Part, Paragraph

 1   2,  8 |        gondolt, mit nem, felkapott jó Pejkó lovára, versenyt vágtatott
 2   2,  8 |         szaladni a világból. Repült a Pejkó a Tisza mentén, véres habba
 3   2,  8 |             háborgása.~Repül, repül a Pejkó, s bár szakad le róla a
 4   2,  8 |               serdült), hipp, hopp, a Pejkó mellé röppent, aztán felpattant
 5   2,  9 | megkönnyebbedett a szíve, megérezte a Pejkó is, repülve repült, hogy
 6   2,  9 |              virágos réten repül át a Pejkó, rétről be erdőbe: mindegy
 7   2,  9 |              szárát Toldi:~- Megállj, Pejkó, megállj!~Éles sikoltást
 8   2,  9 |             Megöli a cudart.~Vágtat a Pejkó hegyre föl, völgybe le,
 9   2,  10|          kardom, csak egy lovat kérek Pejkó lovam helyett!~Hiszen adott
10   2,  10|            örvendezik: bezzeg, hogy a Pejkó volt, Toldi kedves paripája!
11   2,  12|               mikor Toldi elvágtatott Pejkó paripáján a sötét éjszakában,
12   2,  12|             Toldi Miklós lelke, míg a Pejkó nyargalt árkon-bokron át
13   2,  13|              nem nyílt meg alatta s a Pejkó csak vágtatott vele tovább,
14   3,  16|            megzendült belé az erdő.~A Pejkó volt, az ő hűséges lova!~
15   3,  16|              két kondért felakasztá a Pejkó két csípőjére, így ballagtak
16   3,  16|              gúnyolódással. Vele volt Pejkó. Volt, aki megossza a nyomorúságot.
17   3,  16|             részük a böjtben. Szegény Pejkó a szemétdombon tengődött,
18   3,  19|             föld megrendült belé:~- A Pejkó! A Pejkó!~Az volt, az a
19   3,  19|         megrendült belé:~- A Pejkó! A Pejkó!~Az volt, az a Pejkó! Nem
20   3,  19|                A Pejkó!~Az volt, az a Pejkó! Nem az a bojtorjános, girhes-görhes
21   3,  21|              halállal, ha nincs ott a Pejkó. A Pejkó, a Pejkó, ez az
22   3,  21|               ha nincs ott a Pejkó. A Pejkó, a Pejkó, ez az okos állat!
23   3,  21|               ott a Pejkó. A Pejkó, a Pejkó, ez az okos állat! Nyerítve
24   3,  21|           királya!~Így vitte a partra Pejkó a királyt s a királlyal
25   3,  21|               a lovagok után kocogott Pejkó lován. Este volt már, mikor
26   3,  22|              nem látom a Pejkót. Nye, Pejkó, nye. Ide, Pejkó, ide.~Lekapta
27   3,  22|         Pejkót. Nye, Pejkó, nye. Ide, Pejkó, ide.~Lekapta a süvegét,
28   3,  22|             volna benne. Bezzeg, hogy Pejkó megismerte az ismerős hangot,
29   3,  22|            Bizonyosan elloptak, ugye, Pejkó? No, ha el, bizony vissza
30   3,  22|          állat nyakát.~Hanem hiszen a Pejkó csak azt várta, hogy szőrén
31   3,  22|              lépett ki a barát.~- No, Pejkó, mi történt? - szólt dörgő