Part, Paragraph

 1   1,  4 |      holnap a cseh vitéz fejét a vár fokára tűzöd. Értetted,
 2   2,  8 |          hogy odakint az udvaron vár reá egy sisakos vitéz, valami
 3   2,  9 |     karokkal, tyúkkal, kaláccsal vár a te szerető bátyádurad.”
 4   2,  9 |      Zászlókba borult a város, a vár, zúgtak a harangok, s a
 5   2,  9 |   Piroskát a szalontai várban, a vár kapujában: ott áll órák
 6   2,  10|      bátyámat. Mienk lesz e szép vár, annak tenger kincse. Élünk
 7   2,  11| szakadatlan, egyszerre értek egy vár kapujába, ott mindketten
 8   2,  12|   fogadta az ajándékot: mit ér a vár, ha nem Rozgonyi Piroska
 9   2,  12|        szobára. S ha ki-kiment a vár falára, onnét belemeredhetett
10   2,  12|   fészekké válnék a komor, rideg vár, annak minden zuga!~Meg-megáll
11   2,  12|  Klastrom volt eddig a szalontai vár s most egyszerre zajos,
12   2,  12|      Miklós? Keresik a várban, a vár minden zege-zugában, az
13   3,  19|      jött a császár, üdvözölte a vár udvarán egybesereglett lovagokat
14   3,  20|        barát~Lajos királynak sok vár és város meghódolt Nápoly
15   3,  20|   haladtában, de Kanóza (Canosa) vár kapitányában kemény legényre
16   3,  20|   embereink egy része betódult a vár kapuján, másik része hol
17   3,  20|          erősebb, hol gyengébb a vár fala. Hová kell hágcsó,
18   3,  20|     mégpedig, hogy megtévessze a vár kapitányát, a folyam felől.
19   3,  20|        maga mászik fel elsőnek a vár fokára: ez a király akarata.
20   3,  20|          hajtja: nosza, előre!~A vár túlsó oldalán megharsant
21   3,  20|         csapatjával indul: föl a vár fokára. De még a lábát rá
22   3,  20|       barát fél kézzel támaszt a vár falához egy nagy hármas
23   3,  20|      király feljuthatott volna a vár fokára, Rájmond kapitány
24   3,  21|      kobzos. Létrát támasztott a vár falának, ott, ahol kevesebb
25   3,  21|        egy pillanat s fent van a vár fokán. De észreveszi egy
26   3,  21|          következő pillanatban a vár fokán termett, onnét integetett
27   3,  21|     került magyar kézre még több vár is, ki önként, ki kényszerítésből,
28   3,  21|          Mert az első nap csak a vár környékét „tisztították
29   3,  21|       egyszerre csak rászakadt a vár s a város népére az éhség.
30   3,  21|      király, szabad utat adott a vár népének: neki csak a hercegek
31   4,  24|       érted. Jere vissza, Toldi. Vár a király kegyelemmel, régi