Part, Paragraph
1 1, 2 | király udvarában, s csak akkor írt, ha megszűkült a pénzben!
2 1, 3 | nyakából, térdéből, combjából. Akkor Miklós fölemelte az erejeszállt
3 1, 3 | ha valamitől megriadtok! Akkor aztán bement a György szobájába
4 1, 4 | akadt, aki szembeszálljon, akkor állott ki az ő két szép
5 1, 4 | aztán kifogytak a szóból, akkor került sorra, hosszú, szomorú
6 1, 5 | vér kiserkedett belőle. Akkor csak úgy fél kézzel vállon
7 1, 5 | kegyelmet szívszorongva várom.~Akkor aztán Miklós feltolta sisakját,
8 2, 6 | elegyítsem, ifjú legény volt még akkor Lajos király, s ámbátor
9 2, 6 | esteledett, itt van a szállása!~Akkor már ott is termett egy cseléd,
10 2, 6 | megtudta, kinek a vendége, csak akkor oldódott meg igazán a király
11 2, 7 | kívánnám is a házaséletet, akkor sem verekedném érte - forrongott
12 2, 7 | tudom, érjen száz esztendőt, akkor sem felejti, rege válik
13 2, 7 | szerencsére, mert éppen akkor jött a király egy követe
14 2, 7 | meg az igazlátók előtt, akkor feltolja sisakját, s diadalmasan
15 2, 7 | asztal mellől s elszéledtek, akkor aztán kitört a fojtott indulat,
16 2, 8 | borral, azt te mind kiinnád, akkor sem temetnéd el ezt a nagy
17 2, 8 | temetnéd el ezt a nagy bánatot. Akkor sem szűnnék meg lelked háborgása.~
18 2, 8 | elkészült az írással, s akkor a király tanácsot üle velök.
19 2, 9 | szerént meg sem nyílik az. Még akkor sem lohadt le a kedve, mikor
20 2, 9 | szintúgy megkötözték, s akkor: rajta, rajta! Megpendült
21 2, 9 | talán már ide is elértek...~Akkor már betámolygott a második
22 2, 9 | folyt a jó magyar bor, akkor aztán negyedik nap lóra
23 2, 9 | bánat, mint amekkora volt, akkor is felkacagott volna, megpillantván
24 2, 10| térjen vissza régi ereje s akkor kezdi a kínzást. Hiszen
25 2, 10| lágy, hízelgő hang!) - hát akkor itt rothadsz, büszke Toldi
26 2, 11| rosszul bánnál vele, hát akkor elmennék, de jaj lenne neked!~-
27 2, 12| érezte meg, nem értette meg akkor. Oktalan tépelődés, oktalan
28 2, 13| szép magas homloka.~- Nos, akkor - szólt a király -, te sem
29 3, 15| gyémánttal, rubinttal ékes: akkor viselte fején, mikor hitet
30 3, 17| Vala pedig Lajos király akkor Akvile városában, meg is
31 3, 18| váddal illettek. Azzal, hogy akkor éjjel a sírboltot kiraboltam.
32 3, 19| leheveredtek, aludtak reggelig, akkor aztán útnak eredtek. Azt
33 3, 19| Rámismernek. S mi lesz akkor?~- No, már attól ne félj -
34 3, 20| nagy későn tért eszméletre, akkor is ágyban maradott s hosszú
35 3, 21| visszament a táborba.~Éppen akkor jött a követ Averszából,
36 3, 21| keríti...~- Elhiszem, de akkor vigyetek a gazdátokhoz.
37 3, 21| hagyták szegény Endrét...~De akkor éjjel Lajos király sem hunyta
38 3, 22| Mondám, hogy Lajos király akkor éjjel, a Durazzó lefejeztetését
39 3, 22| Záchnak vére. Kisfiú volt akkor, amikor megesett a szörnyű
40 4, 23| csontját széjjel hordták...~Akkor már meg volt ásva a gödör:
41 4, 23| tudott választani köztük. Hát akkor - haljanak meg mind a ketten.
42 4, 23| bírnám én is erővel, mint akkor! S csak ne volna rajtam
43 4, 23| kettészakad a kard. Éppen akkor huzakodott neki Toldi, de
44 4, 23| meghúzódván lova nyaka mögött. Akkor aztán nagy hirtelen visszafordul,
|