Part, Paragraph

 1   1,  3 |      jól az öreg hű szolga. Szó nélkül akasztotta nyakába a tarsolyát,
 2   1,  3 |        el tudnál bujdosni búcsú nélkül? Újra meg újra szólt ez
 3   1,  4 | szakadtan, üres kézzel, fegyver nélkül mehet-e a Duna szigetjére?
 4   1,  4 |   vagy-e? Ó, édes Istenem!~Esze nélkül szaladt az országútra, lekapta
 5   1,  5 |         nem állta könnyhullatás nélkül.~- Miklós, édes fiam!~-
 6   1,  5 |          csókolják egymást vége nélkül, szemükből hull a könny,
 7   2,  6 |         a vendég nem hagyta szó nélkül: lekívánkozott ajkáról a
 8   2,  8 |        nagyot mordult s fegyver nélkül nekiiramodik a sisakos vitéznek.
 9   2,  9 |    ennivalókkal. Jó, jó, kenyér nélkül, bor nélkül csak nem megy
10   2,  9 |          jó, kenyér nélkül, bor nélkül csak nem megy el messzi
11   2,  9 |       folyt? Nem is állotta szó nélkül, buzogányát megsuhogtatá
12   2,  9 |          No, de vérrel vagy vér nélkül, elég az, hogy szent lett
13   2,  9 |   király is ember, ő sincs hiba nélkül, majd megbocsát neki. Tar
14   2,  11|     szegény Toldi Miklós s esze nélkül rohant az utcán, el a Rozgonyi
15   2,  11|       sem mondta, nem megy, szó nélkül vált el Lőrinctől, komoran
16   2,  11|      Lőrinc nem várja meg, esze nélkül rohan a szomszéd szobába,
17   2,  11|        kezét s ment, némán, szó nélkül. Ment azzal az erős elhatározással,
18   2,  12|      merre. Komoran, szinte szó nélkül búcsúzik, menekülve menekül
19   2,  12| rászakad az emésztő unalom. Cél nélkül, ész nélkül munkába kap,
20   2,  12|         unalom. Cél nélkül, ész nélkül munkába kap, összecsődíti
21   3,  16|         elmondá hímezés-hámozás nélkül, hogy az ő lelkét nagy bűn
22   3,  18|         ám azok nem hagyták szó nélkül, hogy csak úgy közéjük vegyült.
23   3,  18|        rákényszerítettem. Tanúk nélkül vívtunk. De igazán vívtunk.~-
24   3,  18|     szaladott le a völgybe esze nélkül, megcsördítette ostorát,
25   3,  18|  enyimet. Hanem, hogy éppen név nélkül ne járjak veled, hívj fráter
26   3,  20|         hé! Utánam, utánam!~Szó nélkül hagyta el a barát a maga
27   3,  20|        ez egy dicsőségtől: nála nélkül vették be a várat, közben,
28   3,  21|         nagyasszony elé - Anikó nélkül?~Ez volt ám a csata! A király
29   3,  21|  maradunk, Bence. Miklós bátyám nélkül nem megyek én haza! Meg
30   3,  21|     motyogott Bence. - A gazdám nélkül nem mehetünk haza.~.....~
31   3,  22|     Vajon ő maga, a király hiba nélkül való-e? Merné-e mondani,
32   3,  22|     bőréből ki nem ugrott, esze nélkül szaladt a lovakért. Ott
33   4,  24|        keresztül­gá­zolva, esze nélkül rohant le a palotából. A
34   4,  24|          Oh, jaj, ezt már sírás nélkül nem állta meg Bence. Látja,