Part, Paragraph

 1   0,  1 |          volt a neve. Amikor három tenger mosta a magyar birodalom
 2   1,  2 |         majd ifjú korában. Haj, mi tenger keserűséget szerzett szívének
 3   1,  2 |  fogyasztotta. A dicső nevet is, a tenger vagyont is.~Hát paraszti
 4   1,  3 |           ebadta kölykét! Ott künn tenger dolog, ő meg hazakullog
 5   1,  4 |            megvívjon vele. Jaj, mi tenger bánat, jaj, mennyi gyalázat!~
 6   1,  4 |       benne, annyi, mint a polyva.~Tenger pénz volt ez az öreg Bencének,
 7   1,  5 |            azon kívül gomolygott a tenger nép, ki csudalátni jött
 8   1,  5 |            támadt a pesti oldalon! Tenger nép verődött össze a Duna
 9   2,  6 |          De azt senki ne csudálja: tenger boldogság volt abban az
10   2,  7 | nekikészült Rozgonyi uram is! S mi tenger vendég gyűlt össze Kesziben!
11   2,  7 |        éljen, elzúg messze-messze. Tenger nép gomolyog a korláton
12   2,  7 |          fogódzik, úgy vágtat el a tenger nép között.~Nem sokan vigyázzák,
13   2,  9 |          amerre elvonult a király, tenger nép verődött össze, csuda­
14   2,  9 |            jól, nekünk királyoknak tenger sok a dolgunk... Ámde most,
15   2,  9 |           híre ment előre, hogy mi tenger ajándékot hoz a magyar király.
16   2,  9 |            erdők, malmok - hej, mi tenger vagyon, elég volna grófnak!~
17   2,  9 |       raknia. No, nem is csuda. Mi tenger drágaságot indított útnak!
18   2,  10|       Mienk lesz e szép vár, annak tenger kincse. Élünk nagy vígságban,
19   2,  11|       Prágát kiraboltuk - tyhű, mi tenger kincset raboltam én is,
20   2,  14|         fosztogatta a halottat. Mi tenger kincset, ékességet temettetett
21   3,  17|           Jézusom, volt öröm!~- Mi tenger drága kincs! Nézzed, Bence,
22   3,  17|      király itt van nagy sereggel, tenger fenekéről is itt teremne
23   3,  19|       említéd! Édes öreg anyám! Mi tenger bánatot zúdíték szívedre!
24   4,  23|         szörnyű nagy öklelőfájával tenger dicsőséget szerzett magának,
25   4,  23|          Budára. Ott már nyüzsgött tenger nép, várva-lesve, vajon
26   4,  23|            a széltől megkorbácsolt tenger. Ám, e pillanatban kürtszó
27   4,  23|   megpillantják, röhögésre fakad a tenger nép. Hiszen volt is min
28   4,  24|          emberei, utánok hömpölyög tenger nagy sokaság.~- Toldi! Toldi!
29   4,  24|            nagy örömnek, láttára a tenger népnek, mely hömpölygött
30   4,  24|          az este a gyászoló menet: tenger nagy sokaság. Égen mennyi