappal vezeti a
19 2, 7 | Szeretnéd-e feleségnek Rozgonyi Piroskát?~- Hej, hogy szeretném-e!
20 2, 7 | alku? Én vívok, s a tied Rozgonyi Piroska.~- Már hogyne állana -
21 2, 7 | sorompó, kezdődik a játék Rozgonyi Pál uram egyetlen lányáért,
22 2, 7 | fehéren. Most látta először Rozgonyi Piroskát. Bár ne látta volna,
23 2, 7 | enyém lett, enyém lett Rozgonyi Piroska!~Tied lett, Tar
24 2, 7 | virágot? Ehhez hasonlatos Rozgonyi Piroska. Ijedten tódulnak
25 2, 7 | onnét tapadott szeme, lelke Rozgonyi Piroska halvány orcájára!~
26 2, 8 | Korán reggel búcsút vett Rozgonyi uramtól, s meg sem állott
27 2, 8 | Holtig való bánatba kergetted Rozgonyi Piroskát s magadat. Tisza
28 2, 8 | egy gyermek! Ej, elfelejti Rozgonyi Piroskát. Nem kell neki
29 2, 8 | gyönyörűt: Piroskát látta, Rozgonyi Piroskát. A felkelő nap
30 2, 9 | éppen azt, azt az egyet, Rozgonyi Piroskát!~El-elmaradozott
31 2, 9 | szépen. Megkéri a kezét Rozgonyi uramtól. Aztán lába elé
32 2, 9 | Ha várod, várhatsz rá, Rozgonyi Piroska!~Pedig várja szegény,
33 2, 10| a prágai kalandra, mikor Rozgonyi uram Piroskát felvitte Budára.
34 2, 10| Budára. Szép háza volt Budán Rozgonyi uramnak, de rég, nagyon
35 2, 10| Álmodni sem merte volna Rozgonyi uram, hogy öregsége így
36 2, 10| a te udvari leányod lesz Rozgonyi Piroska! Szeressétek egymást.~
37 2, 11| jókedvet erőltetett magára Rozgonyi Piroska, még ő maga szorgatta,
38 2, 11| nélkül rohant az utcán, el a Rozgonyi uram házához, ottan megállott,
39 2, 11| soha nem fogja látni többet Rozgonyi Piroskát...~ ~
40 2, 12| ajándékot: mit ér a vár, ha nem Rozgonyi Piroska annak az asszonya?
41 2, 14| sírboltban~Fekete gyászba borult Rozgonyi uram budai palotája. Szegény
42 2, 14| kincset, mentek egyenest a Rozgonyi házához, felverték a háznépét
43 2, 14| mekkora örömre viszik oda Rozgonyi uramat. Ők csakugyan halottat
44 2, 14| talált: koporsójában ült Rozgonyi Piroska!~Oh, ha valaki le
45 3, 16| felébredett halotti álmából Rozgonyi Piroska, de nem volt élet
46 3, 16| mosolya ez. Na, szegény öreg Rozgonyi, de kevés ideig tartott
47 3, 17| feljelentlek, hogy te raboltad ki a Rozgonyi sírboltját.~De a rabló,
48 3, 17| Lőrinc helyett bajt vívott Rozgonyi Piroskáért. Ő mindezt nem
49 3, 22| írása, alája volt írva, Rozgonyi Piroska. De nem ő írta e
50 3, 22| szemérme. Folytatta hát Rozgonyi Piroska: „hanem azért, mert
51 3, 22| rávilágított két keresztre: Rozgonyi Pál neve vala az egyiken,
|