Part, Paragraph

 1   1,  3 |    vitézével. Nem a szíve hozta, hanem az üres erszénye. Azért
 2   1,  3 |           Pedig nem is Györgyöt, hanem Miklóst félti...” Hová lett
 3   1,  3 |  gondolatot messze űzte magától. Hanem azért gondolt valamit, s
 4   1,  4 |      Bence, de nem így gondolta, hanem ilyenformán: Elvitte az
 5   1,  5 |      marad, minek annak csolnak? Hanem sok beszéd szegénység -
 6   2,  6 |     felköszönté Rozgonyi uramat. Hanem most már neki is csak kellett
 7   2,  6 |      legjobban, szíve közepéből! Hanem mikor a nevetésnek vége
 8   2,  6 |         tudott eligazodni rajta. Hanem a becsületes két szeme utat
 9   2,  7 |    Miklós a házasság dolgát.~No, hanem most, hogy gondolatban már
10   2,  7 |        nemigen pazarolta a szót, hanem mikor felvirradott az indulás
11   2,  7 |      ugyan ki ne kacagott volna!~Hanem csak várjuk rendjét, sorát
12   2,  8 |      Felség, sokat nem beszélek, hanem annyit mondok, ahol én „
13   2,  8 |      halállal, ráérünk arra még. Hanem azt kérdem én tőled, Miklós
14   2,  9 |       válaszolni a maga eszétől, hanem nyomban tanácsot hívott
15   2,  9 |          italt se adjatok nekik. Hanem aztán ott, ahol megállunk,
16   2,  9 |         mind meghívta vacsorára. Hanem aztán ez a vacsora nem afféle
17   3,  16|          ezzel. Hadd nevessenek. Hanem egyszer csak kisült, hogy
18   3,  16|   Kezdett a kondér megnehezedni.~Hanem egyszer mi történt? Az történt,
19   3,  17|       Majd meglátjuk, mit tudsz. Hanem a bátyád... - s itt elkomorult
20   3,  18|          se tudakold az enyimet. Hanem, hogy éppen név nélkül ne
21   3,  19|    efféle bűnt nem imádkozással, hanem karddal szokták levezekelni.
22   3,  20|        nem olasz, sem nem német, hanem igaz magyar fajta. Magyar
23   3,  20|       hol a fal legerősebb volt. Hanem a negyedik hajnalra virradó
24   3,  20|      engedi a dicsőséget másnak. Hanem mikor éppen készülődött
25   3,  20|         előre, följebb, följebb. Hanem mire a király feljuthatott
26   3,  21|       látva, nem tudva senkitől. Hanem azóta, hogy megmentette
27   3,  21|    pusztulni ne hagyja az ifjút. Hanem bizony, mind a ketten ott
28   3,  21|    könnyűszerrel elbánnak velök. Hanem az mégis baj volt, hogy
29   3,  22|     veregette a hű állat nyakát.~Hanem hiszen a Pejkó csak azt
30   3,  22|           amerre Bence rángatta, hanem egyenest a gazdája kalibája
31   3,  22|           Nehogy megtudja más... Hanem, hol jársz te itt?~- Hej,
32   3,  22| Folytatta hát Rozgonyi Piroska: „hanem azért, mert udvari leány
33   3,  22|     borítja kezét, ajkát, arcát. Hanem, mikor vége lett ölelésnek,
34   4,  23|         hadijátékra mentek ezek, hanem életre-halálra. Elég volt
35   4,  24|    türelmetlen várta a király!), hanem ment az ő kicsi budai házába.