Part, Paragraph
1 1, 3 | érezte jól az öreg hű szolga. Szó nélkül akasztotta nyakába
2 1, 4 | jó öreg szolga, merthogy szó nem jött a szájára.~No,
3 1, 4 | milyen nagy öröm! Azt emberi szó nem tudná elémondani. Ott
4 1, 5 | közben foly a csúfondáros szó a száján: csúfolja, gyalázza
5 2, 6 | jólesett a királynak a szíves szó, hát még a szíves tekintet!
6 2, 6 | Merthogy éppen királyról esik szó - kezdette Csutora -, a
7 2, 6 | fáj fejem, de - no, egy szó mint száz, őkigyelme is
8 2, 6 | de a vendég nem hagyta szó nélkül: lekívánkozott ajkáról
9 2, 7 | bár sohasem látta, akiről szó esik. Ép testben ép lélek
10 2, 7 | ríjon utánam az asszony! Szó se legyen róla!~Hiszen nem
11 2, 7 | vitéz!~Így forog, szalad a szó körbe-karikába, mind Toldit
12 2, 8 | Szégyelld magad... Ez a két szó szívébe nyilallott Miklósnak,
13 2, 9 | strázsált az ajtón, nehogy egy szó is kijusson a tanácskozásból.
14 2, 9 | egyhamarább Prágába...~Egy szó, mint száz: aprajára meghányták-vetették
15 2, 9 | barátok. Nem elég tán a szó? Foglaljuk írásba: legyen
16 2, 9 | sem folyt? Nem is állotta szó nélkül, buzogányát megsuhogtatá
17 2, 11| azt sem mondta, nem megy, szó nélkül vált el Lőrinctől,
18 2, 11| de mégsem mondja ezt. Egy szó sem tud jőni remegő ajkára.
19 2, 11| Piroska kezét s ment, némán, szó nélkül. Ment azzal az erős
20 2, 12| merre. Komoran, szinte szó nélkül búcsúzik, menekülve
21 2, 12| az urak, egynek sem jött szó az ajakára, aztán körülnéztek
22 3, 15| könny Toldiné arcán, meg a szó ajakán a rideg, lelketlen
23 3, 18| világnak, ám azok nem hagyták szó nélkül, hogy csak úgy közéjük
24 3, 19| fejét egy darabig, aztán se szó, se beszéd, odaállított,
25 3, 20| barát, hé! Utánam, utánam!~Szó nélkül hagyta el a barát
26 3, 21| Ahogy ezt látta a király, se szó, se beszéd, maga is beleugratott,
27 3, 22| közeledett Bencéhez, ez meg se szó, se beszéd, féket vetett
28 3, 22| itt egy levél. Rólad van szó benne. Olvasd.~- Megkövetem
29 4, 23| Nehezedre esett az igaz szó, ugye? Hűségemet szépen
30 4, 23| a nyakába a csúfondáros szó:~- Vigyázzon, atyafi! Elragadja
31 4, 23| elnyargal.~Torkán akadt a szó az embereknek, egy-két pillanatig
|