Part, Paragraph

 1   1,  2 |       édesanyja kebelére boruljon.~- Fiam, édes fiam, csak jere, csak
 2   1,  2 |      kebelére boruljon.~- Fiam, édes fiam, csak jere, csak jere!~Az
 3   1,  3 |               egyébre úgysem való!~- Fiam, fiam, ne vesd meg őt -
 4   1,  3 |         egyébre úgysem való!~- Fiam, fiam, ne vesd meg őt - engeszteli
 5   1,  5 |            Toldi Lőrinc fia vagy te, fiam?~Felelt Miklós bátran:~-
 6   1,  5 |          majd eligazítom.~- Nem úgy, fiam, nem úgy - mondotta a király. -
 7   1,  5 |            neked mától. Megértetted, fiam?~S hogy jobban megértse
 8   1,  5 |      gyémántos kardját: Ihol, nesze, fiam, kösd az oldaladra, ott
 9   1,  5 | könnyhullatás nélkül.~- Miklós, édes fiam!~- Anyám, édesanyám! Lelkem,
10   2,  6 |       szegénységedet ne szégyelljed, fiam. Ma fent, holnap lent: ilyen
11   2,  6 |      boldogságom. Lásd, öcsém, nincs fiam, csak ez az egy leányom,
12   2,  8 |              a kérdés: Mi bánt, édes fiam? Nagy bánatod lehet! Hiába
13   2,  8 |              kérdem én tőled, Miklós fiam, ha teszem, nagy veszedelembe
14   2,  8 |            felelt Miklós.~- Jól van, fiam, elég. Most pedig úgy tegyed,
15   2,  8 |          majd megtudod ottan. Eredj, fiam, eredj.~Tetszett, nem tetszett
16   2,  9 |      megszomjaztál, míg ideloholtál. Fiam, Toldi, serleget a markába!~
17   2,  9 |         hozzak-e még adót?~- Ej, ej, fiam, fiam - mosolygott a császár
18   2,  9 |            még adót?~- Ej, ej, fiam, fiam - mosolygott a császár kényszerülten -,
19   2,  9 |           Cseh- és Morvaország, ha - fiam nem lenne. Akarod? Akarod.
20   2,  9 |       mosolyogva csitította: No, no, fiam, Toldi! Aztán a tizenegy
21   2,  12|            Nem! Az hihetetlen. Az én fiam! Miklós! Ugye, lehetetlen?
22   2,  12|              házból! Kitakarodjatok, fiam megrontói!~Aki táncolt,
23   3,  15|        tanítja, oktatja a fiát: így, fiam, így. Így kell hajtani a
24   3,  15|           özvegye vagyok én. Van egy fiam, Miklós az ő neve. Ismeri
25   3,  15|              Toldi Lőrinc fia! Az én fiam! Akit én dajkáltam! Akit
26   3,  15|          ártatlan is. Az én ártatlan fiam is. A tied tán drágább?~
27   3,  15|         lábam. Nem hagyom az én édes fiam igazát!~- A király után! -
28   3,  19|              szívességét.~- Nem úgy, fiam - mondta a császár. - Ha
29   3,  22|               Jőnek! Hazajön az édes fiam! Drága kis unokám! Hallod,
30   3,  22|         szemét szinte vakra sírta.~- Fiam, édes fiam!~Mind odaugratnak,
31   3,  22|            vakra sírta.~- Fiam, édes fiam!~Mind odaugratnak, nem is
32   3,  22|           nagyasszony.~- Ühüm, az én fiam! - büszkén pödörte meg bajszát
33   4,  23|            ragyogó fényesre. Te meg, fiam - fordult ismét a követhez -,
34   4,  24|          rozsda valamennyit!~- Bence fiam, látod? Lesz itt dolga két
35   4,  24|              félsuttogva:~- Hagyjad, fiam, hagyjad. Az én bajomnak