Part, Paragraph

 1   1,  4 |        délben Rákos mezejére ért! Onnét már jól látta a budai hegyeket,
 2   1,  4 |        még sok ablak volt nyitva, onnét az ablakból beszélték nagy
 3   1,  4 |       horpadó sírra. Nézte, nézte onnét a fehér országutat, s addig
 4   2,  6 | bátortalan ment fel a garádicson. Onnét szépen betessékelték a nagy
 5   2,  6 |       házból, szaladott a kertbe, onnét ki a rétre, szaladott, szaladott,
 6   2,  7 |  visszament az igazlátók mellé, s onnét kiáltá messze szóló hangon:~-
 7   2,  7 |         ült, ült az asztal végén, onnét tapadott szeme, lelke Rozgonyi
 8   2,  8 |       összegyűl a magyar sereg, s onnét indulnak hadba a cseh király
 9   2,  12|           ki-kiment a vár falára, onnét belemeredhetett a nagy,
10   2,  13|          most az ég megszakadna s onnét szárnyas angyal szépen leszállana
11   2,  14|          átnéz a másik koporsóra, onnét ismét Toldira s újra kérdi:
12   3,  18|           tetejére értek eközben, onnét lenéztek egy mély völgykatlanba
13   3,  21|  pillanatban a vár fokán termett, onnét integetett le a kardjával:
14   3,  21| táborozott a király s nem mozdult onnét, míg a város le nem fizeti
15   3,  21|          fő-fő bűnös, ki kell azt onnét füstölni.~Ahogy megjött
16   3,  21|     meghúzódott egy árok mellett: onnét nézi ő majd a viadalt s
17   3,  22|     szegélyű levél feketéllett ki onnét. Gyorsan felbontja az egyiket:
18   4,  24|    tetején is, még a kéményen is, onnét nézték, csudálták világhíres
19   4,  24|      cudarul megliggatta a szú!), onnét elévevé mentéjét: Nesze,