Part, Paragraph

 1   1,  3 |            nagyokat hallgatott, de bezzeg most megeredt a nyelve a
 2   1,  3 |    kiugrott a puha nyoszolyából, s bezzeg, hogy ráugrott a dögökre!
 3   1,  4 |         kunyhód, hová meghúzódjál? Bezzeg, ha igaz jó testvéred volna
 4   1,  4 |   lassanként magához tért az öreg: bezzeg hogy nem hazajáró lélek,
 5   1,  4 |        Bence, s egyet hunyorított.~Bezzeg hogy „más” volt. Vasszelence
 6   1,  4 |            summában nem látott. De bezzeg Miklós sem találta helyét
 7   1,  4 |        volt, aludt a csapláros, de bezzeg hogy felkelt, amikor kívülről
 8   2,  6 |  szegénynek, úrnak meg parasztnak?~Bezzeg hogy Budán egy lélek sem
 9   2,  7 |             Hej, hogy szeretném-e! Bezzeg, hogy szeretném. De tán
10   2,  8 |          de levénült az öreg!), de bezzeg megfiatalodott, hogy meglátta „
11   2,  8 |        bevezette nagy legény fiát (Bezzeg hogy Bence volt a neve!),
12   2,  8 |         ámbátor világított a hold, bezzeg hogy Miklós nem ismerte
13   2,  9 |         kijusson a tanácskozásból. Bezzeg, hogy a vitéz urak, amint
14   2,  9 |          egy hordót a szekérről, s bezzeg, hogy mind egy cseppig megitták
15   2,  9 |          fordultak a cseh urak, de bezzeg, a magyarok állották a vigasságot:
16   2,  9 |     megropogott a csontja belé, de bezzeg recsegett-ropogott a kapuzár,
17   2,  9 |            Magyar elfoglalta!~Haj, bezzeg hogy leszaladt a gőg, a
18   2,  9 |          Bence a drága holmira, de bezzeg nem a lova: vígan kocogott
19   2,  10|          nyihog-vihog, örvendezik: bezzeg, hogy a Pejkó volt, Toldi
20   2,  11|         kincset raboltam én is, de bezzeg, hogy a gazdám lerakatta -
21   2,  11|          mint a sebes szélvész. De bezzeg az én gazdámnak sem kellett
22   3,  17| leányasszonynak! - mondta Bence. - Bezzeg, hogy úgy lesz, ahogy a
23   3,  20|     Rettentő nagy munka volt ez. S bezzeg, hogy a várban nem nézték
24   3,  20|             szabdalva kegyetlenül. Bezzeg, hogy hullott rája a nyíl,
25   3,  21|        Károly zsoldjában vagyunk. (Bezzeg, hogy még nemrég Lajos király
26   3,  21|       megyek én oda többet vissza!~Bezzeg, hogy nem vették észre a
27   3,  22|       mintha zab lett volna benne. Bezzeg, hogy Pejkó megismerte az
28   4,  23|         elvágtattak Toldi után. De bezzeg özönlött a nép is gyalogszerrel:
29   4,  24|     dohogott magában a vénember. - Bezzeg megismert, mikor védtem