Part, Paragraph
1 1, 2 | egyenest tartotta Buda felé, szót sem szólva, meg sem
2 1, 3 | Toldi Miklós, mígnem hajnal felé elnyomta az álom. Haj, de
3 1, 3 | szívvel indult Nagyfalu felé.~Nagy gyümölcsöskertjük
4 1, 4 | mutatta az útját Budavára felé. Ott terem a hír, dicsőség
5 1, 4 | már indította is a vágóhíd felé. Na, elékerültek a legények
6 1, 4 | kocogott az országúton, Pest felé!~- Bence! Bence! Édes öreg
7 1, 5 | csendesen ballagtak a csolnak felé, szépen hátramaradott a
8 1, 5 | tűzte, megcsóválta Buda felé, Pest felé. Buda felől,
9 1, 5 | megcsóválta Buda felé, Pest felé. Buda felől, Pest felől
10 1, 5 | integettek a zászlók Toldi Miklós felé.~Hej, volt öröm Pesten,
11 2, 6 | cammogással elindult az udvarház felé, kötőfékszáránál fogva vezette
12 2, 7 | nagy elbizakodtában Toldi felé lökött az emelőfával. Pedig
13 2, 7 | arra néz a király sátra felé. A nagy zűrzavarban nem
14 2, 8 | s íme, a szíve Nagyfalu felé húzta, s egyszerre csak
15 2, 8 | italnak java, mikor aztán vége felé járt a lakoma, mit gondolt,
16 2, 8 | még ma, de nem Trencsén felé. Járd be a Nyírséget, Szilágyságot,
17 2, 9 | Aztán a tizenegy királyok felé fordult, s mondá azoknak
18 2, 10| azt felhajítsa a nyílás felé s úgy oltsa ki gonosz lelkét
19 2, 11| mit cselekedtem!~Hajnal felé kimerülten dőlt le egy korcsma
20 2, 13| vitte az ösztöne Budavára felé. Vagy tán mégis Miklós akarta
21 2, 13| le a hegy oldalán, a Duna felé, mikor hirtelen, váratlan
22 3, 17| errefelé. Hiszen nálunk felé is süt a nap, de itt úgy
23 3, 17| úgy közeledett egy bokor felé: azon túlról hallatszottak
24 3, 17| terelte maga előtt Anikó felé, ki a nagy lármára felébredett.~
25 3, 17| királytól szomorúan a tábor felé mendegélt.~Így hitegette,
26 3, 18| némán haladtak a szent tábor felé.~- Hallgasd csak - szólalt
27 3, 20| és város meghódolt Nápoly felé haladtában, de Kanóza (Canosa)
28 3, 21| neki, elszáguldott a kunyhó felé nagy nyerítéssel, hogy hírt
29 3, 21| Ment a király a kunyhó felé, benézett, nem látott a
30 3, 21| Amint a harcoló magyar sereg felé közeledett, egyszerre csak
31 3, 22| egyenest a gazdája kalibája felé. Ott a kaliba előtt aztán
32 4, 23| egész éjjel. Csak reggel felé szundított el, de mire felragyogott
33 4, 23| paripán vágtat a viadaltér felé egy szőrcsuhás barát. A
34 4, 24| röppentgettek az öreg vitéz felé.~Mondta egyik, orrát fintorítva:~-
35 4, 24| sötét éjszakában, Nagyfalu felé. Ahol megásva már a sír.
|