Part, Paragraph

 1   1,  2 |             mogyorópálca.~Egyszerre nagyot dobban a szíve. Földbe gyökeredzik
 2   1,  2 |             szorult a keze, már-már nagyot akart mondani, még nagyobbat
 3   1,  3 | Ráköszöntötte kis urára a kulacsot, nagyot hajtott, aztán nyújtotta
 4   1,  3 |            s mikor ezzel nem győzi, nagyot rúg a lábával a bestián,
 5   1,  4 |             dicsőség vágya. Hej, de nagyot dobbant a szíve, mikor negyedik
 6   1,  4 |           el is emésztette magát...~Nagyot nyelt itt Toldi György,
 7   2,  6 |      Szabad-e a lovamat megitatnom?~Nagyot nézett a leány, mintha mondta
 8   2,  7 |        bajtársak között, akik előbb nagyot néztek, aztán szép csendesen
 9   2,  8 |     homlokát, nekigyürkőzött, aztán nagyot mordult s fegyver nélkül
10   2,  8 |            országnak adózott volna?~Nagyot nézett Küküllei János: talán
11   2,  10|             vak sötétségbe. Hej, de nagyot dobbant a szíve! Gyenge
12   2,  11|     felköszönti a boldog házaspárt, nagyot iszik értük.~Hiszen ez így
13   2,  13|           otthon az ítélet napjáig, nagyot gondolt; azt gondolta, hogy
14   2,  13|            nem jön-e valahol Toldi.~Nagyot nézett a király, mikor Lőrinc
15   3,  16|             üldözte Toldi Miklóst s nagyot könnyebbedett a szíve, mikor
16   3,  16|         Nézte, nézte Toldi a lovat, nagyot sóhajtott: hej, szegény
17   3,  17|            édes szógám! - sóhajtott nagyot Anikó. - Leragad a szemem.
18   3,  19|       csapatot. Hát, egyszerre csak nagyot zökkent a hintó s ahogy
19   3,  21|       mögött egy erős hang, s utána nagyot csördült a karikás ostor.~
20   3,  21|       nézett utána hosszan, sokáig, nagyot sóhajtva... Aztán eltűnt
21   3,  21|        egymástól, Lajos király lába nagyot rándult, földre zuhant a
22   3,  22|     hirtelen állott meg, hogy Bence nagyot nyekkenve fordult le róla.
23   3,  22|          mondta moso­lyogva: ej, de nagyot nőttél, gyönyörű virágszál!~-