Part, Paragraph

 1   1,  2 |        a király Budára rendelje Miklóst: hadd lám, apja fia-e? Mert
 2   1,  2 |     seregében. Nosza, biztatták Miklóst:~- Csapj föl, öcsém, katonának.
 3   1,  3 | ordított György, s arcul ütötte Miklóst.~No, Toldi György, készülj
 4   1,  3 |    Pedig nem is Györgyöt, hanem Miklóst félti...” Hová lett Miklós
 5   1,  3 |   egyszerre csak megpillantotta Miklóst. Még mindig ott üldögélt
 6   1,  3 |       pillantson, mígnem őt is, Miklóst is, egymás szeme elől a
 7   1,  3 |         a hang visszafordította Miklóst: nem, nem tudott elbujdosni,
 8   1,  3 |   helyén a szíved! Ne féltsétek Miklóst, helyén az ő szíve. Két
 9   1,  3 |         hiszen verhették: Toldi Miklóst bizony utol nem érhették.~
10   1,  4 |   szomorú gondolatok lepték meg Miklóst! Lelke visszaszállott a
11   1,  4 |         nagyasszony, megkeresem Miklóst, s soha el sem hagyom. Mondta
12   1,  5 |         mit csudálni! Aki látta Miklóst, megállott, s nézte, nézte,
13   1,  5 |      csóválgatta, oszt kérdezte Miklóst: Hát azt mért rúgtad vissza,
14   2,  7 |    volna, nem szeretheti jobban Miklóst a király. Nem is hagyta
15   2,  7 |        ő már, látta vívni Toldi Miklóst lovagi játékban, fent Budavárában.
16   2,  10|     már-már fojtogatni kezdette Miklóst: vége, vége, itt kell elvesznie
17   2,  13|    szigetjén~Hajtotta, kergette Miklóst a szégyen, a bánat, sokáig
18   2,  14|    szörnyű dolgot: látták Toldi Miklóst, amint a sírt kirabolta!~
19   3,  16|       kegyetlenül üldözte Toldi Miklóst s nagyot könnyebbedett a
20   3,  17|        pedig várja, várja Toldi Miklóst. Nappal róla gondolkozik,
21   3,  22|        csak megtalálják valahol Miklóst is. Szárnyon kel a jó hír
22   4,  23|       fenekén láttad öreg Toldi Miklóst, de feltámadt, megfiatalodott -
23   4,  23|        visszahozzák vitéz Toldi Miklóst. Látni akarták, mielébb
24   4,  24|      csudálták világhíres Toldi Miklóst, aki a sírjából kelt ki,