Part, Paragraph
1 1, 2 | egy paraszttal!~Ám paraszt ide, paraszt oda, abban is mind
2 1, 3 | mióta eljöttél? No, ülj le ide, édös szógám, kis uram,
3 1, 4 | kiáltott a legényeknek: Ide, ide! Tartom, amíg jöttök!
4 1, 4 | kiáltott a legényeknek: Ide, ide! Tartom, amíg jöttök! Fújt,
5 1, 4 | Isten neki, egy arany se ide, se oda, gyerünk, kicsi
6 1, 4 | befordultak a csárdába:~- Bort ide, bort! - rikkantott Miklós -,
7 1, 5 | nép, ki csudalátni jött ide Pestről, Budáról, a szomszéd
8 1, 5 | mind e mái napig, nosza, ide a kezedet!~Hiszen nem is
9 2, 6 | népét, főként a szegényjét. Ide is beállít, oda is beállít,
10 2, 7 | csak nem bolondíthatta ide ingyenvalóságra ezt a sok
11 2, 7 | terült el a viadal tere: ide ugratnak majd a deli vitézek,
12 2, 7 | magában, hogy minek is jött ő ide? Azért, hogy összedugott
13 2, 7 | fegyver legyen benne. Hallgass ide, Lőrinc. Felveszem a sisakodat,
14 2, 7 | fogja a nagy öklelőfát, lóg ide, lóg oda, mintha nem is
15 2, 7 | diadalmasan tekintget körül: ide nézzetek, enyém lett, enyém
16 2, 9 | teremben.~- Figyeljetek ide - kezdette a király. - Kalandra
17 2, 9 | kifordult a kapu.~- Most őröket ide! Se ki, se be! - kiáltott
18 2, 9 | leölték... talán már ide is elértek...~Akkor már
19 2, 10| először hallott.~- Hallgass ide, Toldi, világhíres vitéz!
20 2, 11| Üzenj neki, ne jöjjön el ide: de mégsem mondja ezt. Egy
21 2, 11| Lőrinc, nem boldogult vele.~- Ide a kést nekem! - szólt Toldi
22 2, 11| ne, ne ölje meg!~Nézzetek ide, hogy szelídült báránnyá
23 2, 12| Nagyfaluba nem ért. Minek jöttél ide, Toldi Miklós? Ugye azért,
24 2, 13| Egyikünk itt marad. Nézz ide. Egy szál kard van velem.
25 3, 17| ugrott elő a bokor mögül. - Ide a kincset, rabló, különben
26 3, 17| kérdik, mi sors vetette ide.~Ment, mendegélt Toldi Miklós,
27 3, 18| becsületes arca - úgy nem illett ide! Érezte Toldi, hogy ez az
28 3, 19| szép lovam, hogy kerültél ide?~Leugrott a császár lováról,
29 3, 20| kövek s felkiáltott: hágcsót ide, hágcsót!~Hágcsót eresztenek
30 3, 21| integetett le a kardjával: ide, fiúk, ide!~Az ám, de mire
31 3, 21| a kardjával: ide, fiúk, ide!~Az ám, de mire a fiúk nekiindulhattak,
32 3, 21| ő nem is akart egyebet: ide csődíteni az őröket, azalatt
33 3, 21| Mindjárt intett neki:~- Ide szógám, Szeredai! Ugrass
34 3, 21| hangosan -, hallgassatok ide. Mondhatom, szerencsés órában
35 3, 22| Pejkót. Nye, Pejkó, nye. Ide, Pejkó, ide.~Lekapta a süvegét,
36 3, 22| Pejkó, nye. Ide, Pejkó, ide.~Lekapta a süvegét, rázogatta,
37 3, 22| töviről-hegyire, hogy s mint kerül ide, kivel jött? Miért jöttek?~-
38 3, 22| Nosza, eredj érette. Hozd ide szaporán.~Hiszen nem kellett
39 3, 22| Mit olvasál? Adsza csak ide, hadd olvasom magam.~És
40 3, 22| nem azért, mert vágyik ide...”~Eddig tartott az Örzse
41 4, 23| ástam e sírt. Ha meghaltam, ide temess, Bence! Ne tégy fejfát
|