Part, Paragraph
1 1, 2 | újra betűzgette a levelet, mintha nem hinne a szemének. Budavárából,
2 1, 3 | egyszerre csak megállott, mintha vasdoronggal mellbe ütötték
3 1, 3 | legízesebb kerül az asztalra, mintha maga a király volna a vén
4 1, 3 | földre szegzett szemmel, mintha nem hallana semmit a vad
5 1, 3 | megszállották az eget, mintha világítani akartak volna
6 1, 3 | Megkönnyebbülten sóhajtott fel, mintha mázsás teher esett volna
7 1, 3 | egymást leverték a lábukról, mintha valamennyi megbolondult
8 1, 3 | utána!~Hiszen szaladtak, mintha szemüket vették volna, erre-arra,
9 1, 4 | s szemét égnek emelte, mintha imádkoznék: - Vajha úgy
10 1, 4 | nagyokat bólintgatott a feje, mintha köszöngetett volna: majd
11 1, 4 | állott Miklós egy helyben, mintha gyökeret vert volna lába,
12 1, 4 | ajakán, felragyog az arca, mintha tündérek országában járna,
13 1, 4 | fel is szökött fektéből, mintha valami látatlan erő fellökte
14 1, 4 | ménkű nagy tarisznyát, s mintha lett volna feneketlen, vége-hossza
15 1, 5 | szépen hátramaradott a cseh, mintha tiszteletből Toldit előreeresztené,
16 2, 6 | Nagyot nézett a leány, mintha mondta volna: hát ugyan
17 2, 7 | öklelőfát, lóg ide, lóg oda, mintha nem is bírná, Isten csudája,
18 2, 8 | vágtatott a sebes széllel, mintha csak ki akarna szaladni
19 2, 8 | keveredett, de csak repült, mintha érezte volna, hogy kedves
20 2, 8 | előtte, egyenesen, mereven, mintha nyársat nyelt volna, s jelenti
21 2, 11| bementek s úgy eltűntek, mintha föld nyelte volna el. Én
22 2, 11| asszony volt-e, de olyan volt, mintha az lett volna. Úgy sikoltozott,
23 2, 11| Bencétől a nagy történetet. Mintha verték volna fejbe bunkósbottal,
24 2, 12| hortyogott, ijedten riadt fel, mintha csak a végítélet kürtje
25 2, 13| elgondolta: nekiöltözött, mintha hadba menne, páncéling szorította
26 2, 14| lábdobogás: uccu, elszaladtak, mintha szemüket vették volna! Hiszen
27 3, 17| órád!~Tagadott a rabló, mintha könyvből olvasta volna,
28 3, 18| ki ahogy tudott, futott, mintha szemét vették volna ki.~
29 3, 19| lantpengetőt. Haj, Istenem, mintha újraszületett volna Toldi,
30 3, 19| így volt két-három napig. Mintha csak a múltat valami látatlan
31 3, 19| vége volt: eltűnt a jókedv, mintha föld nyelte volna el. Szomorúan
32 3, 19| állatot, ki vígan nyerített, mintha mondta volna: ülj fel reám,
33 3, 20| senki más. De úgy tett, mintha nem törődnék vele. Hadd
34 3, 20| kavarodásban úgy eltűnt, mintha föld nyelte volna el.~-
35 3, 21| hinni a fülének. Úgy tett, mintha nem hallotta volna jól a
36 3, 21| nincs barát! Eltűnt ismét, mintha föld nyelte volna el. Eltűnt
37 3, 21| királyon. Tegyenek úgy, mintha életére törnének, a királynak
38 3, 22| egyszerre csak megállott, mintha földbe gyökeredzett volna
39 3, 22| Lekapta a süvegét, rázogatta, mintha zab lett volna benne. Bezzeg,
40 4, 23| tekenőt?~De Bence úgy tett, mintha ügyet sem vetne a csúfondárosságra.
41 4, 24| lassan ballagott előre, mintha érezte volna a ló is, hogy
|