Part, Paragraph

 1   1,  4 | utcáról utcára, azt sem tudta, merre. Bódult volt a feje, bódult
 2   1,  4 | szegény Miklós, azt sem tudta, merre forduljon, jobbra-e, balra-e.
 3   1,  4 |     útba nem igazították, hol, merre lakik a szegény özvegyasszony.
 4   2,  11|        kinyomozza, -puhatolja, merre vagyon Toldi. Egy volt a
 5   2,  11| Toldiba, kikérdezte, hol járt, merre volt, mikor jött, miért
 6   2,  12|  Kérdezni is alig merik: hová, merre. Komoran, szinte szó nélkül
 7   2,  12|         ki tudja, hol nyargal, merre hajtja szégyene s bánatja?
 8   2,  13|        azt sem tudta, hol jár, merre jár. Mindegy volt neki,
 9   3,  16|    gyilkos”, a „rabló” - vajon merre bujdosik?~Hiszen felébredett
10   3,  17|     szüntelen kérdezősködniök: merre húzódott a magyar sereg?
11   3,  17|       magyar sereg? Vajon hol, merre jár a magyar király?~Vala
12   3,  17|   csapattal, nem kérdve, hová, merre mennek: elég az, hogy kedve
13   3,  19|       a társával - vajon hová? merre?~Mentek, mendegéltek s egyszerre
14   3,  21|    környéket, hadd lássa, hol, merre lesz jobb hadjának tovább
15   3,  21|        a kobzos.~- No, kobzos, merre ment a király?~Elmondta
16   3,  21|     látta, hírét sem hallotta: merre jár, hol jár az ő Miklós
17   3,  21|        hírt vigyen neki, hová, merre húzódik a magyar sereg,
18   3,  22|    csak eltűnt a házból.~Hová? Merre? Tudom, nem kérditek.~Az
19   4,  24|        népek az utcákon végig, merre elhaladtak. Az utcákon?
20   4,  24|     nyelű buzogányt, nem nézi, merre üt, kit talál, csak üt-vág,