Part, Paragraph
1 1, 2 | ez a hetyke kérdés. Neki szólt, neki, semmi kétség ebben,
2 1, 3 | bátyját.~- Ej, mit akarsz? - szólt rá György s gőgösen fordult
3 1, 3 | borult a hű öreg szolgának.~Szólt az öreg Bence, csak úgy
4 1, 3 | Miklósnak. Eddig csak keveset szólt az öreg, nagyokat hallgatott,
5 1, 3 | búcsú nélkül? Újra meg újra szólt ez a hang, s hiába integettek
6 1, 4 | csak paraszt...~- Jó, jó - szólt a király -, de lásd, ha
7 1, 4 | köszönő szavakat rebegett. De szólt a király:~- Várj, Toldi
8 1, 4 | nagy felfordulást, ő nem szólt egy szót sem, csak kiállott
9 1, 4 | lesz itt most. Integetett, szólt is félve, tapogatva: Sok
10 1, 5 | királyom.~- Toldi Lőrinc fia! - szólt most a király messze hallatszó
11 2, 6 | Mondasz valamit, öcsém! - szólt öreg Rozgonyi, s felvidult
12 2, 7 | ami belől forrott. Nem szólt a király, bár leolvasta
13 2, 7 | mi viharzott belől. Nem szólt, de az ő arcára is kirajzolódott
14 2, 8 | De borult, nem borult, szólt, nem szólt, hullott a könnye,
15 2, 8 | nem borult, szólt, nem szólt, hullott a könnye, nem hullott:
16 2, 9 | csak nézte, nézte, nem szólt csak egy szót sem.~- Kezdjünk
17 2, 9 | Három nap s három éjjel szólt a muzsika, döngött a padló
18 2, 10| anyjának.~- Állj fel, leányom - szólt a királyné kegyesen, nyájasan. -
19 2, 11| Nem megyek el, Lőrinc - szólt Toldi mogorván. - Emlékszel,
20 2, 11| Ez ám csak a süldő! - szólt büszkén Lőrinc. - Én lőttem
21 2, 11| vele.~- Ide a kést nekem! - szólt Toldi nevetve s elkapta
22 2, 11| nő becsületét... Ez neki szólt. Ő a lovag, Piroska a nő,
23 2, 13| homloka.~- Nos, akkor - szólt a király -, te sem vagy
24 3, 20| Engedje meg felséged - szólt a „kém” -, hogy négyszemközt
25 3, 20| Nos, ha igazat beszélsz - szólt a király -, megkapod jutalmát.
26 3, 21| hümgetett, aztán befordult s szólt a kobzosnak:~- Nyergelj,
27 3, 21| vigyek uramnak.~- Nini! - szólt az egyik zsoldos -, hiszen
28 3, 21| serege hol van?~- Ohó - szólt a kobzos -, ezt már csak
29 3, 21| föld alatt. Nagy suttyomba szólt egy kapitánynak: vegyen
30 3, 22| No, Pejkó, mi történt? - szólt dörgő hangján. - El akartak
31 3, 22| maradsz egy szóra.~- Nesze - szólt a király, mikor a kobzos
32 4, 23| nem fordul a barát. Nem szólt, csak magasra emelte azt
33 4, 23| Összeszedte magát s hetykén szólt a barátra:~- Mit akarsz,
34 4, 24| nehezen a haldokló vitéz s szólt szaggatottan, alig hallhatóan:~-
|