Part, Paragraph
1 1, 3 | vitézek? Arra nem is gondolt, hátha bátyja jött meg.~Pedig György
2 1, 3 | Minden nesztől megriadt, hátha nyomára leltek üldözői.~-
3 1, 3 | az ablakon, de nem mer. Hátha felriad édesanyja s ijedtében
4 1, 4 | magyar, elfajult a vére. Hátha a te öcséd lebírná a cudart?~-
5 1, 4 | Hej, de bolond voltam! De hátha még nem késő - szőtte, szövögette
6 1, 4 | Miklós a reménység szálát. Hátha még ott lesz a fiai sírján!~
7 1, 5 | ismerte a vitéz daliát.~- Hátha idegen lesz - tűnődött a
8 2, 6 | vendéget, gyanakodva nézte: hátha nem szegény nemesifjú. Hallott
9 2, 6 | próbálj te is szerencsét, hátha... hátha...~De a vendég
10 2, 6 | is szerencsét, hátha... hátha...~De a vendég nem magára
11 2, 7 | hogy szeressen a leány? Hátha amilyen erős vagyok, oly
12 2, 7 | oly hitvány a lelkem? S hátha valahonnét itt terem egy
13 2, 7 | emiatt a kardforgatásban.~- S hátha én megverekedném helyetted?
14 2, 9 | csakugyan megijedett? De hátha csak színleli az alázatosságot?
15 2, 9 | dolog: féltették a királyt, hátha balul üt ki a vakmerő kaland.
16 2, 9 | Otthon, a szalontai várban.~- Hátha mégis, hátha... - tűnődött,
17 2, 9 | szalontai várban.~- Hátha mégis, hátha... - tűnődött, hánykolódott
18 2, 9 | őneki is azt súgja valami: hátha mégis, mégis...~ ~
19 2, 10| sirathatta volna magát is. Hátha ő kiöntené szíve bánatát!
20 2, 10| mikor jön Toldi Budára. Hátha mégis, hátha mégis... Apja
21 2, 10| Toldi Budára. Hátha mégis, hátha mégis... Apja folyton sürgeti
22 2, 10| föld Lőrinc talpa alatt, hátha nagy hirtelen megfordul
23 2, 10| halasztotta a menyegző napját - hátha mégis, hátha... Mert százszor,
24 2, 10| menyegző napját - hátha mégis, hátha... Mert százszor, ezerszer
25 2, 10| körültapogatta börtönét, hátha valahol ajtót találna. Ajtót,
26 2, 11| Toldi eltűnt egy várban. Hátha megölték? S hátha ő ölte
27 2, 11| várban. Hátha megölték? S hátha ő ölte meg a rablót s csakugyan
28 2, 11| gyengítve. Aztán vigasztalja: hátha így, hátha úgy... De hiába
29 2, 11| vigasztalja: hátha így, hátha úgy... De hiába vigasztalja,
30 2, 13| belevetette magát rengeteg erdőbe, hátha ott lelohadna emberölő haragja.
31 2, 13| meg gyáván. S ki tudja? Hátha őrá mosolyog a vak szerencse?
32 2, 14| leült s várt egész nap, hátha jön valaki. De senki sem
33 3, 21| hercegeknek! Meg-megpróbálták, hátha kitörhetnének a várból,
34 3, 22| akinek az életét köszönhette. Hátha ő... hátha ő... Nem, nem,
35 3, 22| köszönhette. Hátha ő... hátha ő... Nem, nem, mégsem lehet...
36 4, 23| Meg-megrántotta a gebe kantárját, hátha tudna az még délcegen is
|