Part, Paragraph
1 1, 2 | lám, imetten még sohasem látott daliákat, kikről annyi szépet,
2 1, 3 | ütötték volna. Csuda dolgot látott, amilyet már rég nem: ahány
3 1, 3 | szeme, hogy láthatja rég nem látott fiát. Ahány cseléd a háznál,
4 1, 3 | úgy szalad ölelni rég nem látott bátyját.~- Ej, mit akarsz? -
5 1, 4 | csak mit lát? Új sírdombot látott, rajta két keresztet s azokra
6 1, 4 | nem volt álom, amit mostan látott. A hold szépen rávilágított
7 1, 4 | pénzt ő még egy summában nem látott. De bezzeg Miklós sem találta
8 1, 5 | édes fiához, akit rég nem látott, kit elveszettnek hitt,
9 2, 7 | a nagy ezüstkannát. Nem látott a világ még ilyen vad kedvet!
10 2, 8 | megpillantá az ablakból rég nem látott deli szép fiát! Nézd, mi
11 2, 9 | ilyen hadbaindulást sem látott még ember, mióta a világ:
12 2, 9 | felragyogott: csupa fehér zászlót látott lobogni a házakon. Kegyelem!
13 2, 10| körül, s mégis világosan látott, szörnyű világosan. Rablólovag
14 2, 12| még inkább attól, amit látott. Asztal körül, asztal alatt,
15 3, 16| lova!~Hát ilyen csudát ki látott?~Sírva borult a hű állat
16 3, 17| csudálkozástól: olyasvalamit látott, aminőt soha. Egy nagy sereg
17 3, 18| tántorodott a szörnyű képtől, amit látott. Ott a völgykatlanban tivornyázott
18 3, 18| sikoltozás, szaladás! Ki amerre látott, ki ahogy tudott, futott,
19 3, 20| ostorával! Ilyet még a világ nem látott. Ég, föld zúgott belé, amint
20 3, 21| kunyhó felé, benézett, nem látott a sötét zugban senkit. Beszólt:
21 3, 21| Elmondta a kobzos, amit látott, s ami vele történt. Hogy
22 3, 21| Akárki, akármi, annyit látott, hogy nem csatába való volt:
23 3, 21| s halljatok csudát! Mit látott! Gyönyörű, hosszú haj bomlott
24 3, 22| meg félve, egy lelket sem látott. Ment tovább, bódultan,
25 4, 23| tetszett neki, amit az udvarnál látott. Sértette szemét a csillogó
26 4, 24| Toldi belépett a rég nem látott házba. Ott lógtak körös-körül
27 4, 24| zúgott a palota. De Toldi nem látott; nem hallott, berohant a
|