Part, Paragraph

 1   2,  9 |   esett egy kocsis, valamennyi olasz gúnyában. Hát ló mennyi,
 2   2,  9 |       egy sereg cseléd, s mind olasz gúnyában, harisnyásan -
 3   2,  9 | cselédnek. De milyen cselédek! Olasz gúnyában csupa magyar vitéz!
 4   2,  9 |      éjjel indult Lajos király olasz gúnyás vitézeivel, rengeteg
 5   2,  9 |        kacagtak a vitézek, míg olasz bőrbe bújtak! No, csakhogy
 6   2,  9 |    titkon a magyar vitézek, az olasz bőr alatt feszült az acéling,
 7   3,  18|  Miklós keveredett. Valahonnét Olasz­országból indult el, ahol
 8   3,  18|      amint malomkövet hajigál. Olasz városokban nótát énekelnek
 9   3,  20|        király színe elé. Félig olasz, félig német volt a ruhája,
10   3,  20|     embereinek, hogy ő sem nem olasz, sem nem német, hanem igaz
11   3,  21|   haladt, lépett ki belőle egy olasz ifjú. A kunyhó mellett két
12   3,  21|   nyelven: német szájból eredt olasz megállj volt ez. Német zsoldosok
13   3,  21|       a kobzos:~- Láthatjátok, olasz ember vagyok, mégpediglen
14   3,  21|      álljon két bajmester: egy olasz, egy magyar. Aztán három-három
15   3,  21|       Aztán három-három lovag: olasz és magyar legyen jelen igazlátónak.~
16   3,  21|       ne felejtse, hogy magyar olasz ellen törvényt nem ülhet.~-
17   4,  23|      Budán. S hadijátékban egy olasz vitéz pajzsot nyert, pajzson
18   4,  23|      öl a szégyen. Kérkedik az olasz, lovát táncoltatja, magát
19   4,  23|        sebektől borítva. És az olasz hetykélkedett tovább, kiabált,
20   4,  23|       szégyenpiacról. Indul az olasz is. Megmozdult a nép is,
21   4,  23|  állott a király, megállott az olasz, megállott a nép is: vajon
22   4,  23|       nagy ügyesen kikerüli az olasz dárdáját: akkorákat szúr
23   4,  23|    akkorákat szúr a levegőn az olasz, hogy csakúgy sír, süvölt
24   4,  23|   Szörnyű haragra gerjedett az olasz. Rákiáltott a barátra: -
25   4,  23|       háromszor csendül meg az olasz kardja a Toldi sisakján,
26   4,  23|        Toldi, de hogy látta az olasz baját, visszarántotta kardját
27   4,  23|       Hozta Bence a kardot, az olasz markába nyomta s kezdődék
28   4,  23|       csapással úgy kivágja az olasz kezéből a kardot, hogy az
29   4,  23|        most félre nem ugrik az olasz, menten fűbe harap. De félreugrott
30   4,  23|   könnyű volna! Látja Toldi az olasz szándékát, a nagy öklelőfát