Part, Paragraph

 1   1,  2 |           harag, a bosszúság. Hát csakugyan parasztnak nézték! Arcáról
 2   1,  3 |            hogy lehanyatlott! Hát csakugyan erősebb az a két gyenge
 3   1,  3 |     belülről: Miklós, Miklós! Hát csakugyan el tudnál bujdosni búcsú
 4   1,  4 | szegénylegény módra.~Hát úgy volt csakugyan, György már megérkezett
 5   1,  4 |        karján, arcán, fején, hogy csakugyan Miklós ez, senki más.~Na,
 6   2,  7 |       győzelmet annak ítélik, aki csakugyan győz - nincs helye itt csalafinta­
 7   2,  8 |      tudott lágyulni a szíve. Hát csakugyan nem baj az ő baja? És ő
 8   2,  8 |         kiment a pitvarba, s kint csakugyan ott állt egy nyurga sisakos
 9   2,  9 |            Vagy elmondta, s Lajos csakugyan meg­ijedett? De hátha csak
10   2,  11|       hátha ő ölte meg a rablót s csakugyan ottmaradt, éli a világát
11   2,  12|         elég nagy a feje.~Hát itt csakugyan szíve szerint búsulhatott,
12   2,  14|           sírbolthoz: látni, hogy csakugyan él-e Piroska. Nem álmodott-e?
13   2,  14|           oda Rozgonyi uramat. Ők csakugyan halottat raboltak ki, de
14   3,  18|       volna a világ végét (ha már csakugyan vége lesz), üvöltözve, a
15   3,  18|       szedett-vedett hadat, vajon csakugyan vége lesz-e a világnak,
16   3,  19|          Tegye-e, ne-e? Levesse-e csakugyan a szőrcsuhát?~- Ne tépelődj
17   3,  19|        mondta a császár. - Ha már csakugyan nincs itt maradásod, tied
18   3,  21|        Holnap reggel indulok.~Hát csakugyan, másnap reggel háromszáz
19   3,  21|          Mikor jő erre a király s csakugyan századmagával jön-e.~- Hogy
20   3,  21|           hű cselédnek.~- Hát él? Csakugyan él? Oh, édes Jézusom! Ugye,
21   3,  21|       üzenet. Mi most az igazság? Csakugyan tőrbe akarják csalni? Vagy
22   4,  23|        Lám, igaza volt neki. Most csakugyan szükség volna két erős karjára!~