Part, Paragraph
1 1, 5 | cseh óriás, viszik vissza Toldinak (Ugyan ki volna más az ismeretlen
2 2, 9 | írást is csináltak, de Toldinak nem tetszett az ilyen békesség.
3 2, 10| ételeket, italokat eregetett le Toldinak, hadd szedje össze magát,
4 2, 10| volna, kardot is, lovat is Toldinak. Tenyerükön hordozták, dédelgették,
5 2, 14| nagy háborodással így szóla Toldinak:~- Fuss innét, fuss innét,
6 3, 16| fráter Mikola.~Mindegy volt Toldinak, csak itt maradhasson. Ledobta
7 3, 18| maradhatsz köztünk - mondották Toldinak.~- Hát jó, gyónok - hagyta
8 3, 18| jóképű volt, úgy tetszett Toldinak, hogy sehogy sem illik a
9 3, 18| híre-pora sem volt, mondotta Toldinak:~- Nos, testvér, sok országot,
10 3, 18| nótát énekelnek róla. Kola Toldinak mondták a taliánok. Ugyan
11 3, 19| intett barátságosan, kegyesen Toldinak:~- No lám, vitéz, de más
12 3, 21| ebben nem lehetett része Toldinak! Nem lehetett része, mert
13 3, 21| hogy nem lehetett része Toldinak az averszai csatában, de
14 3, 22| alighogy elmondotta Anikó Toldinak a király üzenetjét, ím,
15 3, 22| volt az ünnepségnek, intett Toldinak, hogy kövesse. Ment a király
16 3, 22| egyszerre megeredt a könnye Toldinak.~De a deák végigolvasta
17 4, 23| csak ősz feje látszott ki Toldinak. És mostan megszólalt:~-
18 4, 23| csuha is arra való, hogy Toldinak nézzék. Mióta Toldi elment
19 4, 23| rettentő dühvel vágtat Toldinak, el akarja gázolni a lovával!
20 4, 24| se csudálja senki, hogy Toldinak is megszűnt lelke háborgása,
|