Part, Paragraph

 1   1,  2 |      volna a király seregében. Nosza, biztatták Miklóst:~- Csapj
 2   1,  4 |        ott lesz a fiai sírján!~Nosza, ki a temetőkertbe! Szaladva
 3   1,  4 |      alól egy álmos cimbalmos, nosza, csak ez kellett: Pengesd,
 4   1,  5 |    bántottuk mind e mái napig, nosza, ide a kezedet!~Hiszen nem
 5   2,  6 |  biztatta szemével a vendéget: nosza, fiú, próbálj te is szerencsét,
 6   2,  9 |        erre vártak a magyarok, nosza, először is a város kapujához,
 7   2,  9 |  Gondolt erre is Lajos király, nosza, a kapuhoz, ki kell azt
 8   2,  10|  cselekedettel a gyalázatot, s nosza elrendelte, hogy sorba vegyék
 9   2,  11|      seregtől el-elmaradoztak. Nosza, elévette Bencét a leány:~-
10   2,  13|    bizony nem kérdezik, miért, nosza, mint a kopók a nemes vadat,
11   2,  13|      csak a levegőt szabdalta. Nosza, gondolt egyet, bal kézbe
12   2,  14|       eltávozni látták Toldit, nosza, munkához láttak. Az egyik
13   3,  20| törik-szakad, végre is hajtja: nosza, előre!~A vár túlsó oldalán
14   3,  20|   kapitány észrevette a cselt, nosza, rohant az őrség egyik része
15   3,  21|    kötőféken vezetve a Pejkót, nosza, beugratott a sebes áradatba -
16   3,  21|     volt a rőt szakállú barát!~Nosza, nekivágtak a mély völgykatlannak,
17   3,  21| kitűzték másnapra a bajvívást, nosza, a kobzos is nyargalt Toldihoz,
18   3,  22|        többi vitézek lovaival, nosza, egy pillantásra, kettőre
19   3,  22|   jöttek?~- Anikó is itt van!? Nosza, eredj érette. Hozd ide
20   4,  23|       lefordult lováról Toldi. Nosza, kapta buzogányát, az olaszhoz
21   4,  23|   utána, hívják vissza Toldit.~Nosza, mindjárt lóra kerekedtek