Part, Paragraph

 1   1,  2 |         a vér, lángba borult az arca. Riadva nézett körül: vajon
 2   1,  3 | keményebb marka ökölbe szorult, arca lángba borult, a szeme szikrádzott,
 3   1,  3 |         a vasököl. Toldi György arca fehér lett, mint a fehérített
 4   1,  4 |      kiönthetné szíve keservét! Arca, szeme felragyogott a kedves
 5   1,  4 |      felragyogott, el is borult arca. Végignézett tépett, szaggatott
 6   1,  4 |      szorult Toldi Miklós keze, arca lángba borult s mondá bátor
 7   1,  4 |        előtt, s szomorú volt az arca, mint a háromnapos esős
 8   1,  4 |            kérdezte a király, s arca elkomorult, mert jól látta
 9   1,  4 |       felragyogott György álnok arca! Nem is két-, de hétrét
10   1,  4 |        meg ajakán, felragyog az arca, mintha tündérek országában
11   1,  5 |      szertelen örömtől, halvány arca kigyúlt a nagy dicsőségtől.~-
12   1,  5 |     lesz - tűnődött a király, s arca most egyszerre ismét elkomorult.~
13   1,  5 |        jobban jobban lágyult az arca, szelídült a tekintete,
14   2,  6 |        Rozgonyi, s felvidult az arca, mint az ég a hosszú fellegjárás
15   2,  6 |        Istenem! Hogy kigyúlt az arca a szép Piroskának! Hogy
16   2,  7 |      haja csillog a napfényben, arca, szeme ragyog a nagy tisztességben.
17   2,  7 |      folyton változott a király arca (Hej, de rossz hírt hozhatott
18   2,  7 |         így van - ezt mondja az arca, s szóval így folytatja
19   2,  8 |         nagy erejű Toldi. Komor arca felderült egy pillanatra,
20   2,  8 |     váltott színt a vén emberek arca! Hirtelen elsápadt, aztán
21   2,  11|       Örzsikének, lángba borult arca a szégyentől, úgy kérdezte
22   2,  11|          tűzbe-lángba borult az arca Lőrincnek, elevenre talált
23   2,  11|         egy szobor, megmeredve, arca fehér lett, mint a fehérített
24   2,  12|         az ő szomorú, hervadozó arca. Hej, nem volna szomorú,
25   2,  13|      édesanyjára, lángba borult arca a szégyentől, szeretett
26   3,  17|         itt elkomorult a király arca - igaz, hogy rablásban ártatlan.
27   3,  18|        szeme, nemes, becsületes arca - úgy nem illett ide! Érezte
28   3,  18|         Elkomorult Toldi Miklós arca, de az ifjú tovább beszélt:~-
29   3,  21|      Vérbe borult erre Tarantói arca:~- Jól van, hát kiállok!
30   3,  22|     titkát! - riadt meg Anikó s arca lángba borult.~- Nem, nem!
31   3,  22|        levélbe, de mire odaért, arca lángba borult, mégsem írta
32   3,  22|      neki. Nézzétek, hogy virul arca két rózsája. Szereti őt,