Part, Paragraph

 1   1,  2 |            gyöngyélet!~De Toldi csak állott egy helyben, mereven, szótlanul.
 2   1,  2 |            volt a hetyke vitézekhez. Állott egy helyben, míg a porfelleg
 3   1,  3 |           Miklóstól.~Szegény fiú úgy állott a szoba közepén, mint a
 4   1,  3 |              kiadja.~Hosszan, sokáig állott Miklós az élettelenül elnyúlt
 5   1,  4 |            aki szembeszálljon, akkor állott ki az ő két szép fia - jaj,
 6   1,  4 |     mondanivalója!) Kétrét görnyedve állott György a király előtt, s
 7   1,  4 |         Kiálthattak, sikoltozhattak, állott Miklós egy helyben, mintha
 8   1,  4 |            állni. Nemcsak hogy elébe állott Miklós, de míg a bika öklelésre
 9   1,  5 |          nekivágott Pestnek, meg sem állott a Duna partjáig. Ottan csolnakba
10   1,  5 |            visszarúgta, hogy meg sem állott a pesti oldalig.~Nézte,
11   1,  5 |             óriás bátorsága! Meg sem állott, míg az inába nem szaladott.
12   2,  6 |           egy szépséges szép leányzó állott a kút mellett, mikor a király
13   2,  6 |           vállat vont, ümgetett, nem állott kötélnek. Bizonyosan nem
14   2,  7 |           gondolatra.~- Te Lőrinc! - állott meg hirtelen. - Szeretnéd-e
15   2,  7 |        megismerte egy mozdu­latáról!~Állott Toldi némán a porond közepén,
16   2,  8 |             sarkon fordult s meg sem állott (hej, hány ló dőlt ki alatta!),
17   2,  8 |          Rozgonyi uramtól, s meg sem állott Budáig.~- Hiszen majd fizetek
18   2,  8 |      szégyellősen, kalapját forgatva állott mellette), s Bence a neve
19   2,  9 |              egyikkel-másikkal szóba állott, aztán visszahúzódott a
20   2,  10|            de rég, nagyon rég üresen állott ez a ház. Merthogy fiúval
21   2,  10|           ereje, s hogy ismét talpra állott, a vak sötétségben körül­
22   2,  11|             ő most. Királykisasszony állott szóba vele. - Hát az úgy
23   2,  11|   kiserkedett a vér, a Piroska vére!~Állott Toldi, mint egy szobor,
24   2,  12|            árkon-bokron át s meg sem állott, míg Nagyfaluba nem ért.
25   2,  14|       találta a sírboltot. Zavarodva állott meg, nem tudta, mi történt.
26   2,  14|       munkához láttak. Az egyik lest állott az ajtóban, a másik meg
27   3,  17|         csendesen, édesen, Bence meg állott egy helyben: kezében lándzsa,
28   3,  17|     csengett-e a fülem?~Lábujjhegyre állott, úgy közeledett egy bokor
29   3,  17|             magát sanyargató seregbe állott. Vállát, mellét mezteleníté,
30   3,  19|            zökkent, nyekkent, meg is állott. Se elé, se hátra. Nyolc
31   3,  19|      nyomában a kíséret, Toldi pedig állott egy helyben, szótlan, nagy
32   3,  20|             hágcsón, melyen a király állott. No, barát, most mutasd
33   3,  21|              ott, ahol kevesebb védő állott. Gyorsan, mint az evet,
34   3,  21|            is nagy nehezen kötél­nek állott: isten neki, egy életem,
35   3,  21| gabalyodásban egérutat vett, meg sem állott Nápolyig.~Hát, ez nagy gabalyodás
36   3,  21|       kolostorba, mely a váron kívül állott, külön erősségben. Ott gyilkolták
37   3,  22|          kaliba előtt aztán hirtelen állott meg, hogy Bence nagyot nyekkenve
38   4,  23|          szíve keserűséggel. Meg sem állott, amíg haza nem ért. A vén,
39   4,  23|               De még a gödör fenekén állott Toldi, szemét törülgetve,
40   4,  23|              mutatott a gödörbe.~Ott állott Toldi, nézte, nézte a lovas
41   4,  23|         harsant a várkapu felől, meg­állott a király, megállott az olasz,
42   4,  23|            kapja a királytól.~Elé is állott mindjárt az az ifjú vitéz (
43   4,  24|              királynak, ki elképedve állott, nem tudván, mi történt:~-
44   4,  24|             palotából. A király csak állott, állott, a bámulattól megmeredten,
45   4,  24|     palotából. A király csak állott, állott, a bámulattól megmeredten,