Part, Paragraph

 1   1,  4 |      fiaiért bosszút állok, ha addig élnék is.~Lecsillapodott
 2   1,  4 |    onnét a fehér országutat, s addig nézte, nézte, míg leragadott
 3   2,  7 |        lelkébe vésődött - csak addig csalta meg, míg ügyetlenkedett,
 4   2,  7 |      halvány orcájára!~De csak addig tartott Toldi szótlan búja,
 5   2,  10|       életemet, szabadságomat. Addig meg ne lássam szép Magyar­
 6   2,  10|        húzta erősen, de hiába, addig el nem hagyta Csehországot,
 7   3,  15|        szegődik s majd az úton addig kérdezősködik, míg a királyt
 8   3,  15|   Körülfogták az öregasszonyt, addig beszéltek, addig könyörögtek,
 9   3,  15| öregasszonyt, addig beszéltek, addig könyörögtek, hogy megadta
10   3,  16|       Taliánországban, most mi addig maradjunk itthon, míg nem
11   3,  17|   egy-egy búcsújáró csapatot s addig mentek, mendegéltek, míg
12   3,  19|   szívedre! Nem, nem halok meg addig, míg arcodnak könnyét újratámadt
13   3,  21|    irányba, aztán más irányba: addig bódorgott erre-arra szegény
14   3,  21|      volt az ő félelme. De hát addig kérték, addig biztatták
15   3,  21|  félelme. De hát addig kérték, addig biztatták a zsoldosok, hogy
16   4,  23|         amire csak célozgatott addig: nem maradok én itt, felséges
17   4,  24|   Bence? Megyek. Te meg súrold addig az én fegyveremet. Hadd