Part, Paragraph

 1   1,  2 |                 Ám paraszt ide, paraszt oda, abban is mind megegyeztek,
 2   1,  3 |                 csak ennyi lett volna - oda se neki! De míg az anyafarkassal
 3   1,  4 |              neki, egy arany se ide, se oda, gyerünk, kicsi gazdám.
 4   1,  5 |               sebesebben. Egyszerre ért oda a cseh óriás vele, s gondosan
 5   1,  5 |               nevét, hírét, dicsőségét! Oda írja, oda!~No, Miklós, jól
 6   1,  5 |            hírét, dicsőségét! Oda írja, oda!~No, Miklós, jól megfogd
 7   1,  5 |                 leszel-e még? Nézz csak oda, nézz már! Ki jön amott
 8   2,  6 |             szegényjét. Ide is beállít, oda is beállít, s mint afféle
 9   2,  7 |               hát ez mit akar? No, nézz oda, a balkezű Lőrinc! Az ám,
10   2,  7 |                dolgoknak. Nézzetek csak oda: magas emelvényre már kiültek
11   2,  7 |                 öklelőfát, lóg ide, lóg oda, mintha nem is bírná, Isten
12   2,  8 |            fehérlik Nagyfalunak tornya. Oda húzódott vissza ismét a
13   2,  8 |                 szárnya alól, mégiscsak oda siet hozzá szíve bánatjával!
14   2,  9 |           császár, no de, mindegy: majd oda is elmegy Lajos király.~
15   2,  9 |                 hírt adni a császárnak: oda Prága, oda! Bevette a magyarok
16   2,  9 |                a császárnak: oda Prága, oda! Bevette a magyarok királya.~-
17   2,  9 |        betámolygott a második követ is: Oda Prága! Magyar elfoglalta!~
18   2,  9 |               tetején áll a rabló vára, oda nyargal, Toldi meg nyomában.
19   2,  10|                a nyirkos, köves földön: oda szegezte testének szörnyű
20   2,  12|      Elbujdoshatik vala a világ végire, oda is elkíséri az ő képe, az
21   2,  13|                virágszál! Nézzetek csak oda, alig áll a lábán! Aztán
22   2,  14|              hogy mekkora örömre viszik oda Rozgonyi uramat. Ők csakugyan
23   3,  15|                 elszárnyalt Nagyfaluba, oda szárnyalt tán legelébb:
24   3,  17|              majd meglátjuk.~- Ohó! Nem oda Buda! A kincs fele enyém,
25   3,  17|               városában, meg is érkezék oda szerencsésen Anikó és Bence.
26   3,  17|          keresztül. Ki Magyarországból, oda, hol nem ismerik. Azt forgatja
27   3,  17|             meghúzódik egy klastromban. Oda csak nem jut el az érsek
28   3,  18|                méltatlan embernek dobom oda azt a leányt! De már leszámoltam
29   3,  20|                erre az oldalára csalta. Oda, hol a fal legerősebb volt.
30   3,  20|                 s buzogányát. Hohó, nem oda Buda! gondolta magában a
31   3,  20|             rohant az őrség egyik része oda, zuhant a kő, repült a nyíl,
32   3,  21|        észreveszi egy őr, ordítva rohan oda, nagy követ gördít a létrára,
33   3,  21|           beszéd, maga is beleugratott, oda, hol legsebesebben forgott,
34   3,  21|                 kicsi hadat nem küldhet oda s éppen ellenséges földön,
35   3,  21| kiszabadulhattam közülök. Nem megyek én oda többet vissza!~Bezzeg, hogy
36   3,  21|                  Averszát kell bevenni. Oda szorult a róka, Tarantói
37   3,  21|               hogy se élelmet, se vizet oda be ne vihessenek. Majd megadják
38   3,  21|           gyilkolták meg orozva Endrét. Oda vitték most a királyt, fektették
39   3,  21|               szívesen látja vacsorára! Oda, hol Endrét meggyilkolták!~
40   3,  22|          megérkeztek a kalibához s hogy oda beléptek: mindjárt átölelte
41   3,  22|               holnap, király színe elé. Oda, hol a sereg összegyülekezik -
42   4,  23|             temetőkertbe.~Nézzetek csak oda, mit csinál a fehér hajú
43   4,  23|           tüzesség. A szakáll, a bajusz oda van ragasztva. A csuha is
44   4,  23|            alatt sisak volt, acélsisak: oda se Toldi az ütésnek! Mire
45   4,  24|          helyünk. Aztán el ne felejtsd: oda temess engem. Aztán el ne
46   4,  24|                a király elé. S no, nézz oda: milyen nagy becsületje
47   4,  24|                az én órám. Ne felejtsd: oda temess. Ne felejtsd, az