Part, Paragraph

 1   0,  1 |      vitézsége. Nem tűrt foltot maga s népe becsületén. S ha
 2   1,  2 |    vitéz volt Toldi Lőrinc is a maga idejében. Az ő érdeméért
 3   1,  2 |        se volt más a közelében. Maga a vezér, Laczfi Endre volt
 4   1,  3 |     anyai szív rejti, rejtegeti maga előtt, a világ előtt a sebet,
 5   1,  3 |       kerül az asztalra, mintha maga a király volna a vén udvarház
 6   1,  3 |       kurtán felel. Közbe-közbe maga is lök egy-egy kérdést az
 7   1,  3 |       malomkövet, megkerengette maga körül, hogy csak úgy surrogott-burrogott
 8   1,  3 |          nagy gyönyörűséggel, ő maga nem evett: jóllakott a gyönyörűséggel,
 9   1,  4 |  legelébb - mondotta az öreg. - Maga dagasztotta a nemzetes asszony,
10   1,  5 |      bátyád magától lemondott a maga jussáról, le a te javadra.
11   2,  6 |          hová, no, azt bizony ő maga sem tudta. Elég az, hogy
12   2,  6 |       asztalánál (közbe-közbe a maga asztala mellett is), de
13   2,  8 |        követséget, s amikor meg maga elé eresztette, fitymáló
14   2,  8 |        szalagjáról, hadd jöjjön maga énhozzám, de hozza el ám
15   2,  8 |        Nemzetes kis uram, vegye maga mellé, édösapja helyett
16   2,  9 |        nem is mert válaszolni a maga eszétől, hanem nyomban tanácsot
17   2,  9 |   levelét, mit szólnak hozzá. Ő maga előrebocsátá, hogy rettentő
18   2,  9 |       urakat a trencséni várba. Maga Toldi strázsált az ajtón,
19   2,  10|      volna meg Piroska kezét, ő maga is gondolt Toldira, de hát
20   2,  11|      magas volt a lova, magas ő maga is. A leány meg - azt sem
21   2,  11|         Rozgonyi Piroska, még ő maga szorgatta, sürgette a menyegzőt,
22   3,  15|      tulajdon férjét nem akarta maga mellett elismerni királynak.
23   3,  16|    Piroska a szép Örzsét, míg ő maga mélyen eltemeti a maga bánatát,
24   3,  16|        ő maga mélyen eltemeti a maga bánatát, s bár éjjel-nappal
25   3,  17|      másikkal is, s úgy terelte maga előtt Anikó felé, ki a nagy
26   3,  17|     vasra verette a rablókat, a maga embereit rendelé kísérőnek:
27   3,  17|  asszony, üvöltözve, ordítozva, maga magát verve, ostorozva szeges
28   3,  17|         mit gondolt, mit nem, ő maga is az üvöltöző, magát sanyargató
29   3,  19| rablókat.~Vala pedig ez nagy úr maga Károly császár, a csehek
30   3,  20|        szerette volna bevenni a maga maroknyi népével, mielőtt
31   3,  20|   gyalog erőre volt szüksége. Ő maga izzadott legjobban a nagy
32   3,  20|      vitézt, seregének javát. Ő maga mászik fel elsőnek a vár
33   3,  20|      nélkül hagyta el a barát a maga hágcsóját, engedelmesen
34   3,  20|         Nem a kő sodorta le őt: maga szántából zuhant a mélységbe,
35   3,  21|        nem várt az ifjú. Ülve a maga lován, kötőféken vezetve
36   3,  21|      király, se szó, se beszéd, maga is beleugratott, oda, hol
37   3,  21|      össze háromszáz lovagot, ő maga megy azzal Aversza alá,
38   3,  21|       húgod itt van a táborban. Maga a király bízta Kont vitézre:
39   3,  21|    kellett? Itt van a segítség! Maga a király. Nagyobb segítség
40   3,  21|    bizony nem jó kedvvel. Nem a maga életéért, de féltette a
41   3,  21|         egy kapitánynak: vegyen maga mellé ötven embert, a föld
42   3,  22|       halálos ágyán diktálta. Ő maga csak egy sort írt beléje,
43   3,  22|        lelke háborgása. Vajon ő maga, a király hiba nélkül való-e?
44   3,  22|     Jézus úgy se’! De hol van ő maga?~- Itt van ő maga is. Csak
45   3,  22|         van ő maga?~- Itt van ő maga is. Csak csendesen, Bence.
46   3,  22|          Egy szép leány, szép ő maga, szép a lelke, felvenni
47   4,  23|         senki.~Szomorúan nézett maga elé a király.~- Elment,