Part, Paragraph

 1   1,  4 |         keze, arca lángba borult s mondá bátor szívvel:~- Nem tudom,
 2   1,  5 |           borult a király előtt, s mondá megindultan, amint következik:~-
 3   1,  5 |           nézett fel a királyra, s mondá, amint következik:~- Felséges
 4   2,  8 | kézintéssel.~- Tanácsra hívtalak - mondá a király -, s még nincs
 5   2,  8 |          király közelébe jusson, s mondá lelkes szóval:~- Felséges
 6   2,  9 |           jött a császár követe, s mondá Lajos királynak, hogy császár
 7   2,  9 |          buzogányát megsuhogtatá s mondá kemény szóval:~- Halljátok-e,
 8   2,  9 |           királyok felé fordult, s mondá azoknak is, mosolyogva mondá:~-
 9   2,  9 |       mondá azoknak is, mosolyogva mondá:~- Már ez ilyen ember! Mi
10   2,  10|           leánya, világszép Örzse, mondá neki: a te udvari leányod
11   2,  11|         Hej, mi pompa volt ott!) s mondá végezetül:~- Gyere hozzánk
12   3,  15|         színe elé bocsáták, elé is mondá, amint következik:~- Felséges
13   3,  17|            Anikó szép sorjában elé­mondá a nagy esetet s hozzátette
14   3,  17|            színe elé bátorkodott s mondá egymás után, amint következik:~-
15   3,  20|            volt? - térdre borult s mondá, amint következik:~- Felséges
16   3,  20|     aranyat, hogyha megszolgálták.~Mondá az ifjú:~- Felséges királyom,
17   3,  21|           Durazzói Károly herceg s mondá nagy ravaszul Tarantói Lajosnak,
18   3,  22|         lovásza, Bessenyei János s mondá hangos, örvendező szóval:~-
19   3,  22|          drágaköves övet, kardot s mondá hangos szóval, hadd hallja
20   3,  22|            Derék legény vagy te! - mondá a nagyasszony.~- Ühüm, az
21   4,  23|            Toldit viadalra hívta s mondá:~- Felséges királyom, én
22   4,  24|            gyalázatban haljon!~Ezt mondá a király s nem volt maradása.
23   4,  24|          te, legnagyobb vitézem! - mondá Lajos, szeme könnybe lábadt -